Fővárosi Lapok 1865. augusztus (174-199. szám)

1865-08-01 / 174. szám

* Reisz György m. kir. kamrai levéltári tiszt, mint a P. Hetilap írja, egész gyűjteményt készített régi névaláírásokból. A 600 nál több aláírás okmányokról és magán­­levelekről van másolva, s az 1400—1800 közé eső korszakból való. A szorgalmas gyűjtő az akadémiának ajánlja munkáját megvétel és kiadás vé­gett, s ajánlatában azon hasznavehetőségre utal, mely­­lyel archaeologiai s gyakorlati szempontból bir. Régi irományok kétséges eredetisége esetén ugyanis az alá­írás összehasonlitása, a gyűjteményben foglalt alá­írással, csakhamar biztosságot szerezne, azonkívül, hogy az aláírás napja s helye többnyire szintén ki lé­vén téve, a régi család­tagok időkorára nézve is nyújtana támpontot a történelmi búvárnak. Mint e nembeli egyedüli gyűjteményt, ajánljuk e sok évi fáradozás eredményét, régészeink s történészeink figyelmébe. * A Hidvégh­i fűszer kereskedésben gyufák s egyéb kisebb értékű holmik égtek el. A tüzet a lakók csak­hamar észrevették, az ajtót betörték, s a gyuladást csakhamar sikerült eloltani. E házban nagy petro­leum raktár is van, s igy könnyen tetemes szeren­csétlenség történhetett volna. A lakók rémülése el­képzelhető, kik felrobbanástól tartottak. Átalánosan beszélik, hogy szándékos gyújtás folytán ütött ki a tűz, s hogy tanúk is vannak, kik bizonyítják, hogy 10 óra tájban a kereskedésből valakit kiugrani láttak. A legszigorúbb vizsgálat van elrendelve. * A régi Józsefvárosi temetőben a múlt hét utosó napján, egy fiatal­ember pisztolylövéssel akart véget vetni életének. Egy arra menő azonban meglátta és az öngyilkossági kísérletet sikerült megakadályoznia. * Albrecht porosz herceg ittléte alkalmával az „Alter és Kiss­-féle divatcsarnokot is meglátogatta és ott több bevásárlást tévén, többek között egy igen szép, nehéz fehér selyemből készült, valódi aranynyal díszített magyar lovagló dolmányt is vett. Néhány év­vel ezelőtt a mostani porosz király, — akkor még korona-herceg, szintén megfordulván Pesten, meglá­togatta e kereskedést és tetemes vásárlásokat tett. — Valahányszor valami előkelő vendég fordul meg fő­városunkban, mindig fölkeresik e jó hírű kereske­dést, miből következtetni lehet, hogy a külföld előtt sem ismeretlen. * A forró nap ellen a férfiak is napernyőket kez­denek használni. A fővárosunkban megforduló idege­nek ezt már régen használták, most néhány bátrabb lélekben követőkre találtak, kiket ugyan még meg­néz a járókelők nagyobb része, de célszerűségét min­denki elismeri. * A császárfürdőbe vezető budai főútnak alig van párja kövezet tekintetében a testvérfővárosban. A­ki a császárfürdőbe kocsin, vagy omnibuszon megy, nem egy hamar nyugodja ki ez út rázósságát, mellet ne­gyedóránál tovább kell átszenvednie. Itt-ott kitata­rozták a kövezetet, de az egész oly rész karban van, hogy bámulnunk kell, miként tűrhet ily kövezetet a budai városi hatóság, oly nagy közlekedési vonalon, mint a főutca, mely az egyedüli egyenes út a Király- Lukács és császárfürdőbe, Ó-Budára s a testvérváros­sal szüntelen közlekedésben álló vidék egyik ré­szével. * Burger Zsigmond szegedi nyomdájából bekül­detett hozzánk: „A latin nyelv ékes­szókötése. Tolda­­lékúl a latin és magyar költészet elemei. A honi ifjú­ságnak kézi könyvül, irta Vass József. Harma­dik átdolgozott kiadás. Nyomtatta Burger Zsigmond Szegeden, 1865.“ A 182 lapra terjedő nagy nyolcad­­rétü könyv ára 60 kr. * Kisfaludy-Társaság. A Kisfaludy Társaságnak jul. 26-án tartott havi Ülésében uj alapítóként id. K­u­­b­i­n­y­i Ferenc ur, m­akad.­t. tag jelentetett be, kit ez alapítványtételre a Társaság közhasznú mű­ködésén kivüll azon ifjúkori barátság indított, mely­et egykor Kisfaludy Károlylyal összefűzte. Ugyanő az „Aurora“ létrejöveteléhez, mint alapitó, nevezetes pénzösszeggel járult, barátjával, néhai Bl­a­sk­o­v­i­c­h Bertalannal együtt, mely utóbbi — mint K­u­b­i­n­y­i Ferenc úr leveléből értesülünk— az „Aurora“ alapitói között a legnagyobb összeget ajánlotta meg, s másokat is buzdítva, K­u­b­i­n­y­i Ferenccel versenyt, e célra tetemes összeget gyűjtött. Minthogy ez adatok kevésbé ismeretesek, a Társaság elhatározta, hogy a hivatalos jelentésben id. K­ub­i­­n­y­i Ferenc úr alapítványával együtt közhírré té­tessenek. Biharmegyében kebelezett H.