Budapesti Hírlap, 1910. november (30. évfolyam, 260-284. szám)

1910-11-16 / 272. szám

1910. november 16. BUDAPESTI HÍRLAP (272. sz.) 11 páron kívül: Windischgratz Károly herceg nejével, özvegy Károlyi Gyuláné grófné leányával. Mailáth László gróf és neje, Pallavicini György őrgróf, Fes­­tetich Vilmos gróf, Esterházy Móric gróf, Wenck­­h­eim László gróf, Inkey József báró, Rummerskirch báró szárnysegéd, a házigazda, Festetich Tasziló gróf nejével, Hamiltott Mary hercegnővel, fiával, György gróffal és leányával, Ella grófnővel. A vadá­szat három és fél napig tartott; terítékre került 1 őz, 1124 nyúl, 71 földi nyúl, 9240 fácán, 165 fo­goly, 11 szalonka, 8 különféle szárnyas.­­ (Uj csillag­keresztes hölgyek.) A hivata­los lap mai száma közli, hogy Mária Jozefa kir. hercegasszony Forgách Károlyné grófné, született szklabinai és blatnicai Révay Margit bárónőnek és Schönborn-Buchheim Frigyes Károlyné grófné, szü­letett Dentice dei Principi di Frasso Zsófiának a csillagkereszt-rendet adományozta.­­ (A szerb trónörökös állapota.) Bel­­grádból jelentik nekünk: A trónörökös állapota ál­landóan jó. Minthogy azonban még jó ideig ágyban kell maradnia és teljes fölépülése hetekig fog eltar­tani, a király kénytelen Tómai útját elhalasztani.­­ (Kitüntetés.) Mint félhivatalosan jelentik, a király a személye körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére Peterdy Lajosnak, a Magyar Földhitelintézet nyugal­mazott főtisztviselőjének és volt cégvezetőjének a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi címet adományozta.­­ (A bosnyák kérdés.) A Magyar Társada­­lomtudományi Egyesület szabad iskolájában Kötte­­rényi Nagy Olivér dr. kassai jogakadémiai tanár so­rozatos előadást tart A bosnyák kérdés társadalmi, gazdasági és politikai vonatkozásaiban címmel. Az első előadás november 21-én lesz az egyetem közép­ponti épületének földszinti első számú jogi termé­ben este hat órakor. -r- (Saárossy-Kapeller Ferenc.) A király Serényi Béla gróf földművelésügyi miniszter előter­jesztése folytán Saárossy-Kapeller Ferenc miniszteri tanácsosi címmel és­ jelleggel fölruházott miniszteri osztálytanácsost, a magyar királyi mezőgazdasági múzeum igazgatóját és megalkotóját valóságos mi­niszteri tanácsossá nevezte ki. A királyi kitüntetésre Saárossy miniszteri ta­nácsos sokszorosan érdemessé tette magát. Tallián Béla akkori földmivelésügyi miniszter 1904-ben bízta reá az akkor a Kerepesi-úti Szecessziós palotát­ból a városligeti újjáépített Történelmi Épületcso­portba átköltöztetett Mezőgazdasági Múzeum vezeté­sét, illetve reorganizálását, szervezését, újonan való teljes berendezését. Hogy Tallián miniszternek ez a szerencsés vá­lasztása mennyire felelt meg a hozzáfűzött várako­zásoknak, azt legszebben az újjászervezett múzeum ő­felsége a király jelenlétében 1907. évi június hónap 9-én történt ünnepies megnyitásának a sikere iga­zolja. A mióta ez a múzeumunk — impozánsan le­bilincselő grandiózus külsejével teljesen összhang­ban álló, sőt azt fölül is múló, a gyakorlati szak­­szerűséget szolgáló, finom ízlésre valló, elegánsan modern belső berendezéseivel — megvan, azóta tu­dományos, gyakorlati, esztétikai és egyéb szempont­­ból is ez a nevezetes kulturális intézményünk fejlődő hazánk elsőrangú látványossága, és van valami, a­mi érdemét megbecsülhetetlenné teszi, az, hogy ré­szünkre valóságos és állandó idegenforgalmat te­remtett! És nemcsak az ideáramló külföldi szakembe­rek, tudósok, hanem a hazánkat meglátogatott ural­kodók, császárok, királyok, királynők, fejedelmek és