Budapesti Hírlap, 1904. február (24. évfolyam, 32-60. szám)

1904-02-02 / 33. szám

1904. február 2. BUDAPESTI HÍRLAP. (33. sz.) címen tanulmányt olvasott föl. Arról a mozgalomról beszélt, melyet a magyar színpadnak a külföldi szemét­irodalomtól való megszakítására Bérezik, Herczeg in­dítottak. Cáfolta az ellenkező irány híveinek amaz állítását, mintha ezzel el akarnák zárni Magyarorszá­got az európai műveltségtől és hogy irodalmi védővám behozatalát akarnák. A fölolvasó így fejezte be tartal­mas előadását: A materializmus, verizmus-naturaliz­mus virágkorában Európa műveltsége mélyen sülyedt, túl­élt, túlfinomodott. Ezzel szemben jogos a szigorú bírálat. Cenzúra ez, de az Ízlés és nem a hivatalos hatalom cenzúrája. A magyar írókat azzal a váddal illetik, hogy unalmasak. Nos, inkább legyenek unal­masak, mint a mai franciák példájára az Ízlés rová­sára, az emberek rossz ösztöneinek fölhasználása árán mulatságosak. Nem baj, ha egy becsületes célért unal­masak. S az előadó is bocsánatot kér, ha a magyar írók általános hibája esve, unalmas volt, s legalább jó ügyért volt az. A közönség az értekezést érdeklő­déssel hallgatta és megtapsolta. Végül Tömörkény István fölolvasta Tanya-verés című sok finom meg­figyeléssel írt rajzot. * (A kolozsvári nemzeti színház építése.) A magyar építészek és képzőművészek három egyesü­letének küldöttsége tisztelgett a miniszterelnöknél a kolozsvári nemzeti színház építése ügyében. A mi­niszterelnök mind a három küldöttségnek azt felelte, hogy 6 erkölcsi obligában van a bécsi Felner és Hell­­mer­ céggel szemben, s különben is a cél érdekében azt tartja helyesnek, hogy ez a színházépítésben igen ta­pasztalt cég bízassák meg a kolozsvári színház épí­tésével. A Mérnök- és Építész-Egyesület küldöttsége szombaton tisztelgett Tisza István gróf miniszterel­nöknél, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház építésére a bécsi Felner és Hellmer-cég elejtésével a hazai építé­szek közt pályázatot hirdessen. A küldöttség tagjai voltak: Dobreczky Sándor országgyűlési képviselő ve­zetésével Kovács Aladár, Czigler Győző, Pompéry Elemér, Mihályffy József, Ney Béla, Cserháty Jenő. Tisza István gróf miniszterelnök Dobreczky beszédére válaszolva, sajnálatát fejezte ki azon, hogy a dolog­ban már nem tehet változtatást. Az ő keze itt kötve van, mert a szűkebb körű bizottságnak egyhangúlag az volt a véleménye, hogy a Fellner és Heldner­ céggel .Kezdi meg, a melylyel e színház építése ügyében már egy ízben huzamos időn keresztül tárgyaltak. Erkölcsi obligóban voltak a szóbanforgó céggel szemben s ezért nem lehet már most a dolgon változtatni. Ha elérke­zik a budapesti Nemzeti Színház újjáépítésének ideje, minden tekintetben rajta lesz, hogy ott csak magyar építőterv és magyar munka érvényesüljön. A Magyar Képzőművészek Egyesületének kül­döttsége Zala György vezetésével s a Magyar Építőművészek Egyesületének küldöttsége Hausz­­mann Alajos vezetésével vasárnap délben járt ugyanazzal a panaszszal a miniszterelnöknél. Tisza István gróf e két küldöttségnek is azt vála­szolta, hogy ő a bécsi céggel szemben erkölcsi obligó­ban van s a cél szempontjából is helyesnek tartja, hogy a színházépítésben specialista bécsi cég bizassék meg az építéssel. Hauszmann tanár sajnálattal vette tudomásul, a miniszerel­nök válaszát, mert szerinte a magyar építőművészek reputációja érdekében okve­­tetlenül pályázatot kellett volna hirdetni a kolozsvári színház építésére.