Budapesti Hírlap, 1907. január (27. évfolyam, 1-27. szám)
1907-01-30 / 26. szám
1907. január 30. BUDAPESTI HEREAP. (26. sz.) tos. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter igazat adott a fölebbezésnek s az ítéletet megsemmisítette. Az eljárási szabály megsértésével — úgymond a miniszter — s illetéktelen személy elnöklésével hozott közigazgatási bizottsági ítéletet megsemmisítem, mert a közigazgatási bizottság csakis oly egyének elnöklésével hozhat jogérvényes határozatot, kik az 1876. évi VI. törvénycikk 6. szakasza értelmében az elnöklésre törvényszerűen hivatva vannak. A miniszter azután fölhívja a közigazgatási bizottságot, hogy a kávémért dolgát újra tárgyalja. — Árpád szobra. A holnani közgyűlésre indítványt adtak be, hogy a főváros indítson akciót Árpád szobrának Budapesten való fölállítása érdekében. Az indítvány szerint a kérdés, azért is aktuális, mert most ezer esztendeje halt meg Árpád fejedelem. — A Népszínház bérlete. A főváros hivatalos lapja ma közli a Népszínház bérletére hirdetett pályázat tervezetét. A tervezet elmondja azokat a feltételeket, amelyeket már ismertettünk s a pályázat határidejét február tizenhatodikam tűzi ki. A bizottság tíz évre akarja bérbe adni a színházat, de arra engedelmet kell kérnie a közgyűléstől. Értesülésünk szerint nagy vihar készül a Népszínház dolgának a tárgyalásánál. Számon akarják kérni a bizottságtól sáfárkodását s azt akarják szemére vetni, hogy a bizottság rossz gazdálkodása juttatta válságba a Népszínházat. Azonban nagy erővel kapacitálják az egyes bizottsági tagokat, hogy a bizottság javaslatát fogadják el. Különösen a százötvenezer korona túlkiadás megszavazását kívánják föltétlenül biztosítani, noha nagyon erős az a fölfogás, hogy előbb terjessze a népszínházi bizottság a közgyűlés elé a túlkiadás dolgában megtartott vizsgálat iratait. — A szegényeknek. Herczog Péter báró ma kétezer koronát adott át a főpolgármesternek különböző jótékony célra. Néhai Ellenberger Károly örökösei nevében Hirsch Jakabné a szegények számára ezer koronát adott át a polgármesternek. — A szén. Az államvasutak kocsijai nagy mennyiségben szállítják a szenet Budapestre és körülbelül egy hétre való szén van a pályaudvarokon. Ma reggel kétszázhat vagyon szenet hoztak be a különböző pályaudvarokra. A vásárpénztár panaszt tett a tanácsnál, hogy az államvasutaknak a kocsijai csak szenet szállítanak és az államvasutak megtagadják az élő állat felvételét. Az államvasutak vezetősége ezzel szemben biztosította a fővárost, hogy az élő állatot továbbra is akadály nélkül szállítja. A főváros üzemeihre szén szállítására kötött szerződés az idén lejár. A főváros annak idején további három évre opciót biztosított magának. A vízvezetékre felügyelő bizottság mai üléséből azt a javaslatot tette, hogy a főváros gyakorolja opció jogát és a szerződést három évre hosszabbítsa meg. — Új építkezés. A magánépítő bizottság tegnap a következő építőengedelmeket adta ki: Kácser Zsigmond dr.-nak, II. ker. Nyul-utca 3994. hrszámu kétemeletes nyaralóra, a Salvator kötőszer-gyárnak, VI. ker. Nagymező-utca 3902. hrszámu harmadik emelet ráépítésére, Budapest székesfőváros közönségének, X. ker. Kereszturi-ut 7722. hrszámu mezőőri lakóházra, a Magyar réz-hengermü részvénytársaságnak, V. ker. Hungária-ut 1458. hrszámu földszintes műhely-épületre, Finály Zsigmondnak, III. ker. Laktanya-u. 484. srszámú földszintes épületre, a M. Á. V. igazgatóságának, IX. ker. Ferencvárosi pályaudvar mellett istálló-épületre. