Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1960 (67. kötet = Új folyam 5. kötet)

1960 / 7. sz. - SZERÉNYI SÁNDOR: Lenin igazsága

Lenin igazsága* SZEBÉNYI SÁNDOR, az MSZMP Központi Bizottságának tagja Az elmúlt hetekben nemcsak a kommunisták, hanem minden haladó gondolkodású, szabadságszerető ember is Leninre emlékezett. Nem frázis, hanem szó szerinti valóság, hogy ma már nincs a földnek olyan zuga, nemcsak Európában vagy Ázsiában, hanem Amerikában vagy Afrikában sem, ahol születésének 90. évfordulója alkalmából szeretettel és hálával ne emlékeztek volna meg Leninről, arról az ízig-vérig forradalmárról, akinek nevéhez fűződik a világtörténelem új korszaka, fordulópontja, az emberiségnek a szükség­szerűség birodalmából a szabadság birodalmába való átlépése. Az emberiség kulturális fejlődésének hajnalától kezdve a népek mindig szeretettel övezték hőseiket, legnagyobb gondolkodóikat, államférfiaikat és költőiket. Eposzaikba, dalaikba foglalták nevüket. Azokról pedig, akik nem­csak saját népük, hanem az egész emberiség haladásának ügyét szolgálták és az emberi társadalom fejlődésének előharcosaiként váltak ismertekké — noha évszázadokkal ezelőtt éltek — máig sem feledkeztek meg: tisztelik, becsülik őket. Az ilyen kimagasló egyéniségek, akik felismerték a társadalmi fejlődés irányát, törvényszerűségét, akik életüket és kiváló képességeiket a haladás szolgálatába állították, s ezzel lökést adtak a társadalmi fejlődésnek — méltán érdemelték ki az utókor megbecsülését. Közülük a XIX. században a legkimagaslóbb Marx és Engels volt. Ebben az évszázadban lépett a történelem küzdőterére korunk leghaladóbb, legforradalmibb osztálya a proletariátus. E két lángeszű gondolkodó és forra­dalmár a tudományos szocializmus tanításával fegyverezte fel a munkásosz­tályt, rádöbbentette őt történelmi hivatására, a kapitalizmus megdöntésének, az osztálynélküli társadalom megteremtésének lehetőségére és szükséges­ségére. Azóta immár több mint egy évszázad telt el, de nem volt és nincsen a tőkés társadalmi „rend" és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének egyetlen olyan mozzanata sem, amely szoros összefüggésben ne lenne Marx és Engels zseniális tanításával. És mégis ! Annak ellenére, hogy Lenin mint gondolkodó és forradalmár kezdetben nem annyira új eszmékkel lépett fel, mint inkább Marx és Engels ügyének leghűségesebb, legkövetkezetesebb továbbfolytat­ójaként — nincs és soha nem volt kerek e világon még egy olyan név, amelyet annyiszor emle­getnének, még egy olyan gondolkodó, pártvezér vagy államférfi, akinek forradalmi tevékenységét és tanítását az emberiség olyan nagy része ismerné. * Elhángzott­ a Művelődésügyi Minisztérium április 21-iki Linin emlékünnepségén. 1 Magyar Tudomány 1960 17 375 411

Next