­­ (Vecsey Ferenc az orosz udvarnál.) Pé­tervárról jelentik, hogy Vecsey Ferenc, a tízesztendős és máris világhírű magyar hegedűművész tegnap az Anicskó-kastélyban a cári pár, az özvegy cárné és az egész udvar­ előtt hegedült. A fiatal művész nagy tet­szést aratott. * (Műkedvelő előadás az Urániában.) Az Uránia­ Színházban csütörtökön és pénteken műked­velő előadás lesz az alföldi népszanatórium javára. Az estét Martos Ferenc prológusa vezeti be, a­melyet Demkó Ilonka szaval. Medok Annuska, Ries Itelli, Ma­­leczkyné tanítványai opera-áriákat énekelnek, tanár­nőjük kíséretével. Azután két kis vígjáték kerül színre: A kaland és az Egyetlen leány. Majd élőképek következnek, a­melyeket Csáky Ilona grófnő (Hamil­­ton), Wenckheim Ilona grófnő (Izabella), Apponyi Teréz grófnő (Flóra), Medek Erzsike (Laltiere), Me­llek Annuska (Heródiás leánya), Maleczky Margit (Devonshire), Henszelmann Jolán (Sidams), Gou­­mpens Gabriella bárónő (Rafael), Bánffy Alica grófnő (Rubens női arc), Lukácsy Irmuska (Mark­ Morothyja), Mihályi Perec Vladus (D’Erlanger), Walteskircheni Eff­enberger Ágostonná (Lenbach női kép), Gyárfás Dezsőné (Paris), Sag­ody Gyuláné (Athéné), Szilva Margit (Cruche casser), Blasse­­jovszky Károl­yné (Lembaeh arcképvázlat), A. Csiky Erzsiké (Lembaeh női fej), Vadnay Margit (Lam­­batte), Kovács Gyuláné (Erzsébet angol királynő), Eüthös Bálintné (Nyár), Kis Dénesné (Rubens női arc), Pirheisz Gusztáváé (Trefán), adnak elő. Az élő­képek több részletben képtári falakat ábrázolnak. Mindkét előadásra jegyek az egyesület irodájában, a régi képviselőházban, egész napon át­ kaphatók. * (Andrássy Dénesné grófné szobra.) ’An­­drássy Dénesné gróf díszes szoborszere síremlékkel örökíti meg elhunyt felesége emlékezetét. A síremlék tervére pályázatot írtak ki. Az első dijat (2000 ko­rona) Horvay és Számond­szky, a második dijat (1200 korona) Ligeti Miklós, a harmadikat (600 korona) Andrejka Ferenc szobrász nyerte. A pályá­zati feltételek alapján a kivitelt az első díjjal jutal­mazott pályázókra bízták. * (A Múzeumok és Könyvtárak Tanácsa) új elnökének, Wlassics Gyulának vezetésével első ülé­sét, nem a jövő hét szerdáján, hanem február 6-án, szombaton délután ötödfél órakor tartja meg a tanács saját helyiségében (Rökk Szilárd­ utca 2. sz. alatt). * (A Gyimesi vadvirág finn nyelven.) Géczy István népszínműve, a Gyimesi vadvirág legközelebb finn nyelven színre kerül a viborgi nemzeti színház­ban. A bemutató előadásra a színház igazgatója meg­hívta a népszínmű szerzőjét is. * (Nemzetközi grafikai kiállítás.) A nemzet­közi grafikai kiállítás szombaton, február 19-én nyílik meg a Műbarátok Köre váci­ utcai helyiségeiben. A kiállítást Térey Gábor dr., az Országos Képtár igaz­gatója rendezi Majovszky Pál dr. kultuszminiszteri titkár és Becker Béla hazai takarékpénztári főtiszt­­viselő gyűjteményéből. A kiállítás, melyben nagybecsű angol, amerikai, francia, németalföldi és más metsze­tek vannak, kedden és szombaton délután 4-6-ig nyitva lesz a nagyközönség számára. * (Az osztrák szakírók közgyűlése.) Pécs­ről jelentik nekünk, hogy az osztrák szakírók szövet­sége a minap tartotta meg közgyűlését nagy érdeklődés mellett. Lichtblau elnök üdvözölte a megjelenteket és örömét fejezte ki, hogy a tagok oly nagy érdeklődést tanúsítanak a szövetség iránt. Azután Winter Géza dr. előadást tartott az alapszabályoknak szükségessé vált módosításáról. Alapos értekezését, a­mely csaknem egy óráig tartott, nagy figyelemmel hallgatták és lelkesen megtapsolták, majd Schohh József dr., Prager Gyula és Löwenthal Stermann indítványára egyhangúlag elfo­gadták az ajánlott alapszabálymódosítást, mire az el­nök köszönő szavaival a gyűlés véget ért. * (Néphangverseny.) Az Erzsébet­ Népakadé­­mia, a­mely buzgón és sikerrel működik a nép műve­lése érdekében, új intézményt honosít meg, néphang­­versenyeket rendez. Az első ilyen hangverseny holnap este lesz a Népakadémia helyiségeiben. Az estén Tu­­tsekné­ Bexhert Lilla fölolvas, közreműködnek továbbá Salgó Ernő és Téres Emilia a zongorán, Csutak Zol­tán a hegedűn, Randuska Antal a cimbalmon, Ale­xander Erzsi énekkel, ifjú Berinkey Gyula szavalat­tal. A