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Nemzeti Színház.) A magyar drámairodalomnak ma nagy és ritka ünnepe volt: századszor játszották el a Nemzeti Színházban Herczeg Ferenc színművét, A dolovai nábob leányát. A közönség most tizennégy esztendeje ujjongva fogadta a nagytehetségű írót, aki új hangon szólalt meg, új tárgyat talált és fiatalos frisseséggel, merész kezdéssel, mégis önmagában biztos nyugalommal és tudatossággal fogott az új magyar társadalom színpadi ábrázolásához. Könnyed és soha sem bántó szatírája, finom humora és alakjainak elevensége roppant sikert szerzett neki és gyönyörű perspektíváját nyitotta meg várható fejlődésének. Azóta Berczeg Ferenc sokat írt, sok reményt beváltott, néha kétséggel töltötte el tehetségének hiveit és barátait, volt része zajos diadalban Ocsaky-jánál, mély, tartalmas és maradandó hatásban Bizáncával és rövid életű elismerésben is; még a bukás üdvös és okulásban gazdag iskoláját is kijárta . De emlékei közt a legtisztább és legzavartalanabb mégis A dolovai nábob leányának megható és nemes története lehet. A közönség ma este ünnepelte a népszerű írót, akit a második és harmadik fölvonás után percekig szólított a lelkes taps, de hiába, és jeles tolmácsait, akik száz estén szereztek élvezetet a közönségnek e magyar író igaz magyar jellemeinek megtestesítésével; elsőül Török Irmát, aki maga is Vilma költői, gyengéd és törékeny alakjának megható és illetett ábrázolásával emelkedett társai közt a legjobbak sorába, továbbá Császár Imrét, Tarján deli és férfias megszemélyesítőjét, Csillag Terézt, az elmés és huszáros Szentirmaynét, Náday Bélát, aki annyi szeretetreméltósággal mókázza el a kis kadét szerepét, Gyenest, Hetényit, Horváth Zoltánt, Dezső Józsefet, Szacsvaynét, Gabányi Istvánt. Az ünneplésbe nem vegyült semmi bántó zaj vagy tüntetés: ez a közönség érezte, hogy komoly és kiváltságos írónak szólnak tapsai; a régi jobb időkben szokták ily melegen, őszintén és szerető lélekkel a magyar írót és irodalmat megbecsülni. A színház díszes emléklapot osztott ki az ünnepi est közönségének az első és a századik előadás színlapjának másával, melyekből láthattuk, hogy e szerencsés dráma szereplői az elmúlt tizennégy esztendő alatt csaknem kivétel nélkül megtartották régi szerepüket (Sn.) * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban Maeterlinck öt felvonásos drámája, a Pelleas és Melisande, melynek pénteken volt első előadása, holnap, szerdán, negyedszer kerül színre. A főszerepeket ezúttal is Márkus Emília, Odry, Szacsvay és Beregi játszák. Az Operaház holnap, szerdán, a gyermekek részére rendez előadást délután öt órakor mérsékelt helyárakkal. Szinre kerül a Jancsi és Juliska meseopera. A dalmű után a Babatündér látányos balletet adják. A csütörtökre hirdetett Karmen a mostani idényben ez alkalommal kerül szinre először. A címszerepet Ambrusáé fogja énekelni. A Vígszínházban holnap, szerdán, tizenkettedszer adják A tolvajt. Csütörtökön lép föl először Després Suzanne, aki az első estén Dumas Denis-ének címszerepét fogja játszani. Andrét Saillard, Brissot Beaulieu, Thauzette asszonyt Moret Henriette,Mártát pedig Pasquier Madelaine játsza. A Népszínház-ban Bűvös Iván operettje, a Katinka grófnő hosszabb pihenés után holnap, szerdán kerül ismét színre. Az előadás főszereplői: Komlósi