Budapesti Hírlap, 1899. október(19. évfolyam, 272-302. szám)

1899-10-12 / 283. szám

1899. október 12. BUDAPESTI HÍRLAP. (283. sz.) — (Emlék a Kossuth­ Lajos-utcában.) A székesfőváros tanácsa által Holló Barnabás szobrász­nál megrendelt Wesselényi-emléktábla gipszmintáját, a melyet a főváros képzőművészeti bizottsága hiva­talosan átvett, ma szállították át az arcöntő műhelybe, a­hol még a télen bronzba öntik. Az ere emléktáblát a Ferenciek belvárosi templomának a Kossuth Lajos-utcára néző­ oldalfalába illesztik és alkalmasint a jövő év március hónapjában, az 1838-diki nagy árvíz évfordulóján leplezik le nagy ünnepséggel.­­ (Gyászrovat.) Jékelfalussy Lajos nyugal­mazott belügyi államtitkár, volt negyvennyolcas zászlóaljparancsnokot csütörtök délután négy órakor temetik az Andrássy­ út 38. számú házból. A kerepesi­ úti temető­ben helyezik örök nyugalomra, a­hol a főváros tanácsa díszsírhelyet adott. A teme­tésre kivonulnak a honvédmenedékház lakói is, mert az elhunyt negyvennolcas honvédtiszt és a menedék­házi bizottságnak sok éven át elnöke volt. Az el­hunyt családjánál ma is igen sokan fejezték ki részvétüket. Bendi Imre nyitrai püspök táviratban fejezte ki részvétét és megígérte, hogy részt vesz a temetésen. Sélley Sándor miniszteri tanácsos és Rudnay Béla főkapitány szintén ott járt a kondoleálók között a gyászoló családnál. Hatolykai Papp Miklós nagykanizsai polgári leányiskolás rajztanár október 7-én harmincegy éves korában Hatolykán elhunyt. Tegnap temették. Bu­rghardt József dr. kir. aljárásbiró október 8-án Karlszbadban elhunyt. A budapesti IV. kerületi járásbíróság bírói kara külön gyászjelentést adott ki haláláról. Bodnár Jóska, Bodnár Rikárd m. kir. főerdész és néhai neje született Beligna Anna hathónapos fia Szilágy-Somlyón elhunyt.­­ (A nemzetközi sajtó­szövetséget) nagy veszteség érte. Mint egy, az Otthon elnökéhez ér­kezett halotti cédula jelenti. Cardler Adolf, a köz­ponti bizottság tagja s egyúttal pénztárosa, meg­halt Brüsszelben e hónap 9-én 64 éves korában. Canier előkelő újságíró és lapkiadó volt hazájában, egyszersmind a felsőbb törvényszék ügyésze, a belga Lipót-rendnek és a francia becsületrendnek lovagja. Felesége, veje és két leánya gyászolják az elhunytat, velük belga kollégái és igen sok, minden nemzetbeli újságíró, a­ki a kongresszusok alkalmá­val megismerkedett a kedves, elmés, jókedvű öreg úrral, a­ki a központi bizottságnak kötelességtudó, a kongresszusoknak buzgó és fáradhatatlan tagja volt. Itt volt a budapesti kongresszuson is és egyike volt azoknak, a­kik legkevésbé tudtak betelni azzal , a­mit láttak, mert saját elbeszélése szerint Buda­pestről csak annyit tudott, hogy valahol ott építette egy exotikus fal, a­hol Európa végződik. Annyira nem várt semmit és nem bízott semmiben, hogy feleségét, a­ki szintén szeretett volna eljönni Buda­pestre, nem merte elhozni. Mit gondolsz, m­ondá neki saját vallomása szerint, azt sem tudja az ember van-e ott orvos! Mit csinálok veled, ha megtalálsz betegedni! Nem is hozta el a feleségét csak a hajadon lányát Alice kisasszonyt s ők voltak, a­kik azóta is a legmelegebben emlegették a felejthetetlen napokat és a szép Budapestet. A stokholmi kon­gresszusról való hazatérésekor esett meg rajta az a baleset, hogy hajóraszállás közben a tengerbe bukott. Félholtan halászták ki, lánya és Bataillone (a­ki azóta szintén özvegyasszony lett) napokig ápolták. Sokáig nem tudott magához térni s bár az idén már ismét talpon volt s a római kongresszuson munkából és szórakozásból kivette a részét, mégis azt kell hinnünk, hogy e balesettől kell kelteznünk azt a hosszas betegséget, melynek a halotti jelentés szerint áldozata lett. Az Otthon elnöke a kör nevé­ben táviratban fejezte ki részvételét a családnak.