hercegek is érdemesnek tartották múzeumunkat meglátogatni,­­— és ilyen alkalmakkor Saárossy mi­niszteri tanácsosnak mindig megérdemelt, őszinte gratulációkban volt része. Hat év óta áll Saárossy a mezőgazdasági mú­zeum élén, s ez alatt az idő alatt pompásan sikerült az ő sokoldalú tudásának és szakképzettségének a múzeumot nyugateurópai nívóra emelni, olyanképp, hogy azt most Anglia, Franciaország és Oroszország, Argentína és más államok is követendő példa gya­nánt tekintik, akkor, midőn teljesen a miénk mintá­jára akarnak hasonló múzeumot létesíteni ők is. Saárossy azonban nemcsak a múzeum újjá­­teremtésében szerzett magának érdemeket, hanem hazánk közgazdaságának egyéb ágazatában is, úgy­mint az állategészségügy, borászat, gyümölcsterme­­lés, selyemtenyésztés, méhészet és ornitológia ügyei­nek fejlesztésében is, így például a manapság rend­kívüli fontossággal működő és az egész világon egye­dül álló gödöllői „méhészeti gazdaság“-ot is ő szer­vezte; hány szegényebb sorsú tanító, lelkész, erdé­szeti altiszt, útfelügyelő, vasúti őr és egyszerű föld­műves áldja nevezett tanácsost azért, hogy a gödöllői méhészeti gazdaságban két-három héten át teljesen ingyenes ellátás mellett, az állam költségén megta­nulhatja a regionális méhészkedést és a mozgó szerkezetű kaptárak készítését és kezelését, hogy azután az ő méhecskéik csekély fáradságukért oly ■szép mellékjövedelmet szerezzenek nekik évről-évre.­­­­A bécsi, berlini és párisi nemzetközi madárvédelmi konferenciákon ő képviselte Magyarországot, a szak­­irodalom terén is szép sikerei voltak, egyik m­unká­­jával pályadíjat is nyert. Ezekből az adatokból lát­hatjuk, hogy a királyi kinevezés közéletünknek egy sokszorosan érdemes egyéniségét tüntette, ki­s füj egri kanonokok.) Az egri főkápta­­lanban Böhm János dr. prépost-kanonok főszékes­egyházi főesperessé, Cseke Gábor prépost-kanonok pankotai főesperessé lépvén elő, a fokozatos előlé­­pés által megüresedett két kanonoki javadalmat a király Ridárcsik Imre t. kanonok, bíboros-érseki titkárnak és Michalek Manó t. kanonok, érseki fine­­velő intézeti igazgatónak adományozta. Dobránik­ Károly gyöngyöspatai esperes-plébánost pedig tisz­teletbeli kanonokká nevezte ki. Ridárcsik Imre élete 46 évéből néhányat mint káplán, majd mint az egri papnevelő-intézet tanulmányi felügyelőj' 'töltött el, 1893. év elejétől pedig Samassa József dr. érsek udvarában naivhaszna részt vesz az egyházmegyei kormányzat teendőiben, s főpásztorának bizalmára, paptársainak szeretetére és a társadalmi körök kiváló becsülésére egyaránt érdemesnek bizonyutk. Michá­ldi, Manó kiváló nyelvtudós, élő és holt nyelvek is­merője, spanyolból, olaszból, németből több mun­kát fordított magyarra s a Mahá-Bhráta szanszkrit költemény Nala címü epizódját ültette át hazai nyel­vünkre. Dobrányi Károlynak lelkipásztori érdemei szerezték meg a kitüntetést.­­ (Teljes holdfogyatkozás.) A no­vember 16-áról 17-ére virradó éjjel teljes hold­­fogyatkozás lesz, mert a Hold teljesen belekerül a Föld árnyékkúpjába. A fogyatkozás, mint az ó­ gyallai csillagvizsgáló jelenti, 1 órán este 11 óra 44.1 perckor kezdődik és 17-én reggel 2 óra 57.6 percig tart. A teljes fogyatkozás 17-én reggel 5 perccel 1 óra előtt áll be és 2 perccel három­negyed 2 után végződik középeurópai idő sze­rint. Tiszta idő esetén a fogyatkozás nálunk is jól látható.