Emma, Ledofszky Gizella, Szirmai, Kovács lesznek. Csütörtökön délután ifjúsági előadásul Prém József történelmi színműve, Frangepán Imre kerül másodszor szinre. Küry Klára népszínházi föllépte a Lili szombat esti százötvenedik ünnepi előadásán lesz Szirmai, Kovács, Szabó, Lulinszky, Raskó és Kiss közreműködésével. Vasárnap este a Nebántsvirágot játszó Küry Klára. A Király Színház pénteki újdonsága Pásztor Árpádnak A harang című legendája lesz. A darabban nyolc zeneszám van, amely Buttykai Ákos és Kacsák Pongrác szerzeménye. Buttykai Ákos írta az altató dalt, amelyet Blaha Lujza énekel, a szerelmi kettőst, amelyet Harmath Ilona és Horváth Kálmán ad elő és az öreg plébánosnak két komolyabb dalát. A magyaros számok Kacsóh Pongrácnak a szerzeményei. A pap-gazdasszony két vidám nótája — a Pitypalaty és a Bíróról szóló dala, — a melyet Blaha Lujza asszony énekel, Medgyaszay Vilma és Papp kettőse s végül egy régibb magyar zsoltár, a melyet a kar ad elő. Szerdán és csütörtökön táncol még Misa Allan, aki ezúttal A sogun keretében lép föl, amelynek női főszerepét Küry Klára játsza. Az Uránia Színházban február 4-én és a következő estén műkedvelő előadást rendeznek a Mária Dorothea Egyesület javára. A főváros előkelő köreiből ismert fiatal hölgyek és urak, továbbá a budai tanítónőképző intézet és az Erzsébet nőiskola növendékei előadják Tordai Grail Erzsinek Napszakai című allegorikus játékát dalokkal, táncokkal, élő- és mozgóképekkel. Bemutatnak egy élőképet is: Zrínyi Ilonát Munkács várában. Ezenkívül lesz palotástánc, tárogató-szóló és egy Liszt-rapszódia zongorán. Jegy az előadásra már váltható. Szombat kivételével minden este A virágok városa kerül színre. * (Ráth György-múzemm.) Az Országos Ráth György múzeum egyelőre kedden, csütörtökön és szombaton tekinthető meg délelőtt tíz órától délután négy óráig. Belépőjegy a hivatalos híradás szerint az Iparművészeti Múzeum igazgatóságánál ingyen kapható. Ez helytelen intézkedés. A közönségtől, mely a Városligeti fasorban akar egy múzeumot megtekinteni, azt kívánják, hogy előbb az üllőiutón váltsa meg a jegyét. Elvárjuk az Iparművészeti Múzeum gyakorlatias értékű és világlátott igazgatójától, hogy ezt a bürokratikus nehézkességet mihamaírabb megszünteti. * (Vidéki színészet.) Kassa városánál újabban igen erősen hozzá fogtak a községi pótadó redukálásához. E célból, mint levelezőnk írja, a város minden oly tehertől meg akar szabadulni, amelynek szükségét nem látja. Legutóbb a múzeum államosításáról tárgyalt a kormánynyal. Apponyi gróf erre hajlandónak mutatkozott, a mennyiben a tárgyalásokat megindította. Most a színházat szeretnék állami kezelésbe adni, ezzel nyolcvanezer koronát takarítana meg a város. — Debrecenből Írják: Zilahy Gyula társulata nagy sikerrel mutatta be Bernstein színművét, A tolvajt. Hahnel Aranka főképpen a második felvonásban produkált művészit. A sikerben osztozkodott vele Almássy Lola, Békés Gyula, Ternyey Lajos, Bérczy Ernő és Szakács. Szabolkán, mint onnan írják, Farkas Ferenc színtársulata nagy sikerrel mutatta be a Vén leányok című vígjátékot, Markovics Margittal a női főszerepben. A kitűnő előadásban kivált még Thomas Ella, Könyves Jenő és Vándori Gusztáv. Az operettekben eddig Szalontai Ferikének, Mezei Margitnak, Kalmár Józsefnek, Farkas Ferencnek, Lugosi Jenőnek volt sikere. * (Hangverseny.) Náday Ilona és Földessy Arnold ma együttes hangversenyt rendeztek a Royal