Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám
7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól
mely az alvilágot elismeri s szaporitni törekszik , az élet azonban e tételt is módosította, ama másik elvvel helyettesítvén , hogy a házasság a világteremtés ismétlése. Az előbbi tétel következtében mindazáltal a házasság tisztán polgári szerződmény. Legfőbb ügyelet van arra, hogy legalább az első nő a férj várnájabeli legyen. A gyermekek anyjuk várnáját követik. A férjhez még holta után is hűség köti a nőt. Utálatos az özvegy , aki másodszor férjhez megy , s a brahman és kszatrija holttestét máglyára is követi a nő. Nagy Sándor idejében már divatban volt az özvegyek égetése, bár Manu könyve nem parancsolja. A házasságtörés, az ind fogalmak szerint, csak tulajdonsértés. Az elválás joga a férjet illeti; ha mindazáltal ok nélkül vált el, vagyona harmadrészét kapja neje. A gyermekek nagy tisztelettel tartoznak szüleik iránt, de még nagyobbal lelki atyjuknak, kiknek, a védák ismerete által, újjászületéseket köszönhetik. Az eszme mindenek fölött : ezt tartja az ind világnézlet. E világnézletből foly az állami élet jogtalansága is. A valóság e világon túl keresendő. Az ind ez okból kevés érdekeltséget mutat az állam iránt. Dicsőítik azon fejedelmet, aki letevén koronáját, magányba vonul. Az ,,innen" világát, az államot, az egységes világszellemmel szemközt, szaggatottság jellemzi. India soha sem képezett államegységet, számos apró tartományra oszlott kezdettől fogva, s nemcsak az egyes államok, de a községek is el voltak különözve egymástól , úgy, hogy közös nemzeti érdekek és hazafiúi szellem sohasem fejlődhettek ki az ind nép között, s a megoszlott India mindenkor könnyű zsákmányul esett a hódítónak. Csak az ind világ eszményi oldala mutat egységet : ugyanazon brahman rend, ugyanazon törvénykönyv egész Indiában. A várnarendszer megvolt, nézetek szerint, mielőtt az állam alakult. A brahmanok, mint a fejedelmek tanácsosai és birák, az erkölcsi eszme képviselői, az állam fölött lebegnek mintegy, áthatván szellemileg; a kszatrija a láthatólag uralkodó hatalom; s a vaiszják a tulajdonképen kormányzott nép. A vallás csak e három várnát ismeri el; ezek képezik az ind társadalmat , de az államnak a tisztán anyagi érdekek képviselőire is szüksége van, a szudrákra. Míg a brahmanok csak szellemileg, a szudrák csak testileg vannak az államban. Ily nézetek mellett, mondanunk sem kell, hogy az ind törvényhozás nem tisztán polgári, hanem egy-