Budapesti Hírlap, 1904. szeptember (24. évfolyam, 241-270. szám)

1904-09-17 / 257. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP. (257. sz.) 1904. szeptember 17 Gábor fia. Különben ilyen volt a férje mindig és két ízben is el volt zárva. Egy ízben a saját apját úgy meg­verte, hogy két hónapra becsukták. Máskor az édes testvérjére baltával támadt és úgy megvágta, hogy az hónapokig feküdt. E miatt egy évi börtönre ítélte a törvényszék. Ezenkívül nyolc napra csukták el azért, mert haragjában széttépett valami fontos okmányt. „Bizony nagytermészetű ember volt a férjem — fejezte be vallomását a szegény asszony.­­ Maróti Borcsa, a vádlott húga szintén vallani akar. Vallomása megegyezik anyja vallomásával. Ő vele is olyan rosszul bánt, hogy egy alkalommal nem bírta ki tovább otthon, elszökött a fővárosba és két évig inkább­ idegenben szolgált. : A beidézett tizenegy tanú egyértelemmel azt vallja, hogy Maróti János bizony civakodó, erőszakos. Vagy mint egyik-másik mondta, nagytermészetű, erős természetű ember volt, főképpen a családjával szem­ben pedig nagyon kegyetlen. Mindegyik tud elmondani egy-egy olyan jelenetet, a­mikor Maróti övéivel szem­ben goromba, kegyetlen volt. Az egyik tanú, Bodor Bál elbeszéli, hogy egy alkalommal Maróti a fiát torkon ragadta, fojtogatta, azután egy ösztökével ütlegelte, s a­mikor a fiú megszökött az ütlegek elől a kamarába, gúnyosan utána kiáltott: No gyere ki, ha mersz, ha legény vagy! Majd a tanú felé fordulva nevetve mondta: Megszökött a legény! A vádlott Maróti Gá­bort az összes tanuk békés, jólelkű, igen dolgos, isten­félő legénynek ismerték, a­kit mindenki szeret a falujában. Mészáros Lajos dr. járásorvos és Andreánszky Jenő dr. törvényszéki orvos boncolták a megölt ember holttestét. A szúrás a baloldalon a mellen volt, keresz­tüljárta a tüdőt és egy lőeret, úgy, hogy a sérült el­vérzett. Azt is megállapították az orvosok, hogy a tettes a kést a sebből félig kihúzta és azután meg­forgatva, újból visszadöfte, úgy, hogy a külső egy szúrási seb a tüdőben két szűrési csatornát okozott. Hajós Emil esküdt azt kérdezi a törvényszéki orvostól, vájjon nem lehetséges-e az, hogy a sebnek ■két irányba való elágazása nem a késnek a megforga­ssa, hanem a sérült esése, testének forgása közben történt? A törvény­székes orvos azt feleli, hogy ez lehet­séges. Weisz Gyula dr. védőügyvéd Mészáros dr. járás- Orvoshoz: Lehetséges-e az, hogy Maróti Gábornak, a­mikor apja őt ismételve megtámadta, tettleg bán­talmazta, megöléssel fenyegette és végül megtámadta, olyan lelkiállapotban volt, a­mely a szabad elhatározó képességet kizárja? Mészáros Lajos dr.: Hogy az ilyen bántalmak milyen lelkiállapotot idéznek elő, az az illetőnek intel­ligenciájától függ. Lehetséges, hogy ilyen esetben a szabad gondolkozás föl van függesztve. A bizonyító eljárás befejezésével a törvényszék föltette a kérdéseket, azután a párbeszédekre került a sor. Tóth István dr. királyi alügyész természetesnek látja, ha a főtárgyalás folyamán lefestett családi élet megindította a szíveket, részvétet keltett a vádlott iránt. De kéri az esküdteket, hogy ne érzelmeik után induljanak, hanem az igazságot szolgálják. Megengedi, hogy Maróti Gábor sokat szenvedett apjától, bebizo­­nyítottnak veszi azt is, hogy Maróti János a végzetes napon durván, ok nélkül és ismételve bántalmazta a fiát. De a­mikor a vádlott kezébe vette a kést s azt kikészítette az ablakra, meg volt benne az ölési szán­dék, mert tudta, hogy az a kés alkalmas az­ ölésre. Az idegen ember" védekezhetik, készülhet a védelemre, használhat kést is , de az erkölcsi rend nem engedi meg, hogy a fiú apjával szemben késsel védekezzék, apját megölje. Arról szó sem lehet, hogy a vádlott öntudatlan állapotban lett volna, hiszen a szerencsét­lenség után