­­ (Emlékezés a vértanukra.) A VI. kerületi terézvárosi kör nevében tiz tagú küldöttség élén Dezsényi József tette le október 8-án a koszorút a Batthyány-mauzóleumra. Bács-Martonoson N­oós István földbirtokos, volt negyvennyolcas honvédtiszt kezdésére megünnepel­ték október 6-ikát. A gyászistentiszteleten, a­hol számos 48-as honvéd jelent meg, Hoós Ernő fő­erdész megható gyászdalokat énekelt. Tisza-Nánán a r. kat. templomban Mattyasovszky Kálmán plébános gyászmisét mondott a vértanuk lelki üdvéért. Az elüljáróság és az ipartestület tagjai nagy számban sereglettek a misére. A refor­mátus templomban a Himnusz éneklésével kezdődött a gyászistentisztelet, azután Kérészy Barna ref. lelkész mondott megható emlékbeszédet. Az ipar­testület tagjai itt is megjelentek. A besztercebányai főgimnázium tanulói október 6-án a gyászmise után előadásra mentek. A gyász­ünnep október 8-án volt a főgimnáziumi Jókai-kör-­ ben, a­hol a növendékek emlékbeszédeket mondtak és hazafias verseket szavaltak. Tapolcán október 6-án a római katolikus tem­plomban gyászmise volt, a­melyet Ley plébános celebrált. Az iskolákban az előadás szünetelt és a házakat föllobogózták. Október 8-án az iparos ifjú­ság önképző­­köre a városháza dísztermében nagy közönség előtt gyászünnepet rendezett. Mányoky Gyula dr. ügyvéd, Singer Bernát rabbi és Vázsonyi Imre polgári iskolai tanár mondtak itt­­emlékbeszé­­det, Körmendi Pál iparos és Szigethy Ödön tanító szavalt, a daloskor pedig hazafias dalokat énekelt.­­ (A nyolcvanhat éves Verdi.) A leg­nagyobb olasz zeneköltő Giuseppe Verdi tegnap lett nyolcvanhat esztendős. Születése napja alkal­mából természetesen tömérdek üdvözletet kapott a világ minden tájáról. Triesztből jelentik, hogy a többi közt az ottani polgármester és törvényható­ság, azonkívül pedig számos zeneegyesület üdvö­zölte. A trieszti polgároktól díszes bársonytokban üdvözlő levelet kapott, a­melyet háromezeren írtak alá. A trieszti városi színházban Verdi nyolcvan­hatodik születése napja alkalmából díszelőadás volt. Az ősz mester Aida című operáját adták óriási közönség előtt. Rómából is tömérdek üdvözlő leve­let és táviratot kapott Verdi, a­ki most Busseto­­ban üdül. Táviratban üdvözölte az olasz közoktás­­ügyi miniszter is. Szó volt róla, hogy a legnagyobb olasz rendjellel, az Annunziata-renddel tüntessék ki Verdit. Az olasz minisztérium több tagja azonban ellenezte a kitüntetést és pedig azért, mert az Annunziata-rendet csak is uralkodóházak tagjai, katonák és politikusok szokták kapni.­­ (A Csanádi székeskáptalanból.) A király, mint a hivatalos lap mai száma jelenti, a Csanádi székeskáptalanban üresedésben lévő Bonnaz-féle alapítványos idősb kanonokságot Várady Lipót Árpád dr. címzetes apátnak és vallás- és közokta­tásügyi minisztériumi osztálytanácsosnak, a Bonnaz­­féle alapitványos ifjabb kanonokságot pedig Engels János dr. temesvár-józsefv­árosi esperes-plébánosnak adományozta.