­­ (Mag­yar Társadalomtudományi Egye­sü­let.) Csütörtökön, e hónap 17-én kezdi meg a Magyar Társadalomtudományi­ Egyesület birtokpo­­­­litikai szakértekezleteit, melyeket a IV. kerületi elül­­járóság dísztermében (Váci­ utca 62—64. sz. I. eme­let 15. sz. Újvárosháza) fog megtartatni a követ­kező programmal: ,6 . November 17. Elnöki megnyitó: Gaál Jenő fő­rendiházi tag, egyesületi igazgatótól. A magyar föld­birtokrendszer történeti fejlődése, előadja Gárdonyi Albert fővárosi könyvtáros, egyesületi titkár. Erdélyi birtokviszonyok, előadja Jancsó Benedek egyesületi igazgató. November 21. A telekkönyv és kataszter reformkérdései, előadják Sebess Dénes táblai tanács­elnök és Fabina Antal kataszteri főmérnök. Decem­ber 1. A telepítés és parcellázás kérdései, előadják Vancsó Gyula ügyvéd­ és Éber Antal banki kzgató. December 15. A tagosítás és a közlegelők kérdései, előadják Ivády Béla miniszteri titkár és Börcsök Andor törvényszéki bíró. Január 12. Új földteher­­mentesítés, előadják Bernát István, a Magyar Gazda­­szövetség igazgatója, György Endre volt földműve­lésügyi miniszter és Madarassy-Beck Gyula báró or­szágos képviselő, bankigazgató. Január 19. Gazdasági üzemrendszerek és birtokpolitika, előadja Károly Rezső gazdasági akadémiai igazgató. Mezőgazdasági­­munkáskérdés és birtokmegoszlás, előadja Buday Barna, az O. M. G. E. szerkesztő titkára. Január 26. Az agrár­öröklési jog kérdései, előadja Matya­­sovszky Miklós miniszteri titkár. Február 9. A kö­tött birtokok és hitbizományok kérdései, előadja Baross János országos képviselő és Lévy Béla ügy­véd. Az értekezletek délután 5 órakor kezdődnek és az egyesület közgazdasági bizottsága által megálla­pított tanácskozó­ rend szerint folynak. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület teljes politikai pár­tatlansággal és modern tudományos színvonalon óhajt a felmerülő kérdésekkel foglalkozni s reméli, hogy munkájával jó szolgálatot tesz a közügynek.­­ (Magyarok és rutének küzdelme Buda­pesten.) Az ungvári magyar nyelvű egyházi lap nagyon különös módon teljesíti azt a színvallást, melyre e hónap 5-iki számunknak „Rutén egyház Budapesten11 című cikkében fölhívtuk. Először is megjegyzi, hogy egyházi ügyeket csak egyházi kere­tekben tart elintézhetőnek. Ez azt jelenti, hogy a politikai magyar sajtónak semmi köze ahhoz, ha a görög katolikus magyarság egyházi téren (mond­juk: egyházi színezet alatt) védtelenül ki van szol­gáltatva az „egyházi kereteknek.11 De még különö­sebb egy másik megjegyzése, mely az adott esetben azt látszik jelenteni, hogy az említett egyházi lap a rutént akkor is elismeri jogosult hadviselő félnek, ha az a görög katolikus magyar hívőkkel szemben törpe kisebbség és nemtelen eszközökkel (denun­crációkkal) hadakoznak, sőt elismert jogosult had­viselő félnek akkor is, ha — mint itt Budapesten — hivatalos egyházi szervezettel és a hitközség tör­vényes önkormányzati testületével áll szemben, végre pedig, ha mindössze is csak néhány szál emberből állván, külföldi (galíciai) ruténekben keres tábort, hogy egyáltalában képes legyen valamelyes táborra rámutathatni. Ezt látszik jelenteni az a másik meg­jegyzése, hogy csak ártalmára lehet az­ egyháznak az a csökönyösség és türelmetlenség, mely a buda­pesti görög katolikus egyház két pártját jellemzi. Nem akarunk azonban elhamarkodott ítéletet mon­dani, mert nem szeretjük a homályosságot és kész­séggel tert adunk a helyesbítésnek. Ha pedig az idé­zett megjegyzéseknek csakugyan az volna az ér­telme, a­mit belőlök kiolvastunk, akkor, biztosíthat­juk az egyházi lapot, hog­y nemcsak a görög katoli­kus világnak egyik kiválóságát, hanem az egész magyar nemzetet szemben találná magával.