Budapesti Hírlap, 1904. február (24. évfolyam, 32-60. szám)
1904-02-02 / 33. szám
1904. február 2. BUDAPESTI HÍRLAP. (33. sz.) címen tanulmányt olvasott föl. Arról a mozgalomról beszélt, melyet a magyar színpadnak a külföldi szemétirodalomtól való megszakítására Bérezik, Herczeg indítottak. Cáfolta az ellenkező irány híveinek amaz állítását, mintha ezzel el akarnák zárni Magyarországot az európai műveltségtől és hogy irodalmi védővám behozatalát akarnák. A fölolvasó így fejezte be tartalmas előadását: A materializmus, verizmus-naturalizmus virágkorában Európa műveltsége mélyen sülyedt, túlélt, túlfinomodott. Ezzel szemben jogos a szigorú bírálat. Cenzúra ez, de az Ízlés és nem a hivatalos hatalom cenzúrája. A magyar írókat azzal a váddal illetik, hogy unalmasak. Nos, inkább legyenek unalmasak, mint a mai franciák példájára az Ízlés rovására, az emberek rossz ösztöneinek fölhasználása árán mulatságosak. Nem baj, ha egy becsületes célért unalmasak. S az előadó is bocsánatot kér, ha a magyar írók általános hibája esve, unalmas volt, s legalább jó ügyért volt az. A közönség az értekezést érdeklődéssel hallgatta és megtapsolta. Végül Tömörkény István fölolvasta Tanya-verés című sok finom megfigyeléssel írt rajzot. * (A kolozsvári nemzeti színház építése.) A magyar építészek és képzőművészek három egyesületének küldöttsége tisztelgett a miniszterelnöknél a kolozsvári nemzeti színház építése ügyében. A miniszterelnök mind a három küldöttségnek azt felelte, hogy 6 erkölcsi obligában van a bécsi Felner és Hellmer céggel szemben, s különben is a cél érdekében azt tartja helyesnek, hogy ez a színházépítésben igen tapasztalt cég bízassák meg a kolozsvári színház építésével. A Mérnök- és Építész-Egyesület küldöttsége szombaton tisztelgett Tisza István gróf miniszterelnöknél, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház építésére a bécsi Felner és Hellmer-cég elejtésével a hazai építészek közt pályázatot hirdessen. A küldöttség tagjai voltak: Dobreczky Sándor országgyűlési képviselő vezetésével Kovács Aladár, Czigler Győző, Pompéry Elemér, Mihályffy József, Ney Béla, Cserháty Jenő. Tisza István gróf miniszterelnök Dobreczky beszédére válaszolva, sajnálatát fejezte ki azon, hogy a dologban már nem tehet változtatást. Az ő keze itt kötve van, mert a szűkebb körű bizottságnak egyhangúlag az volt a véleménye, hogy a Fellner és Heldner céggel .Kezdi meg, a melylyel e színház építése ügyében már egy ízben huzamos időn keresztül tárgyaltak. Erkölcsi obligóban voltak a szóbanforgó céggel szemben s ezért nem lehet már most a dolgon változtatni. Ha elérkezik a budapesti Nemzeti Színház újjáépítésének ideje, minden tekintetben rajta lesz, hogy ott csak magyar építőterv és magyar munka érvényesüljön. A Magyar Képzőművészek Egyesületének küldöttsége Zala György vezetésével s a Magyar Építőművészek Egyesületének küldöttsége Hauszmann Alajos vezetésével vasárnap délben járt ugyanazzal a panaszszal a miniszterelnöknél. Tisza István gróf e két küldöttségnek is azt válaszolta, hogy ő a bécsi céggel szemben erkölcsi obligóban van s a cél szempontjából is helyesnek tartja, hogy a színházépítésben specialista bécsi cég bizassék meg az építéssel. Hauszmann tanár sajnálattal vette tudomásul, a miniszerelnök válaszát, mert szerinte a magyar építőművészek reputációja érdekében okvetetlenül pályázatot kellett volna hirdetni a kolozsvári színház építésére. (Vecsey Ferenc az orosz udvarnál.) Pétervárról jelentik, hogy Vecsey Ferenc, a tízesztendős és máris világhírű magyar hegedűművész tegnap az Anicskó-kastélyban a cári pár, az özvegy cárné és az egész udvar előtt hegedült. A fiatal művész nagy tetszést aratott. * (Műkedvelő előadás az Urániában.) Az Uránia Színházban csütörtökön és pénteken