azonnal elment maga a csendőrségre s följelentette magát, tehát józanul, helyesen gondolko­dott, teljesen öntudtosan cselekedett. Magának a be­csületes vádlottnak is szüksége van a büntetésre, hogy a­mikor majd otthon az utcán fognak a gyerekek rá­mutatni, mint apagyilkosra, nyugodt öntudattal hivat­­kozhassék arra, hogy bűnéért emberi törvény szerint meglakolt. Kéri a vádlott elítélését. Weisz Ödön dr. védőügyvéd úgy látja, h­ogy a sze­rencsétlen­ vádlottnak, a­kiről mindenki csak jót tud, a­ki annyit tűrt gyermekkora óta, a­kit a balsors saját apjának megölésére kényszerí­tett és ezzel a szörnyű tudattal úgy is hónapok óta ül a börtönben, nincsen már szüksége arra, hogy még tovább is bűnhődjék. A védő azután lefesti részletesen azt a szomorú családi életet, a­melyben a vádlott felnőtt és azt vitatja, hogy a vádlott az egész életén át szenvedett méltatlan, durva bánásmód folytán, a tett előtt közvetetlenül el­szenvedett gyalázás és verés, az apjától való félelem ■folytán olyan lelkiállapotban­ volt, a­melyben nem tudott gondolkodni, r nem volt beszámítható; ebben az állapotban tette az ablakra a kést, nem hogy öljön, hanem hogy védekezzék. Az, hogy magát feljelentette, mit sem bizonyít, mert a nagy szerencsétlenség sokszor a legnagyobb mámorból kijózanítja az embert s a­mi­kor az öreg Maróti melléből kibuggyant a vér, a vád­lott egyszerre tudatára ébredt szörnyű tettének és ment, hogy magát följelentse. Ez is csak az ő becsüle­tességét bizonyítja. És a­mikor apja újból rátámadt, csordultig telt a­ pohár, felébredt benne is a vadállat és szúrt. Ez a szegény fiú nem büntetést, hanem szá­nalmat érdemel, nem követett el bűnt, bár megölte az ■apját, hanem vak eszköze volt a sorsnak, a nemesisnek, a­mely Maróti Jánost, a­ki valamikor az apjára tá­madt, a saját fia által büntette meg. A védő is ismeri az erkölcsi törvényt, a­mely az apa tiszteletére tanít, de az apának apának kell lennie, nem vadállatnak, a milyen a megölt Maróti János volt. Kéri az esküdte­ket, adják vissza az özvegy anyjának fiát, az árva leánynak testvérét, támaszukat: mentsék fel a vád­lottat. Az esküdtek verdiktjét este fél tíz órakor hir­dették ki. E verdikt bűnösnek mondta ugyan­­el Ma­róti Gábort az erős felindulásban elkövetett halált okozó testi sértésben, de egyszersmind azt is kimondta, hogy e cselekménye a jogos védelem halálának féle­lemből és megzavarodásból származott túlhágása volt. A bíróság, minthogy a büntető törvény 79. sza­kasza szerint a jogos védelemnek ilyen túlhágása nem büntethető, a vádlottat a verdikt alapján felmen­tette és azonnal szabadon bocsájtotta. — A perlekedés bolondja. Emberemlékezet óta késhegyig menő harcot folytat Simon Gyula szol­noki földbirtokos a hatóság ellen. Kezdve az adótól, a­melyet csakis karhatalommal lehet behajtani­ rajta, mindenféle követelést és apró-cseprő adósságot úgy fizet, ha megegzekválják, fizetvén természetesen ren­geteg ügyvédi költséget és végrehajtó díjat. Mivel pe­­dig­ nem hagyja képzelt jussát, harminc év, óta hat­ezer forint bírsággal és rendbüntetéssel sújtották. Leg­utóbb egy dűlőút miatt akasztott tengelyt Jász-Nagy­­kun-Szolnok vármegye közigazgatási bizottságával s a mikor a dolog a polgári per útjára került, a belügy­minisztériumhoz intézett beadványában az alispántól kezdve az egész megyei tisztikart sértő kifejezésekkel illette és sikkasztással, hűtlen kezeléssel vádolta. A szolnoki törvényszék rágalmazás miatt egy hónapi fogházra és ötszáz korona pénzbüntetésre ítélte a konok pörlekedőt, de az ítélet ellen mind az ügyészség, mind pedig a vádlott felebbezést jelentett be. A királyi tábla Türk Szilárd elnökletével ma foglalkozott a be­nyújtott felebbezésekkel, a­mely alkalommal Baloghy György főügyészi helyettes visszavonta az ügyészség