Ars Hungarica, 1980 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Sisa József: Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépítészethez
Sisa József ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI ROMANTIKUS KASTÉLYÉPÍTÉSZETHEZ A hazai romantikus építészet mindezideig a magyar művészettörténet kevéssé feldolgozott területe, ezen belül a korszak kastélyépítészete eddig - ha lehet — még inkább elkerülte a kutatás figyelmét. Az emlékek számbavétele sem történt még meg, a jelentősebb épületekről is csak szórványosak és esetlegesek adataink. Jelen tanulmányunk célja hat nyugat-magyarországi megye, Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Vas, Veszprém és Zala megye romantikus kastélyainak bemutatása és elemzése. A nagyobb kastélyokon kívül tárgyaljuk az említett országrész kúriáit, illetve néhány villát is. Bár ezek az emlékek kívül esnek a kastélyépítészet szorosan értelmezett műfaján, közös tartalmi és formai jegyek indokolttá teszik e három rokon épülettípus együttes vizsgálatát. Minthogy tulajdonképpen ez az első kísérlet a hazai romantikus kastélyok egy viszonylag nagyobb csoportjának szisztematikus áttekintésére, már az emlékek puszta bemutatását, néhány velük kapcsolatos alapkérdés tisztázását, a tárgyalt alkotások vázlatos összefüggésbe állítását is nyereségként könyvelhetjük el. Hiányosságai ugyancsak a vállalkozás ugyanezen jellegéből fakadnak: több kiegészítés lesz még szükséges, az sem kizárt, hogy egyes adatok némileg módosulni fognak, esetleg néhány további épülettel fog bővülni a bemutatandó emlékek köre. A kutatás előrehaladtával ez elemzés teljesebbé válhat, idővel nagyobb összefüggésekre derül majd fény. NAGYSZABÁSÚ KASTÉLYOK Vizsgálatunkat a nagyméretű, igényes külső és belső kialakítással rendelkező kastélyokkal kezdjük, amelyek a kor építészetében kulcsszerepet játszanak. A későklasszicizmus emléke a fehérvárcsurgói (Fejér megye) Károlyi-kastély, egyes részleteiben azonban már a romantika szellemét idézi fel. Magát a birtokot 1823-ban adta zálogba Perényi Imre Károlyi Györgynek, aki véglegesen 1853-ban szerezte meg az uradalmat.1 A kastély építése 1844-ben kezdődött id. Heinrich Koch (1781-1861) bécsi építész tervei szerint, aki a Károlyi család más megbízásainak isleget tett.2 A Bécsben élő Kochot Fehércsurgón Ybl Miklós képviselte, az építkezés vezetésén kívül, különösen a munkálatok késői szakaszában, számolhatunk a 103 Ars Hungarica 1980/1