műkedvelő előadás lesz az alföldi népszanatórium javára. Az estét Martos Ferenc prológusa vezeti be, amelyet Demkó Ilonka szaval. Medok Annuska, Ries Itelli, Maleczkyné tanítványai opera-áriákat énekelnek, tanárnőjük kíséretével. Azután két kis vígjáték kerül színre: A kaland és az Egyetlen leány. Majd élőképek következnek, amelyeket Csáky Ilona grófnő (Hamilton), Wenckheim Ilona grófnő (Izabella), Apponyi Teréz grófnő (Flóra), Medek Erzsike (Laltiere), Mellek Annuska (Heródiás leánya), Maleczky Margit (Devonshire), Henszelmann Jolán (Sidams), Goumpens Gabriella bárónő (Rafael), Bánffy Alica grófnő (Rubens női arc), Lukácsy Irmuska (Mark Morothyja), Mihályi Perec Vladus (D’Erlanger), Walteskircheni Effenberger Ágostonná (Lenbach női kép), Gyárfás Dezsőné (Paris), Sagody Gyuláné (Athéné), Szilva Margit (Cruche casser), Blassejovszky Károlyné (Lembaeh arcképvázlat), A. Csiky Erzsiké (Lembaeh női fej), Vadnay Margit (Lambatte), Kovács Gyuláné (Erzsébet angol királynő), Eüthös Bálintné (Nyár), Kis Dénesné (Rubens női arc), Pirheisz Gusztáváé (Trefán), adnak elő. Az élőképek több részletben képtári falakat ábrázolnak. Mindkét előadásra jegyek az egyesület irodájában, a régi képviselőházban, egész napon át kaphatók. * (Andrássy Dénesné grófné szobra.) ’Andrássy Dénesné gróf díszes szoborszere síremlékkel örökíti meg elhunyt felesége emlékezetét. A síremlék tervére pályázatot írtak ki. Az első dijat (2000 korona) Horvay és Számondszky, a második dijat (1200 korona) Ligeti Miklós, a harmadikat (600 korona) Andrejka Ferenc szobrász nyerte. A pályázati feltételek alapján a kivitelt az első díjjal jutalmazott pályázókra bízták. * (A Múzeumok és Könyvtárak Tanácsa) új elnökének, Wlassics Gyulának vezetésével első ülését, nem a jövő hét szerdáján, hanem február 6-án, szombaton délután ötödfél órakor tartja meg a tanács saját helyiségében (Rökk Szilárd utca 2. sz. alatt). * (A Gyimesi vadvirág finn nyelven.) Géczy István népszínműve, a Gyimesi vadvirág legközelebb finn nyelven színre kerül a viborgi nemzeti színházban. A bemutató előadásra a színház igazgatója meghívta a népszínmű szerzőjét is. * (Nemzetközi grafikai kiállítás.) A nemzetközi grafikai kiállítás szombaton, február 19-én nyílik meg a Műbarátok Köre váci utcai helyiségeiben. A kiállítást Térey Gábor dr., az Országos Képtár igazgatója rendezi Majovszky Pál dr. kultuszminiszteri titkár és Becker Béla hazai takarékpénztári főtisztviselő gyűjteményéből. A kiállítás, melyben nagybecsű angol, amerikai, francia, németalföldi és más metszetek vannak, kedden és szombaton délután 4-6-ig nyitva lesz a nagyközönség számára. * (Az osztrák szakírók közgyűlése.) Pécsről jelentik nekünk, hogy az osztrák szakírók szövetsége a minap tartotta meg közgyűlését nagy érdeklődés mellett. Lichtblau elnök üdvözölte a megjelenteket és örömét fejezte ki, hogy a tagok oly nagy érdeklődést tanúsítanak a szövetség iránt. Azután Winter Géza dr. előadást tartott az alapszabályoknak szükségessé vált módosításáról. Alapos értekezését, amely csaknem egy óráig tartott, nagy figyelemmel hallgatták és lelkesen megtapsolták, majd Schohh József dr., Prager Gyula és Löwenthal Stermann indítványára egyhangúlag elfogadták az ajánlott alapszabálymódosítást, mire az elnök köszönő szavaival a gyűlés véget ért. * (Néphangverseny.) Az Erzsébet Népakadémia, amely buzgón és sikerrel működik a nép művelése érdekében, új intézményt honosít meg, néphangversenyeket rendez. Az első ilyen hangverseny holnap este lesz a Népakadémia helyiségeiben. Az estén Tutsekné Bexhert Lilla fölolvas, közreműködnek továbbá Salgó Ernő és Téres Emilia a zongorán, Csutak Zoltán a hegedűn, Randuska Antal a cimbalmon, Alexander Erzsi énekkel, ifjú Berinkey Gyula szavalattal. A