Magyar Filozófiai Szemle, 1975
3–4. szám - Pozsgay Imre: A filozófia néhány kérdése a XI. kongresszus után
A FILOZÓFIA NÉHÁNY KÉRDÉSE A XI. KONGRESSZUS UTÁN POZSGAY IMRE Nincs ma fontosabb ügye a magyar filozófiának, mint feltárni a párt XI. kongresszusának határozatából ráháruló feladatokat. Filozófusok, társadalomtudósok, politikusok együttgondolkodására, együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a társadalmi tapasztalatokat és tudományos ismereteket szintetizáló kongresszusi határozatok nyomán az újabb társadalomtudományi, filozófiai következtetéseket és feladatokat meg lehessen fogalmazni. A marxista filozófusok számára mindmáig a kérdések kérdése, hogy milyen legyen a viszony a szocialista építés gyakorlata és a filozófia között. Az elmélet és gyakorlat egységének törvénye és benne az a követelmény, hogy a fennálló valóság objektív realitásként való elismerése járjon együtt a ma létezőnek tudatos gyakorlati meghaladásával — szükségszerűen újra meg újra megoldandó feladata mind az elméletnek, mind a gyakorlatnak. A filozófiára nézve ez azt jelenti, hogy szüntelenül érvényesíteni kell megismerő-orientáló és ideológiainevelő funkcióját, s a szerves egység és összhang jegyében kell e két feladatot teljesítenie. E két leglényegesebb funkciójának működése közben a filozófia elvégzi a társadalmi fejlődés szempontjából már meghaladottnak a kritikáját, s egyszersmind tudatosítja a fejlődésben az állandó és a változó elemek dialektikáját, terjeszti és megszilárdítja a marxista-leninista világnézetet, a szocializmus iránti elkötelezettséget. Ma is érvényes tehát a feladat: a filozófia ne csak magyarázza a világot, hanem vegyen részt annak megváltoztatásában, fejlesztésében is. Igaz magyarázattal csak így szolgálhat, csak így lehet valóban tudományos világnézet. A párt XI. kongresszusa az újabb elméleti kérdések egész sorát teszi fel a filozófiának, a társadalomtudománynak, miközben jól példázza, hogyan lehet a politikai döntésekben létrehozni az elmélet és gyakorlat egységét, hogyan kell a közelebbi és távolabbi célok szerves kapcsolatát megteremteni, a nemzetközi érvényű alapelveket és tapasztalatokat történelmi sajátosságainknak megfelelően alkalmazni, hazánk szocialista fejlődéséből adódó feladatokat a szocialista világrendszer nemzetközi összefüggéseibe illeszteni. A filozófiai szemlélettől és kutatástól nem lehet idegen egyetlen konkrét kérdés sem, most mégis főként a programnyilatkozatból következő tennivalókról szeretnék szólni. Az MSZMP új programnyilatkozata a marxista-leninista elmélet alkalmazásával készült politikai dokumentum, amely hitelesen foglalja össze a történelmileg megtett utat, vonja le a tanulságokat és jelöli meg a célt. Tükröződik benne a párt munkastílusa, vezetési módszere, a tömegkapcsolatok elmélyítésének, a társadalmi egység további erősítésének a szándéka. Pártunknak ez a Magyar Filozófiai Szemle