Budapesti Szemle. 1933. 231. kötet, 671-673. szám

671. szám - BERZEVICZY GERGELY MAGYAR ALKOTMÁNYTERVEZETE NAPOLEONNAK AJÁNLVA. (I.) – Marczali Henriktől

BERZEVICZY GERGELY MAGYAR ALKOTMÁNYTERVEZETE NAPOLEONNAK AJÁNLVA. — Első közlemény. — Úgy hiszem, nem túlzok, ha Berzeviczy Gergelyben látom és tisztelem a tizennyolcadik századvégi Magyar­országnak nemcsak legalaposabb, hanem egyúttal legtöbb oldalú íróját és tudósát mind közjogi, mind még inkább gazdasági és kereskedelmi ügyekben. A Szepesség sohasem nélkülözött tudós férfiakat, kik a gyönyörű Tátraalján me­gyéjük múltját kutatták és rendkívül becses anyagot hord­tak össze. Elég Wagner Analecta Scepusii című négykötetes művére utalni. De tágabb, európai színvonalon álló tör­ténelmi mű mégsem került ki a Poprád és Dunajec mel­lékéről. Széles, mondhatni az egész művelt világot érdeklő, a mellett minden ízében a honi földből kinövő és terebélyes munkásságnak mégis csak Berzeviczy Gergely volt a meg­alkotója. Szorgalma, mélyreható gondolkodása, elméjének éle és szabatossága messze felülhaladta kiinduló pontjának látkörét. Mint ügyvéd kezdte, — ki nem volt az abban az időben? — már húszéves korában volt diplomája. Akkor a bureaucratia még nem állotta útját a tehetség korai érvé­nyesülésének. Aztán elment világot látni ; Göttinga volt első nagy állomása. Aránylag új egyetem, II. György angol király, hannover­i választó alkotása, melyben az angol és protestáns szellem új és szilárd alapot nyert. Ezen az egyetemen két elsőrangú tudós nyert tan­széket : Achenwall és Schlözer. A pályáiból kikelni kezdő gazdaságtant és szövetségesét, a statisztikát Achenwall kép­viselte. A kameralisztika, az államtudományok gazdasági része igen fontos tárgya lett az egyetemi tanulmányoknak.

Next