Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1946-08-22 / 32. szám
Kettős válasz Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszternek írta: Szatmári !«»mS A minap, egy a «Haladás»-ban megjelent cikkemben azt fejtegettem, milyen nagy hibát követett el a magyar külpolitika propagandája — amenynyiben ilyen egyáltalában volt — amikor rendszeresen letagadni igyekezett minden erőfeszítést, amely a háború alatt magyar hivatalos vagy félhivatalos körökből kiindulva arra törekedett, hogy Magyarország kiváljék a háborúból. Kassandra szerepe ez alkalommal is hálátlan szerepnek bizonyult, de Kassandrának ez alkalommal is igaza lett Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter, szenvedélyes gyűlölettől izzó válaszában, amelyet, Gyöngyössy János magyar külügyminiszter beszédére adott, elsősorban azt hánytorgatta fel, hogy Magyarország a háború alatt semmit se cselekedett. Nos, igenis cselekedett. Többet, mint hiszik és tudják. Ezek a sorok be fogják bizonyítani, hogy a tengelyhez csatlakozott összes országok közül magyar részről történt az első közeledés a szövetségesekhez a feltétel nélküli megadásra vonatkozólag és be fogják bizonyítani, hogy a szövetségesek ezt a bejelentést hivatalosan tudomásul is vették. Ezenfelül azonban a csehszlovák külügyminiszter úr azt is kérdezte, melyik volt az első ország Európában, amely már Hitler előtt is nekiindult az antiszemitizmus útjának? Erre a kérdésre is választ fog a külügyminiszter úr kapni. Már első cikkemben megírtam, hogy a magyar külügyminisztériumban volt a tisztviselőknek egy egész csoportja, amely szívvel-lélekkel a németek ellen dolgozott. Ennek a csoportnak a munkájáról a kormány egyes tagjai is tudtak. Voltak olyanok, akik támogatták őket, voltak, akik hallgatólag engedték őket dolgozni. A kormány németbarát tagjainak természetesen fogalmuk sem volt erről a munkáról, amely eleinte csak propagandisztikusan folyt, a Budapesten működő semleges laptudósítók útján, később azonban pozitív diplomáciai útra tért. Ez 1943 elején történt, amikor a csoport tagjai elérkezettnek látták az időt, hogy megkezdjék a szövetségesekkel való tárgyalást. A terv azon a stratégiai megítélésen alapult, hogy az Egyesült Nemzetek hadseregei még az 1943. év folyamán, legkésőbb azonban 1944 kora tavaszán úgy északkeletről, mint délnyugatról megközelítik Magyarország határait, amely esetben lehetővé vált volna, hogy Magyarország a casablancai formula alapján elszakadjon a németektől és együttes hadviselőként a szövetségesekhez csatlakozzék. A csoport, amely a közeledést végre akarta hajtani, eleve azon az állásponton volt, hogy a Szovjetúnióval, Nagybritanniával és az Egyesült Államokkal szemben egyformán valósítja meg a feltétel nélküli megadás elvét. . 1943 márciusában a csoport nevében Veress László külügyminiszteri titkár Istambulba utazott és ott a törökországi brit nagykövetség megbízottainak révén közölte a szövetségesekkel, hogy Magyarország kötelezi magát arra, hogy nem áll ellent a szövetségesek haderőinek, ha azok a magyar határokat elérik. Ezért Magyarország semmiféle ellenszolgáltatást nem kívánt s így ez a közlés a feltételnélküli megadás formulájának elfogadásával teljesen azonos volt. A közlésben továbbá az foglaltatott, hogy mihelyt az Egyesült Nemzetek haderői elérik a magyar határokat. Magyarország hajlandó Németország ellen fordulni és együttes hadviselőjéiként a Németország ellen folytatott háborúban részt venni. Ezért Magyarország ellenszolgáltatásként azt kérné a szövetségesektől, hogy Magyarország megszállásában csehszlovák, román vagy jugoszláv csapatok ne vegyenek részt. A szövetségesek a közlést tudomásul vették. Azt kívánták, hogy ezt a politikai megállapodást katonai megállapodás is kövesse és ezért azt kívánták, hogy magyar részről egy vezérkari megbízott utazzék Istambulba a Németországtól való eltávolodás és a vele való szembefordulás előkészítésére. Ez a kívánság nehézségeket okozott. A németbarát vezérkart a tervbe nem lehetett beavatni. Ezért Veress visszaérkezése után a külügyminisztérium ellenállási csoportja, amelynek Szegedi-Maszál