termében. Jól esett a nagy és előkelő közönséget látnunk, tehát mégis érdeklődnek az emberek a magyar művészet iránt. Talán mégis megszűnik már az a boszantó és fonák állapot, hogy jóformán egész Európának mi szállítjuk a zenei talentumokat, a budapesti hangversenypublikum pedig, melynek semmi faji önérzete nincsen, ünnepli a sok ideránduló külföldi művészt, kiknek szerepléséhez semmiféle nemzeti, művészeti vagy kulturális érdek nem fűződik. Náday Ilona asszonyt azóta nem hallottuk, hogy megvált a Népszínháztól, melynek méltán kedvelt, előkelő tagja volt. Német mestereknél tanult azóta énekelni, technikája nagyot haladt, viszont a mi kifogásolni való énekművészetében, az is ezeknek a német mestereknek a hibája. Náday Ilona mindenképpen hivatott arra, hogy elsőrangú magyar dalénekesnővé legyen. Gyönyörűen csengő, egészséges orgánuma van, mely kedves, kifejező és hajlékony; nem hiába ünnepelt színészünknek a leánya: értelmesen, világosan tagolva mondja a szöveget, színezni és élezni is tud, de még sincs dalolásának sajátos magyar karaktere. Ennek a külföldi énekiskola az oka. Idegen hangzókat, idegen betűket tanul, a nyelv, gége, torok, garat idegenszerű funkcióját tanulja az énekesnő, aki német vagy olasz professzornál akarja megtanulni a magyar éneket.. Régebben még máskép volt. Marchesi vagy Viardot-Garcia asszony szinte instrumentális képzettséget adott az emberi hangnak, aminél lényegtelen volt a hangszín nemzeti, faji karaktere. Ma az ének teljesen a deklamáció alapjára helyezkedik, felsőbbrendű beszédnek mondható, így hatványozott mértékben föl kell ölelnie a beszéd dallamát, szépségét, jellemzetességét. Magyar szellemet kell vinnünk az énekművészetbe s ennek a szellemnek szolgálatában kell elüljárniok tehetségüknél, tudásuknál fogva azoknak a művészeknek, a kik közé Náday Ilona is tartozik. Finoman, kecsesen énekelte ma este a francia dalokat, ízléssel és a hatás pompás ismeretével és érvényesítésével a Körmén Mikaéla-áriáját s bensőségesen, poétikusan a magyar dalokat. A közönség lelkesen ünnepelte a fiatal művésznőt s több dalát megújrázta. Földessy Arnoldot, a hangverseny másik közreműködőjét fölösleges bemutatnunk. Gordonkajátékának káprázatos teknikáját, melegségét, bravúrját a művész tavalyi hangversenyén részletesen méltattuk. Ma Földessy sokoldalúságát csodálhattuk: Benedetto Marcellónál a dallam szélességét és tömörségét, Haydn koncertjében a klasszikus egyszerűséget, Dienzl Fonódalában, Polónyi Elemér Saltarelloysban és a Mózes-ábrándban a szédítő dologbeli készséget. Földessy most újra amerikai körútra indul. Igazán, kár volna, ha a külföld ünneplése ezt a művészt is elidegenítené tőlünk. (k. a.) * (Magyar Nők estéje.) Igen előkelő és jókedvtől hangos estét rendezett a Magyar Nők Köre a tisztviselők kaszinójában. Az estét hangversenynyel kezdették. Morvay Zsuzsa, a Zeneakadémia ■tízéves zongorás növendéke Liszt és Chopin műveiből játszott csodálatraméltó tehetségének újabb megnyilatkozásával. Gedeon Pistike Duncar-féle táncokat lejtett Rubinstein, Wagner és Chopin zenéjére. Raskó Géza dalolásának színmagyar hangja, néhány nótának előadásában érvényesült. Igen szépen szavalt Csillag Teréz asszony, akinek szubtilis művészetét percekig tartó tapssal fogadta a közönség. Az est legjobban kiemelkedő száma azonban Fedik Sárinak a szereplése volt. A művésznőt már belépése alkalmával elárasztotta szeretetének felé- 13