Budapesti Szemle. 1869. 13. kötet, 41-44. szám
43-44. szám - JAPAN ÉS NÉPE. – Második közlemény. – Hunfalvy Jánostól
JAPÁN ÉS NÉPE. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. I. A japániak ősi vallása a sz i 111 o va 11 á s vagyis kami-tisztelet*), mely részint a természet, részint a hősök tiszteletében áll. Ehez Kongfutsze tanai járultak, melyek Óinából származtak Japánba s mint lényegesen erkölcstanok nagy befolyást gyakoroltak a japániak életére. Később a Kr. utáni VI századtól kezdve ugyancsak Sinából Buddha vallása terjedt, mely Japánban sajátságos, az indiai és sinai buddhismustól nagyon különböző alakot és kifejlődést nyert. Kivált a buddhavallásúak sok külön felekezetre szakadtak, s a kormány egyaránt tűrte a különböző felekezeteket. A bonczok vagyis papok ugyan erősen czivakodtak egymással illető felekezeteik tanításai elsőbbsége fölött , de a nép a vallási üldözésre, vakbuzgóságra és hithühre sohase adta magát. Kiki azon hitet és tant vallotta, amely neki legjobban tetszett; gyakran egyazon családnak tagjai különböző felekezetekhez tartoztak, mégis egyetértésben és békeségben éltek, mint a keresztyén hithirdetők csodálkozva megjegyezték. A keresztyén vallás elnyomatása óta a kormány a buddha-vallást állami vallássá tette, de a nép még most is a kami-tiszteletet gyakorolja leginkább, a felsőbb osztályok pedig leginkább Kongfutsze erkölcstanaihoz ragaszkodnak. *) „Szin-tu" sinai szó s annyit jelent , mint „régi vallás" ; japáni nyelven kaui in 0-111 i d sz i-nek nevezik e vallást, mely annyi mint „a kainik tana vagyis útja." Budapesti Szemle XIII. köt. 19