Magyar Tudomány, 1993 (100. kötet = Új folyam 38. kötet)

1993 / 10. sz. - A TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL - ZALLÁR ANDOR: Hagyatéki anyagok a centenáriumra (Marcia Szent-Györgyi tudománytörténeti ajándéka)

Palló Gábor 30 Hasonló gondolatokat találhatunk Szent-Györgyi Albert: Az Akadémia válsága (Szabad Nép, 1945. december 12.) c. írásában is. 31 Szent-Györgyi Albert: Élményeim a szovjet természettudománnyal kapcsolatban. A harmincéves Szovjetunió. Corvina, Budapest, 1947. 164. o. 32 Uo. 165—166. o. 33 Erről írtam A molekuláris szint c. cikkemben. Magyar Kémikusok Lapja, 1993. (Megjelenés előtt) 34 Vö. Szent-Györgyi Albert: Az Akadémia nagymértékben felelős nemzeti katasztrófánkért. Szabad Nép, 1945. december 6. 33 Vö. Tilkovszky Lóránt: A Magyar Tudományos Akadémia a felszabadulás után. Pach Zs. P. szerk. A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825—1975. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 347—360. o. 36. A tudomány és politika összefüggésére utalt az MKP III. kongresszusán tartott felszólalásában: „a demokrácia és tudomány összefogóban van, és hogyha a tudomány fogja segíteni a demokráciát az építésben, mert a nagy építő eszközök a tudós kezében vannak, és a demokrácia fogja segíteni a tudományt és nem hagyja a szegénységben elpusztulni, akkor itt a romokon hamarosan ... virágzás fog indulni". Szent-Györgyi, Egy biológus gondolatai, id. kiad. 133. o. 37 Péteri György idézett cikkében arra a következtetésre jut, hogy Szent-Györgyi ezen álláspontja jelentős károkat okozott a magyarországi tudománynak. 38 A felszólalás szövege újra megjelent Szent-Györgyi, Egy biológus gondolatai c. kötetben, id. kiad. 132—133. A beszéd a demokrácia mellett érvel. Beszámolt a felszólalásról a Szabad Nép is (1946. okt. 2.) 39 Moss id. mű 146. o. Korábban a Rockefeller Foundation támogatásával végezte munkáját. Hagyatéki anyagok a centenáriumra Marcia Szent-Györgyi tudománytörténeti ajándéka 1993. szeptember 16-a Szent-Györgyi Albert születésének centenáriuma. Ez alkalomból közreadunk egy igen értékes ajándékozásról szóló beszámolót. Szent-Györgyi Albert életének és munkássá­gának igen jelentős időszaka volt Szeged. Straub F. Brúnó professzort idézve Szent-Györgyi Sze­geden töltötte el „alkotó életének fénykorát". Ta­láló a megfogalmazás, hiszen Szent-Györgyi Al­bert a szegedi egyetemen mint professzor (1928—1945), mint dékán (1934/35), majd mint rektor (1940/41) nemcsak a legnagyobb tudo­mányos elismerést, a Nobel-díjat (1937), hanem az egyetem és a város társadalmának szeretetét és megbecsülését is elnyerte. (Szeged város dísz­polgára [1937], a Ferencz József Tudo­mányegyetem [1938] és az Orvostudományi Egyetem [1973] díszdoktora lett.) Ez utóbbi egyetem a világhírű tudós halála (1986) után fel­vette a nevét (1987), jelezve azt a megbecsülést, amit ma is érzünk iránta. Szent-Györgyi Albert életének másik, ki­emelkedő tudományos eredményeket hozó idő­szakát az USA-ban, Woods Hole-ban töltötte (1948—1986), ahol az amerikai biológiai kutatás egyik fellegvárában, a Marine Biological Labo­ratory keretében létrehozták számára a Muscle Research Institute részleget. A tudós itt a szegedi izomkutatásokat folytathatta. Az amerikai idő­szak során jelentős mértékben hozzájárult a rák- 1272 Magyar Tudomány 1993. 10. szám

Next