Budapesti Szemle. 1879. 20. kötet, 39-40. szám

40. szám - MUHAMMEDÁN FŐISKOLAI ÉLET. Goldziher Ignácztól

muhammedán főiskolai élet. A muhammedán tartományok azon iskoláiról szólván, melyek az oktatás haladó menetében körülbelül azon foknak felelnek meg, melyeket európai értelemben a főtanodák kép­viselnek, kétféle ily főtanodát kell megkülönböztetnünk. Elő­ször a felső­oktatásnak szolgáló azon tanintézeteket, melyek az európai főiskolák mintájára keletkeztek némely muham­m­edán tartományban, különösen Egyiptomban és Indiában (természetesen ez alkalommal tekintetbe nem véve oly inté­zeteket, mint az úgynevezett amerikai egyetem Bejrútban) ; ez intézetek az európai művelődési szellemnek és az európai tudomány gyakorlati hasznának közvetítése czéljából léptek életbe a nevezett muhammedán tartományokban a legújabb időkben. Másodszor oly intézeteket, melyek az eredeti mu­hammedán szellemnek és következményeinek szolgálnak, lévén akadémiái a muhammedán vallástudománynak és azon segédtudományoknak, melyek a tudományok tudományának, tudniillik a kánoni tudománynak elsajátítását elősegítik és a kút forrásainak mélyebb megértésére elkerülhetetlen segéd­ismereteket nyújtják. Első tekintetre azt lehetne gondolni, hogy a muhamme­dán főiskolák e kétféle természete és minősége újkori, mo­dern keletű és hogy régibb időben, az iszlám régibb fejlődési fokán a muhammedán főiskola körét kimerítette a főisko­lák azon neme, melyről az imént második sorban tettünk em­lítést. A dolog tényleg nem így áll. A régibb iszlámban is, — még­pedig az iszlám fénykorában — voltak azon főiskolákon kívül, melyek a szorosabb értelemben vett kánoni tudományok tanítását és terjesztését tűzték ki feladatul, oly főtanodák.

Next