felebbezését, mert véleménye szerint a vádlott egész magaviselete zavart elmére vall. A tábla az első bíró­ság ítéletét megváltoztatta és Simon Gyulát rágalma­zás vétsége miatt a kilencvenkettedik szakasz alkalma­zásával ezer korona pénzbüntetésre ítélte. A megokolás kimondja, hogy nem lehetett súlyosító körülményül venni azt, hogy a vádlottat annyiszor és oly nagy összeg erejéig bírságolták meg, mert azért még feddhetetlen előéletű s az enyhitő szakasz alkalmazása helyén való. Ellenben enyhitő körülménynek vették, hogy­ vélt jogainak érvényesitése végett irta a sértő beadványt. — A meglopott férj. Még a múlt hónap 23rán történt, hogy a­ stuttgarti rendőrség értesítette a buda­pesti főkapitányságot, hogy Rozenhardt Pál odavaló gazdag gyáros feleségét megszöktette Krausz Károly gyárigazgató s a szökevények magukkal vitték a férjnek százezer márkát meghaladó értékpapirosait. Néhány nap múlva Nagy Ferenc, detektív a Hungária­­szállóban nyomára akadt a szerelmes párnak. A sze­relmesek megérezték a veszedelmet s gyorsan el akar­tak utazni. A detektív utánuk hajtatott s elcsípte őket a déli vasút pályaudvarán, a­hol már megváltot­ták Triesztbe szóló jegyüket. Mindkettőt bekísérte a főkapitányságra, a­hol megállapították, hogy ők azok, a­kiket a stuttgarti rendőrség keres. A nőt, mivel férje sürgős táviratban szabadonbocsátását kérte, azonnal elbocsátották, de Krauszt fogva tartották. A budapesti büntetőtörvényszék Szepessy bíró­ elnöklésé­­vel ma foglalkozott azzal a kiadatási kérelemmel, a­melyet ez ügyben a stuttgarti bíróság ide küldött. A stuttgarti bíróság jóformán megokolás nélkül kéri Krausz kiadatását, s a bűntényt sem nevezi meg, a­me­lyet Krausz állítólag elkövetett. Az ilyen megkeresés azonban a Németországgal fennálló kiadatási szerződés értelmében nem tekinthető olyan szabatos formának, melynek alapján a letartóztatott német alattvalót ki lehetne adni. A megkeresésnek tartalmazni kell olyan bűncselekményt, mely a gyanúsítottra bizonyítható és egy formális kérést, hogy a magyar bíróság adja ki az illetőt. Ezért a bíróság Győrffy Gyula dr. védő elő­terjesztése után azt a végzést hozta, hogy mivel a ki­adatási kérvény formailag hibás, a döntést függőben tartja s ha a stuttgarti hatóság a mulasztást három hét alatt nem pótolja, Krauszt szabadon fogja bo­csátani. — Kalandor. Most két éve egy bizottság ala­kult a fővárosban, a­mely Kossuth Lajos sírjának a megkoszorúzását vállalta magára. A hozzá való költ­séget egy Kossuth-album révén akarta megszerezni, melyet Jékey Károly szerkesztett. Az albumnak a vi­déken való terjesztésével Körössy Lajos nyugalmazott színészt bízták meg. Vidéki körútjában Körössy ba­rátságot kötött egy főispánnal, a­kinek állandó ven­dége lett. Ez a barátság beajánlotta Kőrössyt az elő­kelő családokba, a­hol szebbnél-szebb napokat töltött. De hirtelen beborult fölötte az ég. A budapesti rend­őrségtől elfogató parancs érkezett, s Kőrössyt éppen pezsgőzés közben letartóztatták. A panaszt­ Jékey tette ellene­. Azzal vádolta, hogy az eladott albumok árából hatszáz koronát elsikkasztott. A büntetőtörvényszéken ma a főtárgyalás során Jékey azt vallotta, hogy a mint utóbb meggyőződött, Körössy jóval többet, vagyis huszonötezer koronát sikkasztott. Mivel erre a bizo­nyítást is fölajánlotta, a törvényszék fölfüggesztette a tárgyalást s az iratokat visszaküldte a vizsgáló-, bírónak. SPORT. * A bécsi futtatás. Az utolsóelőtti nap prog­ramjára már igazán nem jutott érdekesebb futás. A kohlmarkti díj lehetne azzá, ha ötezer koronájáért az Angliából hazatért Hazafi is indulna, de ez valószínű­­leg távol marad a starttól és a díjért­ való küzdelmet átengedi Uncas-nak és Serenissimus-nak. A többi futás közül, a­mennyiben a lovak össze-vissza futása után kiszámítható, a nyeretlen kétévesek versenyét Horkay, vagy Gyere be rózsám, a kétévesek eladóversenyét Do, vagy Lady Russel, a kétévesek versenyét Arató, az el­adók handikapját Iráska, vagy Kinos, a nyeretlenek gátversenyét Parténia vagy Fair mortgage, a kétévesek handikapját Barkis, vagy Pergola nyerheti meg. * Atlétikai és tornaverseny. A Budapesti Torna­ Klub atlétikai és tornaversenyének nevezési zár­latáig tizenkét egyesület 72 tagja részéről 156 nevezés érkezett, oly hatalmas szám, melyhez foghatóval csak az országos torna-szövetségi ünnepeknél találkozunk. A rendező B. T. K.