­­• (Párbaj a Varga-ügy miatt.) Varga Ottó tanár ügyéből ma lovagias ügy keletkezett Vészi József országgyűlési képviselő, a Budapesti Napló főszerkesztője és Demeczky Mihály a II. kerületi főgimnázium igazgató között. Vészi József ugyanis vasárnap Árulkodás címmel cikket írt lapjába, a­melyben erősen megtámadta a budai intézetet és igazgatóját. A cikk miatt Demeczky Mihály igaz­gató Rohonczy György altábornagy és Álgya Lajos huszárezredes útján kihivatta Vészi Józsefet, a­ki Beksics Gusztáv és ifjabb Ábrányi Kornél országgyű­lési képviselőkre bízta ügyét. A segédek ma délelőtt találkoztak a képviselőházban. Vészi megbízottai felük nevében fölajánlották a fegyveres elégtételt, de a feltételekben nem tudtak megegyezni s ezért visszaléptek a segédkezéstől. Vészi azután Molnár Béla és Wolfner Tivadar országgyűlési képviselő­ket kérte föl a segédkezésre. A segédek délután folytatták a tárgyalást, de ismét nem tudtak meg­állapodásra jutni. Este tíz órakor ismét összeültek tanácskozásra s mivel ismét eredmény nélkül tár­gyaltak, holnapra halasztották a tárgyalás folytatá­sát. Ha holnap megegyeznek még a holnapi nap folyamán meglesz a párbaj.­­ (Prorektor-választás az egyetemen.) A tudomány-egyetemen tudvalevőleg az elmúlt egye­temi esztendő rektora, a következő év prorektora. A tavalyi rektor, Mihalkovch Géza professzor azon­ban meghalt s igy az idén választás útján kellett betölteni a prorektori méltóságot. Az egyetemi tanács Thewreick Emil rektor elnöklésével ma ebben az ügyben ülést tartott és szótöbbséggel Hőgyes Endre professzort, a Pasteur-intézet igazgatóját vá­lasztotta meg prorektorrá.­­ (Montenegrói diákok Magyarországon.) Karlócáról Írják: Tudvalevő dolog, hogy a szerbiai iskolákban tanuló összes montenegrói diákokat ki­utasították Szerbiából. A kiutasított diákok szülei most Brankovics karlócai szerb pátriárkához fordul­tak azzal a kéréssel, hogy vegye föl tanuló gyer­mekeiket a karlócai szerb gimnáziumba. A pátriárka kijelentette, hogy szívesen teljesíti ezt a kérést, ha a bánnak nincs semmi ellenvetése. A szülők erre a bánhoz folyamodtak, a­ki azzal a kijelentéssel uta­sította vissza kérvényüket, hogy for­duljanak a szerajevói gimnáziumhoz.­­ (Külföld magyarjai.) A Müncheni Magyar Segítő­ Egyesület szombaton, október 28-dikán saját helyiségének nagytermében társasvacsorával és tánccal egybekötött alakulási ünnepséget rendez. . A tiszta jövedelem egyik felét az árvíz kárval- f­lottjai, másik felét pedig a külföldi szegény magyar honfitársak segítésére fordítják.­­ (Véres kardpárbaj.) A temesvári tüzér­kaszárnyában ma, mint tudósítónk táviratozza, véres párbajt vívtak. Scheirich Károly malomtulajdonos állott szembe Teirner tüzérfőhadnagygyal. Rend­kívül súlyos föltételek mellett verekedtek. A kard­párbajt pisztolypárbaj előzte meg. Tizenöt lépés­ről lőttek egymásra, de egyik fél sem ta­lált. Azután karddal folytatták a viaskodást. Az első összecsapásnál a főhadnagy egy ha­talmas vágással áthasította ellenfele bal vállcsont­­ját, majd a hátulsó váll-lapockájából vágott ki egy tenyérnyi nagyságú hasdarabot, a bal arcából pedig egy darab bőrt. Scheirich ezeken kívül a homlokára is kapott egy vágást, mely tíz centiméter hosszú sebet ejtett rajta. Ekkor összerogyott. Sebeiből csak úgy ömlött a vér , talán el is vérzett volna, ha több orvos nincs kéznél, a­kik segítettek rajta. Segédei, Joanovich főszolgabíró és Major képviselő, négy orvost is hoztak a párbaj színhelyére. A fő­hadnagy a karján kapott jelentéktelen sebet. A felek egy dettai mulatságon igen hevesen össze­szólalkoztak és ebből kerekedett a párbaj. A malom­tulajdonost a kórházban ápolják.