­­— (Házasság­.) Pánfili Egon cs. és kir. sor­hajóhadnagy ma délelőtt tizenegy órakor tartotta esküvőjét a Jézus Szent Szivéről elnevezett tem­plomban kutasi Radisics Jenő miniszteri tanácsos, az országos magyar Iparművészeti Múzeum igaz­gatója és neje, született Horváth Irma leányával, Edinával. Násznagyok voltak: a vőlegény részéről Vessel Alfonz sorhajóhadnagy, a menyasszony ré­széről Szalay Imre miniszteri tanácsos, a Nemzeti Múzeum igazgatója. Marosy Pál m. kir. jószágfelügyelő és neje, született Ulrich Elza leányát, Elzát, eljegyezte Mező­hegyesen Studinka Elemér dr., m. kir. gazdasági se­gédtiszt.­ Studinka Zsigmond királyi pénzügyi taná­csos, királyi helyszinelési felügyelő és neje. Szüle­tett Horváth Hana fia. Köröndi Béla magánvállalkozó ma kötött há­zasságot Strausz Stefivel, özvegy Strausz Sándorné leányával. Kohut István munkácsegyházmegyei tanul­mányvégzett papnövendék eljegyezte Firczák Jo­­lánkát, néhai Firczák Cirill lipcsei görög-katolikus lelkész leányát, özvegy Kilián Bertalanné leányát Annát, fe­leségül vette Bodrogkeresztúron Löwe Lajos osztrák adóhivatalnok. Vajó József dr.­­eljegyezte Munkácson Hoff­­mann Katicát Steiner Hugó, az Újlaki Tégla- és­ Mészégető R­t. főpénztárosa, a Nemzeti Sport­ Klub elnöke, el­jegyezte Medveczky-Tóth Aranka kisasszonyt. • . — (Pusztító vihar Fiuméban*) Fium­éból jelentik: Tegnap és ma éjjel szokatlanul erős si­rokkó dühöngött, a­mely a kikötőben, de a tenger­melléken is nagy károkat okozott. A Baross hullám­gáton levő világítótorony erősen megrongálódott. A világítótorony közelében veszteglő Ruggero de Flo­­res gőzös kötelei elszakadtak és a szélvész a hajót elsodorta. A gőzöst alig lehetett megmenteni. A­­ Má­ria Terézia hullámgát végén levő világítótoronyban az őrszolgálatot teljesítő Marintes révkalauz a foly­ton csapkodó hullámoktól és a tornyot feldöntéssel fenyegető széltől komoly veszedelemben forgott. Vészjelzéseire éjjel egy órakor kiküldték a­ Vontató nevű hatósági gőzöst, a­mely azonban nem köze­líthetett a­­hullámgáthoz, mert attól tartott­, hogy a szélvihar a mólóhoz csapja. A gőzös a kísérlettel fölhagyva, visszatért a kikötőbe. A­ révkapitányság rendeletére hat révkalauz mentőeszközökkel fölsze­relt csónakokon evezett a veszedelemben levő Mari­­nics megmentésére, és nagy erőfeszítéssel sikerült is nekik a hullámgátat elérni. A révkalauzt megmen­tették és behozták a kikötőbe. A kikötői rakodópar­tokon hét vasúti kocsit borított föl a szél, tíz kocsi pedig kisiklott. A parton fölhalmozott fakészlet te­kintélyes részét a hullámok belesodorták a tengerbe. Abbáziából is nagy károkat jelentenek. ‘—Fiuméból jelentik meg. A dühöngő szélvész a pályaudvar terü­letét is erősen megrongálta. A hullámok a braidicai parton egészen az alagútig felléptek és összegörbítet­­ték a parti sínpárt és telehordták kőtörmelékkel. A braidicai feltöltő vállalat építőirodájának falai is megrongálódtak. A külső pályaudvaron két vagyon felborult, egy kisiklott. A sínpár helyreállításán 100 munkás dolgozik. A vihar a Mária Terézia hullám­gáton a daruépítéshez összehordott anyagot a ten­gerbe sodorta, s a beton mellvédeket megrongálta.­­ (Román rendjelek.) Mint félhivatalosan jelentik: Károly román király Szabó László minisz­­teri tanácsosnak, a belügyminisztérium államrendőri főosztálya főnökének a román korona rendjének nagy tisztikeresztjét, Boda Dezső államrendőrségi főkapitánynak a román korona rendjének nagy tisztikeresztjét, Pekáry Ferenc főkapitány-helyettes­nek a román korona rendjének parancsnoki kereszt­jét, Szeszt Lajos belügyminisztériumi minisztert i­t-

Next