Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám

7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól

mely az alvilágot elismeri s szaporitni törekszik , az élet azon­ban e tételt is módosította, ama másik elvvel helyettesítvén , hogy a házasság a világteremtés ismétlése. Az előbbi tétel következtében mindazáltal a házasság tisztán polgári szerződmény. Legfőbb ügye­let van arra, hogy legalább az első nő a férj várnájabeli legyen. A gyermekek anyjuk várnáját követik. A férjhez még holta után is hűség köti a nőt. Utálatos az özvegy , a­ki másodszor férjhez megy , s a brahman és kszatrija holttestét máglyára is követi a nő. Nagy Sándor idejében már divatban volt az özvegyek égetése, bár Manu könyve nem parancsolja. A házasságtörés, az ind fogal­mak szerint, csak tulajdonsértés. Az elválás joga a férjet illeti; ha mindazáltal ok nélkül vált el, vagyona harmadrészét kapja neje. A gyermekek nagy tisztelettel tartoznak szüleik iránt, de még nagyobbal lelki atyjuknak, kiknek, a védák ismerete által, újjászületéseket köszönhetik. Az eszme mindenek fölött : ezt tartja az ind világnézlet. E világnézletből foly az állami élet jogtalansága is. A valóság e világon túl keresendő. Az ind ez okból kevés érdekelt­séget mutat az állam iránt. Dicsőítik azon fejedelmet, a­ki letevén koronáját, magányba vonul. Az ,,innen" világát, az államot, az egységes világszellemmel szemközt, szaggatottság jellemzi. India soha sem képezett államegységet, számos apró tartományra osz­lott kezdettől fogva, s nemcsak az egyes államok, de a közsé­gek is el voltak kü­lönözve egymástól , úgy, hogy közös nemzeti érdekek és hazafiúi szellem sohasem fejlődhettek ki az ind nép között, s a megoszlott India mindenkor könnyű zsákmányul esett a hódítónak. Csak az ind világ eszményi oldala mutat egységet : ugyanazon brahman rend, ugyanazon törvénykönyv egész Indiában. A várnarendszer megvolt, nézetek szerint, mielőtt az állam ala­kult. A brahmanok, mint a fejedelmek tanácsosai és birák, az erkölcsi eszme képviselői, az állam fölött lebegnek mintegy, át­hatván szellemileg; a kszatrija a láthatólag uralkodó hatalom; s a vaiszják a tulajdonképen kormányzott nép. A vallás csak e három várnát ismeri el; ezek képezik az ind társadalmat , de az állam­nak a tisztán anyagi érdekek képviselőire is szüksége van, a szudrákra. Míg a brahmanok csak szellemileg, a szudrák csak testileg vannak az államban. Ily nézetek mellett, mondanunk sem kell, hogy az ind törvényhozás nem tisztán polgári, hanem egy-

Next