hangverseny pontban fél hét órakor kezdődik. * (Magyar Tudományos Akadémia.) Hein­­rich Gusztáv elnöklésével ma délután az Akadémia első osztálya tartott ülést, a­melyen Munkácsi Bernát levelező tag olvasta föl. Alán nyelvemlékek szó­kin­csünkben címü tanulmányát. A magyar nemzeti kró­nika történeti hagyományt, valóságot őrzött abban az ismeretes népmondában, a­mely a magyarok eredeté­ről azt meséli, hogy a Meotis tó ingoványai közt lakó szittyák egy alkalommal elrabolták Belár fiainak fele­ségeit s leányait, hogy a zsákmányban voltak Dula alán fejedelemnek leányai is, a kiket Hunor és Mogor vezérek feleségül vettek s alán leányok a hűn és ma­gyar nemzet ősanyjai. Ez az emlékezés abba a korba nyúlik vissza, a melyben Belár, helyesebben Bulár fiai, vagyis a bolgárok s az alánok a magyarral szoros geográfiai és etnikai kapcsolatban éltek. Ez az érint­kezés a Kaukázus északi lejtőjén történt. Ennek a ka­pocsnak kézzelfogható nyomait őrizte meg nyelvünk idegen eredetű kulturszavaiban, de tudnak róla kút­főink is. A magyarság legrégibb lakóhelyét a történeti adatok világánál legtöbb valószínűséggel a Káspi-ten­­ger észak-nyugati vidékein kereshetjük. Azok a hely­nevek, a­melyekben a jelző a magyar szó, legkorábban erre a helyre vezetnek. Nyugaton laktak azok az ugor­­bolg­ár­ törzsek, a­melyeknek unugur ága olyan szoros etnikai kapcsolatban állott a magya­rokkal, hogy az ungri név alatt rendsze­rint a magyarokat is értették. A kútfők szerint az alánok a magyaroktól délre laktak, nyelvüket napjainkig fönntartotta a Kaukázusban lakó osszét nép. A magyar, nyelv ama kultur-szavai, a­melyeknek fonetikai sajátságai megegyeznek az egyetlen fönnmaradt ugor-török nyelvvel: a csuvasz­­szal, voltaképpen m­ukur picinek; azok pedig, a­me­lyeknek legszorosabban egyező másait az osszét nyelv­ben találjuk, az alán nyelvnek ránk maradt emlékei. Ehhez a nyelvréteghez tartozik például a mi asszony szavunk, a­melynek régi magyar aehszin ejtése telje­sen egyezik az osszét úrnőt jelentő aehszin szóval. Ilyen egyezések még: ezüst, az osszóban avziet, gond = kond, gazdag == ghazdag, kid = h­id, kert — küirt, keszeg = fehdség, legény = lakvan, mén (ló) = moir­a, méreg = marg, mü — nú, részeg = vasig, tölgy — foldra, üveg — argit, verem = varra, vért — vart, zöld — zöldéi. Számos példával aztán azt bizo­nyította, hogy nemcsak a magyar, hanem a hozzá kö­zelebb álló rokonnyelvek is világos nyomát tartották fönn az alán nyelvi befolyásnak, a mi annak a bizony­sága egyúttal, hogy ez a befolyás a finn-magyar népe­ket még területi kapcsolatban találta s hogy a Kau­kázus északi lejtője volt az északi és déli irányban le­folyó terjeszkedés kiinduló pontja. Ezek a nyelvi tények teljesen igazolják ősmondánk elbeszélését a magyar alán összeházasodásról. Bayer József levelező tag egy magyar Eszter-drámát ismertetett. Nyugat-Európa román és germán népeinél,kettős irányban indult fej­lődésnek a dráma és a színjátszás; népies alapon a fan­tom sorsú, pádeus paraszt és kispolgár előadókkal, az­tán a gzeneka, Terreneius és Plautus nyomain az is­kolákban, a­hiol diákok játszottak. Nálunk a török hó­dítás, a XVI. és XVII. századok szakadatlan háborúi elmosták e kettős irány nyomait. A Nemzeti Múzeum egy kéziratban levő Eszter drámája érdekes adaléka drámairodalmunk fejlődésének. Nem szorosan vett is­kola-dráma, holott szerzője föltétlenül pap vagy ta­nító volt. Nem az iskolában játszták el, hanem a nagy nyilvánosság előtt a piacon. Bayer véleménye szerint ez a dráma kapocs lehetett a népies színjáték s az is­kolásdráma között. Nyelve nem régibb a XVIII. szá­zad elejénél, de szerkezete, technikája korábbi időre vall s nem lehetetlen, hogy a dráma valamely régibb szöveg újabb formába öntése. Érdekessége az, hogy nálunk egyetlen példa arra, a­miben a nyugati