Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám

7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól

A lélekvándorlás tana, ezek szerint, az ind nép naiv és világ­nézetének eredménye. Obry a legrégibb vedai részekben fölmu­tatja e hit nyomait *). A brahmanok azonban rendkívül kiképezék utóbb e tant. Meghalni, hogy ezred sőt milliárd éven által újra meg újra szülessék az ember, és pedig talán valamely nyomorú állati testben , már magában iszonyú a keleti emberre, a­ki mindenek fölött nyugalom után vágyik, ha ez életben nem találja föl, legalább a halál után. S a hosszas vándorlás terheit jónak látták a poklok kínjaival is tetőzni a brahmanok **). Még visszatérünk a brahmanismus e sötét hátterére. De siessünk előbb bevégezni a kép körvonalait. Az ind szellemnek, mely az előadott vallásos nézetekben nyilatkozik, hű kifejezője az ind nép nyelve, hű tükre az összes ind irodalom és művészet is. A védák nyelve, a szanszkrit (tökéletes), az indogermán, indeurópai vagy árja nyelvcsalád legvégső lánczszeme keleten. Már néhány századdal Kr. e. megszűnt élő nyelv lenni. A buddha hitű írók legrégibb művei ugyan még e nyelven írvák , később mindazáltal származékai, különféle tájejtések, léptek helyébe , s a szanszkrit ismerete most csak a tudomány embereinek körére szorítkozik. A legdúsabb, a legkiképzettebb nyelvek közé tarto­zik , kiáltó ellentéte lévén a chinai merev, megkövült nyelvnek. Szerves élete nagy tökélyre fejlett: a többnyire egytagú gyökök megannyi dús hajtású törzseket képeznek. Míg azonban egyes szógyökei az árja népcsalád legősiebb korszakába vezetnek vissza bennünket, egészben véve e nyelv, a mint bevégzett tökélyében áll előttünk, szellemibb inkább, mint érzéki, s a mily szegény hangutánzó szavakban, az élet külső vonatkozásainak kifejezésé­ben : szintoly dús a benső, szellemi élet műszavaiban, elvont eszmékben. Az ind szellem magához idomította. Isteni kinyilat­koztatás eredményének tartván e nyelvet, úgy vélekedik az ind bölcselem, hogy a­mint nincs különbség Brahma és nyilatkozata közt, a hang is azonegy a fogalommal. Szintoly pantheista * *) Du Nirvána Indien. Paris, 1856. A Kig-vedából idézi': Enve­loppé dans le sein de sa mere c t s u j c t á p 1 u s i e u r s n a i s s a n c e s, il (l'homme) est au pouvoir du mai. **) Manu már 28 poklot emlit. IV. §. 88—90.

Next