-Pályi községe ref. lelkésze, néhai ifj. Fiók Sándor ur 100 ftot hagyo­mányozván a Társaságnak, a Társaság a nemeslelkü hagyományozó­ alapitói sorába igtatta. Káli Nagy Elek ur 1862-ben tett alapítvá­nyát egy 100 pftos erdélyi földtehermentesítési köte­lezvénynyel lezóvta. Torma Károly és B­a­r­c­s­a­y Ábrahám egy sajátkezű levelével, V­i­k­t­o­r­i­n József ur Záborski Jónásnak általa kiadott színművei (Básné drama­­tické), L­e­h­o­c­k­y Tivadar ur pedig Erdélyi János kiadta „Magyar orosz népdalai“ egy példányával kedveskedtek a Társaságnak. L­ó­n­y­a­y Gábor úrtól Kazinczy Gábor ha­gyományából magyar népmesék, Erdélyi János tagtól pedig magyar népdalok érkeztek, melyek a népköltészeti kincsek szerkesztője Gyulai Pál ren­delkezése alá bocsáttattak. Lehoczky Tivadar úr kiadás végett általa lefordított „Magyar tót népdalok“ füzetét küldte be, mely 173 népdalt foglal magában. A társaság e fü­zetet bírálat alá bocsátotta s ez alkalmat egyszer­smind annak kijelenté­sre használja föl, hogy vala­mint a magyar népköltészeti kincsek gyűjtését s ki­adását egyik főbb föladatának tekinti, úgy más né­pek, különösen pedig a magyar hazában lakó külön ajkú népek költészeti maradványainak magyar for­dításait is mindenkor szívesen fogadja s kiadásukhoz, ha a kellő mértéket megütik, tőle telhetőleg segéd­kezet nyújt. Bemutattatott a magyar Shakspearenek né­hány héttel ezelőtt sajtó alól kikerült V dik kötete, mely „Leart“ Vörösmarty s a „Veronai két ifjat“ Arany László fordítása szerint foglalja ma­gában. Be van jelentve „IV. Henrik“ első része Lé­­vay Józseftől, bemutatva pedig „Troilus és Kres­­sida“ Fejes Istvántól, „Antonius és Kleopatra“ Szász Károly­tól, a „Vihar“­­ Z­a­l­á­n­f­y Kornéltól, „Szeget szeggel“ G­r­e­g­u­s­s Ágosttól. A bemutatott négy fordítás bírálat alá bocsáttatott. A Társaság által kiadott pártolói könyvek iránt gyakori tudakozódások történvén, a könyvkereskedé­sekben , a Társaság elhatározta, hogy a­menyi­ben e könyvek közül még rendelkezhető példányok fenmaradtak, azokat — a pártolói díjnál természe­tesen tetemesebb bolti ár mellett — könyvárusi for­galomba bocsátja. Mely könyvek lesznek és mily áron kaphatók, külön értesítésben fog közhírré té­tetni. A pénzügyek huzamos­ tárgyalása miatt Gyulai Pálnak „A magyar hazafias lyráról“ és Greguas Ágostnak „A torzképről“ szóló értekezése fölolva­sására már nem jutott idő. Miért is a Társaság e két értekezést fölolvasottnak határozta tekinteni. Végül abban állapodott meg a Társaság, hogy az akadémiai szünidő alatt maga sem tart ülést. E szerint az augusztusi és septemberi két ülés elma­rad ; október elején azonban, ha szükséges lesz, rend­kívüli ülés fog összehivatni. Kelt Pesten, jul. 29 -én 1865. Greguss Ágost, titkár és helyettes igazgató. 1­666 - Nemzeti szinház. Bérlet 71. szám Pest, kedden augusztus 1-jén, 1865. I­LKA és el huszár-tot­orzó. Eredeti opera 3 felvonásban. Irta N. N. Zenéjét szerzette Doppler Ferenc. Az első felvonásban előfordulandó „Magyar tánc -ot előadja a táncszemélyzet. Az előadásban a Sárközi Ferenc vezérlete alatti nép­zenetársaság is részt veend. Karmester : Huber Károly. Rendező: Böhm Gusztáv. SZEMÉLYEK: Podagrássy Lázár, földesúr — — — — — Köszeghy. Bátor János, huszárőrmester — — — — — Ormay. Ilka, árva leány — — — — — — — Pauliné. Gyula, Podagrássy ispánja — — — — — Pauli. Miska, Podagrássy gazdája — — — — — Bodorfi. Zita, cigányné — — — — — — — — Korcsek Páli. Altiszt — — — — — — — — — Udvarhelyi. Huszárok. Újoncok. Paraszt legények és leányok. Zenészek. Színhely: egy kis város. Idő 1813, kevéssel a lipcsei ütközet előtt. