Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2008 (169. évfolyam)

2008 / 7. sz. - TANULMÁNY - VARGA LÁSZLÓ: Kiválóság és jellem: Szent-Györgyi Albert, az ember

Varga László • Kiválóság és jellem... A A A KIVÁLÓSÁG ÉS JELLEM: SZENT-GYÖRGYI ALBERT, AZ EMBER Varga László klinikai pszichiáter, M. D­ I'hD dr.l.varga@sbcglobal.net Néhány évvel ezelőtt — magyar fordításban, 2003-ban — könyv jelent meg Ralph W Moss tollából Szent-Györgyi Albert címmel. Ralph W Moss jól ismert író, tudományos felfede­zések népszerű ismertetője, legtöbbször a rákkutatás kérdéseiről ír. Legnagyobbrészt tudományos sikerek és csalódások történetei­ről ad számot. Szent-Györgyiről írt könyve személyes beszélgetések és a rendelkezésre álló irodalom felhasználásával készült, rengeteg életrajzi adatot tartalmaz, de nem orvosi pszichológiai megközelítésű jellemrajz. A könyv kitűnő munka, azzal a meggyőződés­sel összefoglalva, hogy Szent-Györgyi Albert a legnagyobb kiválóságok közé tartozott mint igazi nagy ember. De hát mit is értünk a fogalom alatt, hogy ,nagy ember"? Ezzel a kérdéssel Sigmund Freud is foglalkozott Mózesről írt könyvében, és a témára még részletesebben visszatérek. Szent-Györgyi Albert nevét először 1937-ben, középiskolás gimnazista koromban hallottam az az évi Nobel-díjak bejelentésekor. Szent-Györgyi az orvosi­ kémia professzora volt Szegeden, az orvosi fakultáson. Neve jól ismert volt a városban és környékén. A Nobel­díj híre általános lelkesedést váltott ki, ünnep­ségeket rendeztek a tiszteletére, és beszédekkel köszöntötték. Országszerte azonban sokkal inkább tisztelettel járó elismerés vette körül, mintsem lelkesedés. Sőt, aki megtanulta, hogy miként lehet a sorok között olvasni, az a Pesti Hírlap hasábjain némi tartózkodást is észrevehetett. Visszatekintve a múltra, ennek nem egy okát lehet említeni. Az összes újságíró Szent-Györgyi körül nyüzsgött, tolongott nyilatkozatokat kérve, ez elől nem lehetett elzárkóznia. De Szent-Györgyi a Nobel-díjhoz vezető út helyett társadalmi szemléletű véleményéről beszélt, hangoztatta, hogy tudományos és általános vélemények szabad és őszinte elmondása csu­pán demokratikusan szervezett társadalmi rendszerben lehetséges. Ez a bátor kiállás 1937-ben nem volt veszélytelen. Hitler már korlátlan hatalommal kormányozta Német­országot, és készen állt, hogy hadseregével bekebelezze Ausztriát a Nagynémet Biroda­lomba. Tekintélyuralom alatt kormányzott országokban a demokratikus elveket elutasí­tották, sőt üldözték. Egy másik forrása az imént említett tar­tózkodásnak a budapesti székfoglaló profesz­szori kar magatartásából ered. Az orvosi egyetem tanszékvezető professzorai magas, díszfényes szellemiségben éltek, szinte folyta­tásaként egy kimúlt, hűbéri, a feudalizmusból visszamaradt felfogás szerint. Nyilvános elő- 849

Next