hangverseny pontban fél hét órakor kezdődik. * (Magyar Tudományos Akadémia.) Heinrich Gusztáv elnöklésével ma délután az Akadémia első osztálya tartott ülést, amelyen Munkácsi Bernát levelező tag olvasta föl. Alán nyelvemlékek szókincsünkben címü tanulmányát. A magyar nemzeti krónika történeti hagyományt, valóságot őrzött abban az ismeretes népmondában, amely a magyarok eredetéről azt meséli, hogy a Meotis tó ingoványai közt lakó szittyák egy alkalommal elrabolták Belár fiainak feleségeit s leányait, hogy a zsákmányban voltak Dula alán fejedelemnek leányai is, a kiket Hunor és Mogor vezérek feleségül vettek s alán leányok a hűn és magyar nemzet ősanyjai. Ez az emlékezés abba a korba nyúlik vissza, a melyben Belár, helyesebben Bulár fiai, vagyis a bolgárok s az alánok a magyarral szoros geográfiai és etnikai kapcsolatban éltek. Ez az érintkezés a Kaukázus északi lejtőjén történt. Ennek a kapocsnak kézzelfogható nyomait őrizte meg nyelvünk idegen eredetű kulturszavaiban, de tudnak róla kútfőink is. A magyarság legrégibb lakóhelyét a történeti adatok világánál legtöbb valószínűséggel a Káspi-tenger észak-nyugati vidékein kereshetjük. Azok a helynevek, amelyekben a jelző a magyar szó, legkorábban erre a helyre vezetnek. Nyugaton laktak azok az ugorbolgár törzsek, amelyeknek unugur ága olyan szoros etnikai kapcsolatban állott a magyarokkal, hogy az ungri név alatt rendszerint a magyarokat is értették. A kútfők szerint az alánok a magyaroktól délre laktak, nyelvüket napjainkig fönntartotta a Kaukázusban lakó osszét nép. A magyar, nyelv ama kultur-szavai, amelyeknek fonetikai sajátságai megegyeznek az egyetlen fönnmaradt ugor-török nyelvvel: a csuvaszszal, voltaképpen mukur picinek; azok pedig, amelyeknek legszorosabban egyező másait az osszét nyelvben találjuk, az alán nyelvnek ránk maradt emlékei. Ehhez a nyelvréteghez tartozik például a mi asszony szavunk, amelynek régi magyar aehszin ejtése teljesen egyezik az osszét úrnőt jelentő aehszin szóval. Ilyen egyezések még: ezüst, az osszóban avziet, gond = kond, gazdag == ghazdag, kid = hid, kert — küirt, keszeg = fehdség, legény = lakvan, mén (ló) = moira, méreg = marg, mü — nú, részeg = vasig, tölgy — foldra, üveg — argit, verem = varra, vért — vart, zöld — zöldéi. Számos példával aztán azt bizonyította, hogy nemcsak a magyar, hanem a hozzá közelebb álló rokonnyelvek is világos nyomát tartották fönn az alán nyelvi befolyásnak, a mi annak a bizonysága egyúttal, hogy ez a befolyás a finn-magyar népeket még területi kapcsolatban találta s hogy a Kaukázus északi lejtője volt az északi és déli irányban lefolyó terjeszkedés kiinduló pontja. Ezek a nyelvi tények teljesen igazolják ősmondánk elbeszélését a magyar alán összeházasodásról. Bayer József levelező tag egy magyar Eszter-drámát ismertetett. Nyugat-Európa román és germán népeinél,kettős irányban indult fejlődésnek a dráma és a színjátszás; népies alapon a fantom sorsú, pádeus paraszt és kispolgár előadókkal, aztán a gzeneka, Terreneius és Plautus nyomain az iskolákban, ahiol diákok játszottak. Nálunk a török hódítás, a XVI. és XVII. századok szakadatlan háborúi elmosták e kettős irány nyomait. A Nemzeti Múzeum egy kéziratban levő Eszter drámája érdekes adaléka drámairodalmunk fejlődésének. Nem szorosan vett iskola-dráma, holott szerzője föltétlenül pap vagy tanító volt. Nem az iskolában játszták el, hanem a nagy nyilvánosság előtt a piacon. Bayer véleménye szerint ez a dráma kapocs lehetett a népies színjáték s az iskolásdráma között. Nyelve nem régibb a XVIII. század elejénél, de szerkezete, technikája korábbi időre vall s nem lehetetlen, hogy a dráma valamely régibb szöveg újabb formába öntése. Érdekessége az, hogy nálunk egyetlen példa arra, amiben a nyugati nemzetek