Budapesti Szemle. 1928. 211. kötet, 611-613. szám
613. szám - IRODALOM - 1. Zilahy Lajos új regénye. – (Zilahy Lajos: Valamit visz a víz.) – Kéky Lajostól
IRODALOM. Zilahy Lajos új regénye. Zilahy Lajos: Valamit visz a víz. 8-r. 1691. Budapest: Athenaeum, é. n. (1928). Zilahy Lajos munkája voltakép nem is regény, hanem az emberi lélekbe elmélyedő drámaírónak finom pszichológiai tanulmánya, olyan aprólékossággal s olyan terjedelemben, amilyenben a dráma rohanó menete nem engedné meg. Éles rávilágítás egy sajátságos lelki jelenségre, egy nagy élmény megrendítő és zaklató érzelmi hatására. Szabatos elemzése egy különös lelki folyamatnak : mi hajszolhat egy derék, jó férjet, ki szeretetben és boldogan él feleségével, hűtlenségbe, sőt egészen odáig, hogy el akarja pusztítani hitvesét? A regénynek meséje alig van, minden érdekkeltés a belsőre, a lelki történésre van benne irányítva. Hőse János, a halász, ki boldogan él kis családjával nyugodalmas hajlékában. Egy viharos este kopott, züllött vándor tér be hozzájuk, kiben gyermekkori pajtását ismeri föl János. Az egykor irigyelt úrfi elmondja, hogy egy asszony miatt vesztette el vagyonát, becsületét s egészségét. A csavargó a szerelmi érzésnek, melynek János csak csöndes, boldogító örömét ismeri, olyan lángolásáról beszél, melyről a halásznak fogalma sincs. Romlásának okát János sehogysem tudja a nőnek valami titokzatos, démoni varázsában látni s megvetéssel néz a gyenge erkölcsű legényre, aki így tönkretette életét egy hitvány asszony miatt. De fölzaklatja lelkét a történet s a csavargó távozása után úgy érzi, mintha a bűnnek és szerencsétlenségnek, tébolynak és nyomorúságnak valami rossz illata maradt volna szép tiszta lakásában. Tavaszi áradáskor egy öngyilkos nőt sodor a nagy folyó János halásztanyája felé. Kimenti s felesége, Zsuzsanna jó szívvel ott tartja náluk. A nőben van (valami túlvilági, valami megfoghatatlan és kifürkészhetetlen). Azon kívül, hogy Anadának hívják, semmit sem hajlandó elárulni magáról. Hiába látszik csöndes, jóságos léleknek. János ellenszenvet érez iránta s ez csak lassan enyhül szánalommá és szeretetté. Egy igazságtalan megbántás után szíve gyöngéd odaadással fordul felé s a nőnek minden tartózkodása ellenére is elidege-