Aladár, jelenlegi washingtoni követünk, akkor a politikai osztály főnöke volt az egyik vezetője, úgy határozott, hogy állandó összeköttetést teremt a szövetségesekkel és igyekszik olyan előzetes megállapodásokat kötni és olyan befejezett tényeket teremteni, amelyek megfelelő hadihelyzet mellett lehetetlenné tették volna, hogy a magyar vezérkar a terveket meghiúsítsa Ezért a csoport egyik tagja, Ujvárty Dezső 1943 március végén megbízás kapott az istambuti magyar főkonzulátus vezetésére. Feladata elsősorban abban állott, hogy megteremtse és biztosítsa az állandó kapcsolatot a szövetségesekkel futárösszeköttetés és chiffre útján. Ujváry meg is felelt feladatának. Az összeköttetés a német megszállásig zavartalanul működött és így az ellenálló csoport 1943 április elejétől fogva állandó kapcsolatban volt a szövetségesekkel. A szicíliai partraszállás után a végleges megállapodás a szövetségesekkel halaszthatatlanná vált. Miután vezérkari megbízott kiküldéséről még mindig nem lehetett szó, 1943 augusztus 17-én Ujváry Dezső főkonzul és Veress László, mint az ellenálló csoport rendkívüli meghatalmazottai Istanbulban közölték a szövetségesek megbízottjával, Sterndale Bennett brit miniszterrel Magyarország készségét arra, hogy feltétel nélkül megadja magát a márciusban közölt nlapon. Felkérték a brit meghatalmazottat, hogy ezt a közlést juttassa el a szövetséges nagyhatalmak kormányaihoz azzal a kéréssel, hogy azt fogadják el, mint Magyarország megadásának bejelentését és közöljék az előzetes feltételeket Ezzel a bejelentéssel Magyarország elsőnek jelentette be készségét a feltétel nélküli megadásra a tengelyhez csatlakozott összes országok között, megelőzve még Olaszországot is, mert ugyanakkor, mikor ez a bejelentés történt, a Badoglio-kormány Lisszabonban és Madridban még csak az első tapogatózó lépéseket tette. A magyar közlés egyértelmű volt. A külügyminisztérium több vezető személyiségének és a kormány több tagjának tudomása volt róla Kivihetősége természetesen elsősorban azon múlott, hogy a szövetségesek haderőinek helyzete hogyan alakul A brit kormány a magyar bejelentést az éppen akkor ülésező quebeci UTIEVES FÉNYKÉPEK ÓRÁN BELÜL PÁRIS FOTO Párisi Hagtársiház Készítőnél vásároljon töltőtollat hathavi jótállással. Javítások: IVORY-ÜZEM, Király utca 44. szám. Éksz „ ELACTIVA //Rákóczi-dt 75 „ELAD I Iv-A T.: 225—057. hajtószíjak, műszaki gumiáruk raktáron, WÖSVÁRY víztér&M. Megint járhat Belvárosi Kávéház filléres árakon]ISMÉT A RÉGI JÓ KONYHA. KÁRTYA, BILLIÁRD. KOMPLETT REGGELIK. SZÍNHÁZI VACSORÁK. iBsöfe;--. , • Mi'y - "f-V - •< '••''-'*'• "SS-- • . M - wv f, ...ÍÍM^'-M&Í; Mindenkor a vevő szolgálatára EGYPT" TEXTILÁRUK GUTTMANN EMIL V, Sas-utca 24 V* 1 LÍVIA BÉCSI-IL 2 HALADÁS Jasarngk csehszlovák külügyminiszter nyilatkozata 1945-ben a newyorki „Magyar JÖVŐ"-ben A newyorki „Magyar JÖVŐ” beszélgetést folytatott dr Jan Masarykkal, Csehszlovákia külügyminiszterével, aki mint a csehszlovák küldöttség vezetője, részt vett a sanfranciskói értekezleten. Masaryk akkor a dunai államok jövő viszonyáról ezt mondotta: — Mindenki ismeri álláspontomat s tudja, hogy hiszek a gazdasági együttműködés mindenekfölött való szükségében. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy a magyarságot kitelepítik Csehszlovákiából és minden magyart kivétel nélkül deportálnak Csehszlovákia területéről, Masaryk ezt mondotta: — Örülök, hogy módomban van ezeket a minden alapot nélkülöző élferdítéseket és álhíreket megcáfolni. Kijelentem, hogy a csehszlovák kormánynak az a politikája, hogy csupán azokat a német és magyar bűnösöket bünteti meg, akik a nácik oldalán és azoknak parancsára a Csehszlovákia elleni merényleteket tervezték és harcoltak Csehszlovákia ellen. Ezeknek a bűnösöknek el kell szenvedniük bűneik minden következményét. Kétségtelen azonban, hogy azok a magyarok és kevésszámú németek, akik hűségesen kitartottak Csehszlovákiában a demokrácia ügye mellett és akik a megpróbáltatások utolsó hat évében segítettek bennünket a fasiszta elnyomók elleni harcokban, továbbra is otthont találnak nálunk és boldogulhatnak tehetségük