nem­zetek gazdagok, egyetlen Eszter-drámánk. Abban azon­ban eltér az Eszter-drámák szokott sablonétól, hogy Eszter sorsában az árva sorsát példázza, hogy az árva üldözőjét megbünteti, pártfogóját megjutalmazza. Vé­gül az osztály zárt ülést tartott, a­melyen folyó ügye­ket intéztek el. * (Szünóra.) Ezen a címen Endrődi Béla, Endrődi Sándor fia, 1897-ben, mik­or még kis diák volt, lapot indított tanulótársai számára. A kedves lapocska, melyet ismert írók is fölkerestek soraik­kal, — már az első számok egyikét Rákosi Jenő — együtt nőtt a szerkesztővel és most, a nyolcadik év­folyam legújabb száma már tizenkét lapos. A kis diákból azonban nagy diák lett és az érettségi után a kis Szünóra sem élhetett sokáig. A szerkesztő, Endrődi Béla, a búcsu-számban, mely most jelent meg, ezzel okolja meg a lap megszüntetését. Eddig lehetett különlegességnek nevezni, mert gimnazisták szerkesztette nyomtatott lap nem igen volt, — de később csak esetlen szárnypróbálgatásnak látszanék. A búcsúszám nagyon tartalmas, kiváló professzorok, költők, írók búcsúznak benne el a kedves laptól, ked­vesen, — tréfásan is, komolyan is. A szerkesztő édes­atyja A­sszolgája címen ezt a verset írja: Végigcsináltad emberséggel. Kis publikummal, sok kedélylyel, Haszon nélkül, de nem haszontalan. Hét évig biven ráfizettél, És most, hogy ennyi pénzt szereztél, Tovább állsz s elmenekülsz — boldogan! * (Korona és monarkia.) Ezen a címen Fer­­dinándy Gejzától közjogi tanulmány jelent meg. A szerző e munkáját fölolvasta a Magyar Jogászegye­sület október 17-iki ülésén. A most nagyon aktuális fejtegtés a Magyar Jogászegyesületi Értekezések című vállalat huszonnyolcadik kötetének negyedik füzete és ára negyven fillér. * (Budapesti Szemle.) A Budapesti Szende február hónapi számában Hegedűs Lóránt tanulmányt közöl a kivándorlási kongresszusok eredményéről. A tanulmánynak ezúttal első része jelent meg. A kiván­dorlási kérdés ez alapos ismerője behatóan bírálja a kongresszusokon ajánlott terveket és elfogadott hatá­rozatokat s maga is sok érdekes eszmét vet föl. Ezt kö­veti Navratil Ákos Gazdaság és erkölcs cimü tanul­mánya, Czóbel Minka rajza, Mahler Babilónia és Asz­­sziria cimü közleményének befejező része. Wolft­er Pál fiatal regényírótól, a­ki nemrég Meddő küzdelem címü regényével széles körökben keltett feltűnést, Az imrefalvi leány címü regényt közöl a Szemle; ez­úttal első része jelent meg. Lévay József Búcsú címü kedves kis költeménye után Kozma Andor Okura ja­pán költő érdekes költeményének fordítását közli. Kozma a verset Florenz Károly dr. tokiói tanár német közlése után forditotta. A japán költő fia halálán ke­sereg mélységesen, meghatóan. Utolsó strófái ezek: hogy napról-napra teste szomorít­ó, A hangocskája gyöngül, finomul; Végül a pisla életlány kihuny S a kedves gyermek sírba hull. Vadul tombolva téptem most magam’, Ököllel vertem sebzett szivemet — S felzokogok az égre: oh, fiam! . . . Hogy ily kegyetlen a sors mint leheti . Oly zsönge még, hogy ösvényt sem talál A túlvilágban . . . Oh, sötét halál, Az apa tőled már csak egyet esd: Hogy ott a kedvest gondosan vezesd! Rust József A mai színház címen hosszabb ta­nulmányt ir. Balog Benedek, a Japánban járó magyar kutató Urashimataro címen a legrégibb japán ősmese fordítását közli. Befejezi a füzetet az irodalmi értesítő. SPORT. * Bajnoki mérkőzések bírái. A Magyar Lab­darúgók Szövetsége szombati tanácsülésén megállapí­totta, hogy kik bíráskodhatnak a szövetség kebelébe tartozó csapatok mérkőzésein. A minősített bírák név­sora a következő: Stobbe Ferenc, Kiss Germ­a, Löwenrosen Károly, Gabrovitz­ Emil, Aschner Jakab, Schubert Ernő, Paj­­th­ény Béla, Bermann Miksa dr., Minder Frigyes, Pick Pál, Gillemot Ferenc, Wagner Zoltán, Szász Hugó, Feh­éry Ákos, Fridrich István, Malaky Mihály, Hercog 13

Next