Budapesti Szemle. 1859. 6. kötet, 18-20. szám

20. szám - ERDÉLY IRODALOMTÖRTÉNETE, tekintettel történeti irodalmára. VII. Fej. – Szilágyi Sándortól

tatja, minő vallás volt Dáciában hajdan ? S e részben Arius ta­nának elterjedését mutogatja egész Sz.­István koráig. E munká­hoz Soter György részint kiegészítő, részint czáfoló com­men­tárt készített, mely azonban csak kéziratban maradt Huszti András jóval terjedelmesebb s magyar nyelven írt munkája „Ó és ú­j Dácia az az Erdély­n­e­k régi és m­o­s­t­a­n­i állapotjáról való história" (kiadta Dienes Sámuel 1791-ben) mind­ezeknél nemcsak tüzetesebben hanem — egyes tételek kivételével — még nevetségesebb hypothesisek felállításá­val irta le az ős Erdélyt. Reformált hitű volt ezen férfiú s egye­temi tanulmányait az Odera melletti Frankfurtban végezte be, hol mint fentebb láttuk egy hittani értekezéssel kezdte meg irói pályáját. Hazatérte után kolosvári tanárrá lett, de nem élt elöljá­róival jó békességben. 1742-ben elkészité­k leírását annak, hogyan ítéltetett meg a reform, consistorium által azon oratiojáért, melyet Juris Prudentia czimü munkája elé nyomatott." 1747-ben törvény­telen házasságáért e hivatalától megfosztá az egyetemes zsinat. Ekkor katholizált s egy ideig a főurak udvarában tengődött, míg­nem Fehérvárt a káptalannál alkalmaztaték. Itt sem maradt állan­dóan s megint visszakerült régi pártfogóihoz, mígnem 1755-ben eljátszva jellemtelenségével azon tiszteletet, mit tudományossága által megérdemelt, meghalt. Még verseket is készített az őstörté­net nyomozásáról : „Magyarok vezeték­nevekről írt versek s n­evekből megtetsző igaz er­edetek leraj­zolása" czím alatt Egy korábban kezdett munkáját, közép Dá­ciáját dolgozta ki terjedelmesebben a fen említett czím alatt,mely­nek tárgyává Erdélynek történeteit tette a legrégibb időktől azon pontig, midőn az Leopoldnak meghódolt. A munka felét, a­zaz cl XV első részt, az őstörténeti nyo­mozások foglalják el, másik fele a három utolsó fejezetben a Szent István óta történt dolgokat adja. Mindazon nemzeteket, melyek Erdélyben laktak és laknak vizsgálódása tárgyaivá teszi a dákokon kezdve az utolsó bevándorlott czigányokig. Munkáját kérdésekben és feleletekben irta, még pedig a­hol csak lehet polemizálva. Épen ezért mielőtt elmondaná a maga nézetét, egy csomó számokra osztott czáfolatot bocsát előre, melyekkel éles és bonczolni szerető észt árul el. Azonban ritkán elemez elfogu­latlanul, sőt maga is látszik sejteni, hogy nem mindig életre való

Next