Mezei Zsolt szerk.: Értekezések a Történeti Tudományok köréből (1-26). Tartalommutató
Szerzői kislexikon
(I-II. Bp., 1889); Dramaturgiai dolgozatok (Bp., 1907) SCHÖNHERR GYULA (Nagybánya, 1864 - te( 1908): történész, az MTA 1. tagja (1896). Tanulmányait a bp.-i egyetem jogi karán és a bécsi történeti intézetben folytatta. 1889-től a M. Nemzeti Múzeum levéltári osztályán működött, 1900-ban múzeumi őr, majd az egyetem magántanára. A m. politikai történetíráson kívül címertannal, családtörténettel, középkori m. bibliográfiával és levéltári források ismertetésével is foglalkozott. Idegbetegsége további munkásságát 1906-tól lehetetlenné tette. 1907-ben szülővárosába vonult vissza. Fő művei: Hunyadi Corvin János ( M. Történeti Életrajzok, Bp., 1894); Az Anjou-ház és örökösei (Bp., 1895); Nápolyi László trónköveteléseinek külföldi vonatkozásai (Bp., 1897) SÖRÖS PONGRÁC (Komárom, 1873 - Győr, 1919); bencés tanár, történész, az MTA 1. tagja (1909). 1896-ban szentelték pappá, 1898-ban tanári diplomát szerzett. Előbb Pápán, majd 1899-től Pannonhalmán tanár. A "Pannonhalmi Szent Benedek-rend története" c. sorozat egyik szerkesztője, a pannonhalmi főapátságról és a bakonybéli apátságról írt kötetek szerzője. Fő művei: Forgách Ferenc élete (Bp., 1896); Verancsics Antal élete (Esztergom, 1898); Ghimesi Forgách Simon báró (Bp., 1899); A bakonybéli apátság története (I-II. Bp., 1903-04); Jerosin Brodarics István (Bp., 1907); Franyó Rémig felségárulási pere (Bp., 1910) SZABÓ DEZSŐ (Makó, 1882 -Debrecen, 1966): történész, egyetemi tanár, az MTA 1. tagja (1931-49). A bp.-i egyetemen szerzett tanári ok 62 levelet. 1924-től a debreceni egyetem tanára, 1959-ben nyugalomba vonult. Fő művei: A m. országgyűlések története II. Lajos korában (Bp., 1908); Az állandó hadsereg becikkelyezésének története III. Károly korában (Bp., 1911); Küzdelmeink a nemzeti királyságért 1505-1526 (Bp., 1917); Mária Terézia és a parasztok (In.: Klebelsberg-Emlékkönyv, 1925); A mo.-i úrbérrendezés története Mária Terézia korában (I. Bp., 1933); A megyék ellenállása Mária Terézia úrbéri rendeletével szemben (Bp., 1934) SZABÓ KÁROLY (Kőröstarcsa, 1824 - Kolozsvár, 1890): történész, bibliográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja (r. 1858, r. 1871). 1833-42-ben a debreceni kollégiumban tanult, majd Késmárkon jogot hallgatott. 1845-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1846-ban a fiumei tengerészeti tanfolyam hallgatója. 1847-48-ban Toldy Ferenc irányításával egy m. írói életrajzgyűjteményen dolgozott ("Magyar Tudósok Tára"). Részt vett a szabadságharcban és főhadnagyi rangot szerzett. 1850-55-ben gr. Teleki Józsefnek segédkezett "A Hunyadiak kora Magyarországon" c. műve munkálataiban (az 5 kötetből négyet ő rendezett sajtó alá). 1855-59 között a nagykőrösi ref. gimnázium tanára. 1859-től mint az Erdélyi Múzeumegylet könyvtárosa és a ref. kollégium tanára Kolozsvárott élt. 1873-tól egyetemi tanár, 1882-től a kolozsvári egyetem rektora. A régi m. irodalom kiemelkedő kutatója volt. Forrásfeltáró, rendszerező és bibliográfiai munkássága alapvető jelentőségű a régi m. történelem kutatói számára. Szophoklész és Euripidész drámáiból, valamint Thierry történeti munkáiból fordított magyarra. Fő művei: Mo. történetének forrásai (I-IV., Pest, 1860-64); Kisebb