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. Állam- és iparpapírok elzálogolása. Sokoldalú kivonatoknak és felszólításoknak eleget tenni és az értékpapírok tulajdonosainak valóban jutányos és tisztességes feltételek mellett kölcsönöket sze­rezni óhajtván, alólirt, a pesti „hatóságilag engedményezett zálogházi közvetítő intézetnek tulajdonosa és igazgatója,a­ki egy igen szilárd hitelű bankház által az erre vonatkozó pénzüzletek elintézésével megbízva van, és a­kinek e célra meg­felelő jelentékeny pénzalap rendelkezése alá adatott, magára vállalja a bécsi bör­zén árfolyammal bíró mindennemű sorsjegyek és egyéb állam- és iparpapírok elzálogolásának eszközlését. A t. c. közönségnek tájékozás végett tudtára adatik, hogy az ilyszerű sorsje­gyekre, állam- és iparpapírokra, egyenkint úgy mint nagyobb részletekben az idő­­szerinti napi árfolyam háromnegyed része adatik kölcsönül jutányos kamat és igen mérsékelt írási és bélyegdíj mellett, és hogy az ekként eszközlött kölcsönök a min­dennapi hosszabb vagy rövidebb lejárati határidő lefolyása után meghosszabbítat­­hatnak. A zálogul letett értékpapírokról,illetőleg az elintézett pénzüzletekről, a t. c. kölcsönvevők kellő és teljes törvényes alakban kiállítatott okmányokat kapnak, melyek részekre a legteljesebb biztonságot nyújtják. A fáradozásért stb. szerfelett csekély közvetítési díj számíttatik. Alólirt mind szó-, mind írásbeli megbízásokat elfogad : a zálogházi közvetítő intézet központi irodájában Pesten, lövészutca 3. az a. kir. zálogházzal szemközt; Blaue Bernard, hatóságilag engedmény­ezett pesti zálogházi közvetítő intézet tulajdonosa és igaz­­_______________________­__________gatója.________________________________ Vidék. ** Deák Ferenc f. hó 27-kén este B. Füredre ér­kezett. A fürdői közönség különfélekép akarta tiszte­letét nyilvánítani a nagy férfiú iránt, de ő minden tisztelgést kikerült. Csak a dalárda énekelt három dalt ablaka alatt. A nagy hazafi hosszasabb ideig szándékozik Füreden időzni. ** B. Füreden f. hó 29-én, a Balaton partján nagy lakomát rendeztek, mely alkalommal a gyönyö­rű alsó sétányt „Deák-séta-tér“-nek avatták föl. ** Balassa-Gyarmaton „Hölgynaptárt“ szerkesz­tenek. ** Szatuu­lláry Károly és Houchard Ferenc urakat, a középdunai gőzhajótársaság küldötteit Fiuméban rendkívüli előzékenységgel fogadák. A nevezett urak a fiumei hajógyárt megtekintvén, annak jelessége mellett ama meggyőződésre jutottak, hogy az eddig tett ajánlatok közt az e gyáréi a legelőnyösebbek, minélfogva a közép-dunai gőzhajótársaság hajóit va­lószínűleg e gyár fogja építeni. ** Kovács Gyula, a nemzeti színház tehetséges segédszínésze, a „Kék“ szerint, a jövő színházi év­re, Kolozsvárra, Follinusz színtársulatához szerződött. Bécsi hírek. *** A bécsi új ministerium megalakult és a múlt szombaton már meg is kezdé működését. Tagjai ezek: miniszterelnök, államminiszer és a rendőr mi­nisterium ideiglenes vezetője: gr. B­e­­­c­r­e­d­i; pénz­ügyminiszter : gr. L­a­r­i­s­c­h-M­ü­n­i­c­h ; igazságügy : Korners lovag; külügyminiszter, gr. Mensdorff- Puilly. *** A bécsi egyetem 500 éves jubileumára a bá­zeli, berlini, berni, boroszlói, freyburgi, giesseni, göt­­tingai, grätzi, greifw­aldaui, hallei, heidelbergi, krakói lembergi, lipcsei müncheni, páduai, prágai, rostocki, tübingai, würzburgi és zürichi egyetemek jelentettek be küldöttségeket. A zürichi egyetem tavalyi rektorát, a zsidó Lazarust küldi, miben sokan a bécsi egyetem katholikus jellege ellen intézett tüntetést akarnak látni. *** Vasúti tVZ eset. A f. hó 25-kén este Bécsből Krakóba indult személyvonatban a teherszállító ko­csi, a staudingi állomás közelében meggyuladt és a tűz egész tartalmát megsemmisíté. A tűz, mint állít­ják, egy lopva becsomagolt tűzveszélyes tárgy föl­­lobbanásából származott. Ezúttal Rotschild báró­nak 3000 tallér értékű olajfestvényei is megsemmi­sültek. Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv magy. akad. nyomdász 1865.

Next