gazdagok, egyetlen Eszter-drámánk. Abban azonban eltér az Eszter-drámák szokott sablonétól, hogy Eszter sorsában az árva sorsát példázza, hogy az árva üldözőjét megbünteti, pártfogóját megjutalmazza. Végül az osztály zárt ülést tartott, amelyen folyó ügyeket intéztek el. * (Szünóra.) Ezen a címen Endrődi Béla, Endrődi Sándor fia, 1897-ben, mikor még kis diák volt, lapot indított tanulótársai számára. A kedves lapocska, melyet ismert írók is fölkerestek soraikkal, — már az első számok egyikét Rákosi Jenő — együtt nőtt a szerkesztővel és most, a nyolcadik évfolyam legújabb száma már tizenkét lapos. A kis diákból azonban nagy diák lett és az érettségi után a kis Szünóra sem élhetett sokáig. A szerkesztő, Endrődi Béla, a búcsu-számban, mely most jelent meg, ezzel okolja meg a lap megszüntetését. Eddig lehetett különlegességnek nevezni, mert gimnazisták szerkesztette nyomtatott lap nem igen volt, — de később csak esetlen szárnypróbálgatásnak látszanék. A búcsúszám nagyon tartalmas, kiváló professzorok, költők, írók búcsúznak benne el a kedves laptól, kedvesen, — tréfásan is, komolyan is. A szerkesztő édesatyja Asszolgája címen ezt a verset írja: Végigcsináltad emberséggel. Kis publikummal, sok kedélylyel, Haszon nélkül, de nem haszontalan. Hét évig biven ráfizettél, És most, hogy ennyi pénzt szereztél, Tovább állsz s elmenekülsz — boldogan! * (Korona és monarkia.) Ezen a címen Ferdinándy Gejzától közjogi tanulmány jelent meg. A szerző e munkáját fölolvasta a Magyar Jogászegyesület október 17-iki ülésén. A most nagyon aktuális fejtegtés a Magyar Jogászegyesületi Értekezések című vállalat huszonnyolcadik kötetének negyedik füzete és ára negyven fillér. * (Budapesti Szemle.) A Budapesti Szende február hónapi számában Hegedűs Lóránt tanulmányt közöl a kivándorlási kongresszusok eredményéről. A tanulmánynak ezúttal első része jelent meg. A kivándorlási kérdés ez alapos ismerője behatóan bírálja a kongresszusokon ajánlott terveket és elfogadott határozatokat s maga is sok érdekes eszmét vet föl. Ezt követi Navratil Ákos Gazdaság és erkölcs cimü tanulmánya, Czóbel Minka rajza, Mahler Babilónia és Aszsziria cimü közleményének befejező része. Wolfter Pál fiatal regényírótól, aki nemrég Meddő küzdelem címü regényével széles körökben keltett feltűnést, Az imrefalvi leány címü regényt közöl a Szemle; ezúttal első része jelent meg. Lévay József Búcsú címü kedves kis költeménye után Kozma Andor Okura japán költő érdekes költeményének fordítását közli. Kozma a verset Florenz Károly dr. tokiói tanár német közlése után forditotta. A japán költő fia halálán kesereg mélységesen, meghatóan. Utolsó strófái ezek: hogy napról-napra teste szomorító, A hangocskája gyöngül, finomul; Végül a pisla életlány kihuny S a kedves gyermek sírba hull. Vadul tombolva téptem most magam’, Ököllel vertem sebzett szivemet — S felzokogok az égre: oh, fiam! . . . Hogy ily kegyetlen a sors mint leheti . Oly zsönge még, hogy ösvényt sem talál A túlvilágban . . . Oh, sötét halál, Az apa tőled már csak egyet esd: Hogy ott a kedvest gondosan vezesd! Rust József A mai színház címen hosszabb tanulmányt ir. Balog Benedek, a Japánban járó magyar kutató Urashimataro címen a legrégibb japán ősmese fordítását közli. Befejezi a füzetet az irodalmi értesítő. SPORT. * Bajnoki mérkőzések bírái. A Magyar Labdarúgók Szövetsége szombati tanácsülésén megállapította, hogy kik bíráskodhatnak a szövetség kebelébe tartozó csapatok mérkőzésein. A minősített bírák névsora a következő: Stobbe Ferenc, Kiss Germa, Löwenrosen Károly, Gabrovitz Emil, Aschner Jakab, Schubert Ernő, Pajthény Béla, Bermann Miksa dr., Minder Frigyes, Pick Pál, Gillemot Ferenc, Wagner Zoltán, Szász Hugó, Fehéry Ákos, Fridrich István, Malaky Mihály, Hercog 13