-on kívül a következő egyesületek vesznek részt a vasárnapi országos meetingen: Buda­pesti Egyetemi Atlétikai Klub, Magyar Atlétikai Klub, Aradi Atlétikai Klub, Budai Torna-Egyesület,­ Debreceni Torna-Egyesület,­Budapesti Atlétikai Klub, Magyar Ú­szó-Egyesület, Újpesti Torna-Egyesület, Posta- és Táviró Tisztviselők Sportegyesülete, Posta­takarékpénztárak Sportegyesülete és a Magyar Test­gyakorlók Köre. A sok versenyre való tekintettel a B. T. K. választmánya szerdán tartott ülésében elhatá­rozta, hogy az előmérkőzéseket és a sportküzdelmek egy részét már vasárnap délelőtt fél kilenc órakor, a döntő küzdelmeket délután fél három órakor rendezi a millenáris pályán. * Országos főiskolai lan-tenniss-verseny. A Műegyetemi Atlétikai és Futball-Klub lan-tennisz­­versenye ma délelőtt a rossz időjárás mellett is megkezdődött a margitszigeti sporttelepen. A főisko­lai férfi egyes­ bajnokságért a következő párok mér­kőztek: Anyán Béla (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győzött Pick Lajos (Budapesti Egyetemi Atlétikai- Klub) ellen 6:2, 6:2; Magyar László (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győzött Pertich Károly (Kolozs­vári Egyetemi Atlétikai-Klub) ellen 6:2, 6:1; Im­­rédy Károly (Budapesti Lan-Tennisz-Klub), győ­zött Csáky István gróf (Műegyetemi Atlétikai és futball-Klub) ellen 6 :2, 5:7, 6:3. A mérkőzést a hol­napi nap folyamán folytatják. * Házi atlétikai viadal. A­ Budapesti Posta- és Táviró-Tisztviselők Sport-Egyesülete ma délután a margitszigeti pályán házi atlétikai versenyt rende­zett a következő eredménynyel: 100 yardos síkfutás. Két előfutás után a döntő­ben első Pozsonyi Jenő, második Szemethy Gyula, harmadik Kertay Lajos. Magasugrás. Első Gabrovitz Emil, második Sze­methy Gyula, harmadik Szalay Ferenc. Súlydobás. Első Gabrovitz Emil, második Giba Gyula, harmadik Buda István. 220 yardos síkfutás. Első Berneg József, máso­dik Kertay Lajos,­ harmadik Bárkány Ödön. Labdarúgás távolba. Első Virág Ferenc, máso­dik Buda István, harmadik Varga József. Távolugrás. Első Szemethy __ Gyula, második Kertay Lajos, harmadik Bárkány Ödön. Fél angol mérföldes síkfutás. Első Bodor Ödön, második Berneg József, harmadik Szalay Ferenc. VIDÉK. — A Délmagyarországi Tanítóegyesület közgyűlése. A Délmagyarországi Tanítóegyesület elnöksége most küldötte szét a szeptember 26—28-ig Temesvárott a tanító­egyesület internátus épületé­nek ünnepies fölavatása alkalmával tervezett XXXVIII. nagygyűlésére és közgyűlésére. A tanítói nagygyűlés 27-én, délelőtt tizenegy órakor lesz a városi Vigadó nagytermében. Az elnöki megnyitó be­szédet Schenk Jakab egyesületi elnök mondja. Föl­­olvasásokat tartanak Schmidt Antal, Bárány Árpád, Sípos András, Mező Dániel és Brunovszky Rezső. A­ tanítóegyesület közgyűlését 28-án, reggel 8 órakor tartja meg.­­ A szocialisták Kassán, Kassáról jelentik nekünk, hogy a kassai szociáldemokrata párt a fő­kapitány elutasító végzése mellett is ma ismét három gyűlést jelentett be. A főkapitány a bejelentéseket nem vette tudomásul s a gyűléseket nem engedte meg, mert a gyűlések alkalmasak a lakosság felizgatására és a város belső békéjének zavarására. A szocialisták a határozat ellen felebbezést adtak be.

Next