­­ (Az Otthon) irók és hírlapírók körének választmánya, ma délután három órakor tartott folytatólagos rendkívüli választmányi ülésén foly­tatta az új alapszabálytervezet tárgyalását. Az ülés, melyen Rákosi Jenő elnökölt, pontról-pontra tár­gyalta a tervezetet, a­melynek egyes részénél igen érdekes és beható vita fejlődött ki. A választmányi ülés ma le is tárgyalta a tervezetet, sőt a házirend ügyét is elintézte. Az alapszabálytervezetnek az el­fogadott módosításokkal való kiegészítésére, illetőleg végleges szövegezésére bizottságot küldtek ki, melynek tagjai Rákosi Jenő elnök, Sajó Aladár titkár, Gelléri Mór gazda és Lendvay Sándor ellenőr. A bizottság hamar fog végezni feladatával, hogy­ novemberben össze lehessen hívni a rendkívüli köz­gyűlést, a­mely elé az új alapszabály kerül.­­ (Magyar ipar, osztrák ipar.) Tessék ebből az osztrák ipar magyar pártolóinak okulást szerezni. Sopron vármegye a nyáron hidat építtet a Rábán. A hid minden részét magyar iparosok ké­szítették, csak éppen a vaskarja volt osztrák gyárt­mány. Megnyitották a hidat s pompásan bevált. A magyar iparosok jól dolgoztak, de nem igy az osztrákok. A vaskarfájuk alig néhány nap múlva eltörött s a megye persze most már bánta, hogy miért nem készíttette el magyar iparosokkal a hid minden részét. A közigazgatási bizottság tegnapi ülésén is szóba hozták a dolgot, éles kifakadások hangzottak el s elhatározták, hogy a vármegyei építkezéseknél ezentúl nem használnak osztrák gyártmányt.­­ (A magántisztviselők szövetsége.) A szövetség tanácsa minapi ülésében azt határozta el mindenekelőtt, hogy tisztelegni fog Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszternél és előadja neki a magán­tisztviselők országos szövetségének törekvéseit. Első­sorban arra hívja föl a szövetség a miniszter figyelmét, hogy a kereskedelmi alkalmazottak egyesülete a maga beadványaiban egy más társadalmi osztály érdekeit képviseli, a magántisztviselők érdekeit ki­zárólag az országos szövetség reprezentálja, a magán­­tisztviselők minden törekvésének csupán e szövet­ség a tolmácsolója. Az említett ülésben arról is ha­tározott a szövetségtanács, hogy a propagandát most már a vidéken is intenzív módon fogja foly­tatni és a szövetség vezető emberei még az őszszel ellátogatnak a vidék nagyobb városaiba, hogy kar­társaikat megnyerjék a szövetség céljainak. A vi­déki propagandában a szövetség a kereskedelmi kamarai titkárok segítségére számít. A kolozsvári kamara titkára máris megígérte a maga részéről a szövetség törekvéseinek hathatós támogatását. A budapesti tisztviselő-egyesületeket is bele fogják vonni a szövetség vezéremberei a szövetség moz­galmaiba, az­az rajta lesznek, hogy az egyesületek a maguk egészében belépjenek az országos szö­vetségbe. A szövetség tanácsa ezen az uton is kéri mind a fővárosi, mind a vidéki magántisztviselőket, hogy tagsági díjaikat fizessék be minél hamarább.­­ (A szorrentoi érsek büntetése.) A szor­­rentoi érsek nemrég nyilvánosan megrótt egy kano­nokot, a­ki prédikációjában az olasz királyi házat magasztalta. Az érseket — mint egy római távirat jelenti — felelősségre vonták ezért a tettéért, és azzal sújtották, hogy lefoglalták világi jövedelmeit.­­ (Az iparművészeti iskola új éve.) Az iparművészeti iskolába a folyó iskolaévre 92 rendes tanuló és 63 vendéglátó, összesen 155, tanuló irat­kozott be. A szám jóval felülmúlja a tavalyit, bár­az igazgatóság a hiányos készültségű­ jelentkezők közül sokat visszautasított. A díszítő festészeti és 7

Next