szerint felszabadított köztársaságunkban. A beszélgetés végén a tudósító megkérdezte Masarykot, van-e valami fizetnivalója a magyarságnak. — Mondja meg — felelte Csehszlovákia külügyminisztere —, hogy ismerem a magyar nép szívét és hogy az enyém együtt dobog az övékével, de az Istenre, lássák be már egyszeri a magyarok, hogy a régi politika ideje lejárt, otthon is és itt is. Ezt mondta Masaryk egy esztendővel ezelőtt New Yorkban. És mit mond ma Párizsban?... konferencia elé tejesítette, ahol Roosevelt elnök és Churchill miniszterelnök tudomásul vették és mint előzetes magyar kapitulációt el is fogadták. Hozzájárulás és elfogadás végett azonnal továbbították a magyar bejelentést a Szovjetúnió kormányának, valamint a többi szövetséges kormánynak. 1943 szeptember elején az Istambulban tartózkodó magyar meghatalmazottak meghívást kaptak Sir Jrugi Knatchoull-tiuggessen ankarai brit nagykövettől. A találkozás szeptember 5-én történt meg egy brit hajó fedélzetén a Márvány-tengeren. A nagykövet közölte Veress Lászlóval, aki a magyar csoport nevében megjelent, azokat az előzetes feltételeket, amelyeket a szövetséges kormányok nevében a brit kormány megszabott Ezek a feltételek a következők voltak: 1. A magyar kormány a miniszterelnök vagy a külügyminiszter aláírásával ellátott okmánnyal hitelesítse és erősítse meg ez augusztus 17-i bejelentést és a szeptember 9-i feltételek elismerését. Magyarország kapitulációja titokban marad, amíg azt a szövetségesek az általuk alkalmasnak tartott időpontban Magyarországgal egyidejűleg nyilvánosságra nem hozzák. A magyar meghatalmazos kérésére hozzájárultak ahhoz, hogy ez csak akkor történjék meg, mikor a szövetségesek már elérték a magyar határt. 3. Magyarország fokozatosan leépíti és megszünteti katonai együttműködését a németekkel, mindent elkövet, hogy a magyar csapatokat Szovjetoroszországból visszahozza, nem akadályozza, hanem elősegíti a német célpontokat támadó szövetséges repülőgépek útját a magyar légitérben. 4. Magyarország kötelezi magát arra, hogy ha a németek az országot meg akarják szállani, ellenáll. E célból megfelelő személycseréket eszközölnek nek a magyar vezérkarban. 5. Magyarország adott időpontban a szövetségesek rendelkezésére bocsátja erőforrásait közlekedési berendezéseit és repülőtereit a németek elleni harc folytatására. 6. Szövetséges katonai küldöttség száll le Magyarországon ejtőernyővel. Ez a küldöttség tanácsadószervként működik a magyar csoport mellett a németektől való elszakadás előkészítését illetőleg. 7. Magyarország leépíti gazdasági együttműködését a németekkel és megszünteti hozzájárulását a német hadiipari termeléshez. 8. A magyar ellenálló csoport és a szövetségesek közt állandó rádióösszeköttetés létesül. Ezt Budapestről Veressnek kellett fenntartania. A szövetségesek tehát ezzel beleegyeztek, hogy Magyarország ne provokáljon ki idő előtti német megszállást, mielőtt a szövetségesek nem lennének abban a helyzetben, hogy a magyar ellenállást támogathassák, nem kívántak azonnali szembefordulást Németországgal. Az ő érdekeiknek jobban megfelelt a meg nem szállott Magyarország, amely titokban felkészülhetett a németekkel való szembefordulásra. Elismerték a magyar kapitulációt és azt is, hogy Magyarországon volt egy olyan ellenálló csoport, amellyel komoly megállapodást lehetett kötni. Magyarország titkos kapitulációja 1943 szeptemberében megtörtént és a szövetségesek azt el is ismerték. Amihez az államfő, az összkormány és a vezérkar hozzájárulása nem vol szükséges, azt az ellenálló csoport teljesítette is. Maga a lisszaboni magyar követ jelentette be Sir Ronald Campbell lisszaboni brit nagykövetnek, hogy a megadásra vonatkozó közlést felhatalmazott személy tette meg. A szövetséges repülőkötelékek akadálytalanul közlekedtek a magyar légitérben, sőt, az ellenálló csoport módot talált arra, hogy a német légvédelemre vonatkozó közlésekkel támogassa őket. Magyar gépek, magyar légvédelmi lövegek nem tüzeltek rájuk. Még 1943 szeptemberében megindult a titkos és állandó rádióösszeköttetés a szövetségesekkel. Az ellenálló csoport állandóan