Szabó János (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 23. KÖTET (1992-1993)

1992-93 / 3-4. szám - FEKETEHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI - VISONTAI JÓZSEF: A Magyar Állami Operaház tetőszerkezete

•г. Visontai József A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ TETŐSZERKEZETE Feketeházy János elsősorban mint jelentős hídépítő mérnök ismeretes a magyar műszaki alkotások történetében. Mint a budapesti Duna-hidak egyik büszkesége, a Szabadság-híd (eredeti nevén Fővám téri híd, majd Ferenc Jó­zsef-híd) tervezője vált igazán híressé, bár emellett számos jelentős, még ma is létező acélszerkezetben hagyta ránk, utódokra alkotói nagyságát. Egyik ilyen, a maga korában is elismert alkotása az Operaház építéséhez kapcsoló­dik, amelyben több jelentős acélszerkezetet tervezett. A szerkezetek ismer­tetése előtt nem lenne érdektelen az Operaház építésének történetét röviden összefoglalni. A magyar operajátszás történetének kezdetét 1837-re tehetjük, amikor Pest első állandó jellegű magyar színháza, a későbbi Nemzeti Színház meg­nyílt. Ez a színház adott otthont abban az időben az operaelőadásoknak is, és még a megnyitás évében megtartották az első magyar operaelőadást. Két év­tizeden keresztül a prózai és zenés dráma egy színház falai között élt együtt. A különválás gondolata Jókai Mórnak egy 1861-ben kelt országgyűlési jelentésében fogalmazódott meg először, de ez az óhaj a kiegyezés utáni fel­lendülés időszakában nyerhetett csak határozottabb hangot. Egy új dalszínház építésének ügye Andrássy Gyula grófnak 1870-ben a királyhoz intézett fel­terjesztése után gyorsult fel. 1072-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igaz­gatója nyomtatásban is megjelent tanulmányában részletesen indokolta egy mű­vészi szempontok szerint is önálló dalszínház felépítésének szükségességét, és ebben már konkrét helyeket is javasolt a Pest—Buda—Óbuda egyesítésével megszületett főváros területén. A kiválasztott helyszín végül is a főváros által ingyen adományozott Hermina tér lett, az akkor kiépülőben lévő Sugár út (mai Andrássy út) mellett. Ekkor kezdődött az üggyel hivatalosan is fog­lalkozó Közmunkák Tanácsa elnökének, báró Podmaniczky Frigyesnek az Operaház építkezésével kapcsolatos szerepe. A Közmunkák Tanácsa programot állított össze a várható költségekkel, és Ybl Miklóst bízta meg egy vázlatterv készí­tésével.

Next