tájékoztatta őket és naponta háromszor átvette tanácsaikat, elgondolásaikat, sőt utasításokat is. Az ellenálló csoportnak sikerült a kormánynál, sőt az államfőnél is elérnie bizonyos fontos lépések megtételét, így elérte a miniszterelnök, külügyminiszter és belügyminiszter hozzájárulását a szövetséges katonai küldöttségek befogadásához, ezek közül azonban csak az Egyesült Államok katonai küldöttsége érkezett meg ejtőernyővel és az is, sajnos, csak 1944 március 17-én, két nappal a német megszállás előtt. Elérte az ellenálló csoport, hogy a kormány a magyar csapatoknak Szovjetoroszországból való visszahívását követelte a németektől. A vezérkar főnöke háromszor is kiutazott a német főhadiszállásra, azzal a határozott utasítással, hogy a csapatok visszahozatalát kieszközölje és mikor ez nem sikerül, a csoport rá tudta venni m éllen életére, hogy ar£y«a femgrii levélben követelje Hitlertől a magyar csapatok visszahozatalát. Végül 1944 február havában a csoport megkísérelte közvetlen öszeköttetés létesítését a Szovjetúnióval is, ezt azonban meghiúsította a német beavatkozás. A kísérlet vakmerő volt. Az ország egy nagy többségében németbarát kormány, parlament és tisztikar ellenőrzése alatt állott, az idő is rövid volt, hiszen alig fél esztendő állott rendelkezésre, hogy Magyarország átállása megszervezhető és előkészíthető legyen. A hadihelyzet sem alakult úgy, ahogyan várták, a szövetséges haderők nem közelítették meg a remélt gyorsasággal a magyar határokat — a bejelentés azonban megtörtént és el is fogadták. Ezzel történelmi tény, hogy az első feltétel nélküli kapituláció magyar részről történt. Az előbbiekben felvilágosította rá Masaryk, csehszlovák külügyminiszter urat, hogy Magyarország is cselekedett valamit a háború alatt, mégpedig ugyanakkor, amikor a cseh gyárakban még vígan gyártották a német hadianyagot és a német nácisajtó elismert szavakkal dicsérte a cseh munkásságot. Masaryk külügyminiszter úr azonban azt a kérdést is feltette, melyik volt az első ország Európában, amely már Hitler előtt is nekiindult az antiszemitizmus útjának. Erre vonatkozólag ajánlom Masaryk külügyminiszter úrnak, forduljon bizalom a mai román kollégájához. Tatarescu Őexcellenciája elmondhatja neki, hogy Romániában a pogrom nemes intézményét már 1866-ban kitalálták és így nemcsak Hitlert előzték meg, de minden más európai országot is. De tudja-e Masaryk külügyminiszter úr, hol fekszik Polna? Megmondhatjuk neki. Csehország szívében, 17 kilométernyire Jihlavától Nos, ez a Polna arról nevezetes, hogy ott emeltek utoljára vérvádat Európában, a huszadik század küszöbén. Nem hiszem, hogy Masaryk külügyminiszter úr ne tudna róla, de ha szükséges, felfrissíthetem az emlékezőtehetségét A vádat egy Leopold Hilsner nevű zsidó cipészsegéd ellen emelték és a vád azt volt, hogy meggyilkolt egy Hruza Ágnes nevű cseh lányt, azért, hogy zsidó húsvétra vérét vegye. A cseh törvényszéki ovosszakértő helyet adott a vérvád meséjének és a kuttenbergi esküdtszék elítélte Hilsnert. Az ügy fellebbezés útján a piseki törvényszék elé került ahol a fellebbezési tárgyalás 1900 szeptember 29-én, tehát már a huszadik században vette kezdetét. Bár a prágai egyetem orvosi fakultása erélyesen szembeszállt a vérvád meséjével, bár az egyetlen tanú, aki azt állította, hogy a vádlottat az áldozatttal látta, teljesen szavahihetetlennek bizonyult, a cseh bíróság az antiszemita közvélemény nyomásának engedve, halálra ítélte Hilsnert. Megkegyelmeztek neki, életfogytiglani börtönre változtatva az ítéletet. Tizennyolc évet töltött a börtönben, ahonnan csak az első világháború után, 1918- ban szabadult ki. Magyarországon is volt Tiszaeszlár , de a magyar bíróság felmentette Scharf Józsefet, míg a cseh bíróság hitt a vérvádban. Mit szól ehhez a csehszlovák külügyminiszter Úr? 3 Tiasszezer trarate gyárilag javított fehérnemű: Borbély törülköző 1.60 Netz alsónadrág » 3.30 Úszónadrág . „ c 3.31 Atléta trikó * i * 3.65 Alsónadrág fehér és színes » 3.90 Orvosi köpeny s 5 15.94 Mennyiség korlátozását fenntartjuk. Postán utánvéttel szállítunk HERCZEG ÉS FODOR Bs^pssl, IMkölj-üt 24.