Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1946-08-22 / 32. szám

Kettős válasz Jan Masaryk csehszlo­vák kü­lü­gym­iniszternek írta: Szatmári !«»mS A minap, egy a «Haladás»-ban meg­jelent cikkemben azt fejtegettem, mi­lyen nagy hibát követett el a magyar külpolitika propagandája — ameny­nyiben ilyen egyáltalában volt — ami­kor rendszeresen letagadni igyekezett minden erőfeszítést, amely a háború alatt magyar hivatalos vagy félhivata­los körökből kiindulva arra töreke­dett, hogy Magyarország kiváljék a háborúból. Kassandra szerepe ez al­kalommal is hálátlan szerepnek bizo­nyult, de Kassandrának ez alkalommal is igaza lett Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter, szenvedélyes gyűlö­lettől izzó válaszában, amelyet, Gyön­gyössy János magyar külügyminiszter beszédére adott, elsősorban azt hány­torgatta fel, hogy Magyarország a há­ború alatt semmit se cselekedett. Nos, igenis cselekedett. Többet, mint hiszik és tudják. Ezek a sorok be fogják bi­zonyítani, hogy a tengelyhez csatlako­zott összes országok közül magyar részről történt az első közeledés a szövetségesekhez a feltétel nélküli megadásra vonatkozólag és be fogják bizonyítani, hogy a szövetségesek ezt a bejelentést hivatalosan tudomásul is vették. Ezenfelül azonban a cseh­szlovák külügyminiszter úr azt is kér­dezte, melyik volt az első ország Európában, amely már Hitler előtt is nekiindult az antiszemitizmus útjának? Erre a kérdésre is választ fog a kül­ügyminiszter úr kapni. Már első cikkemben megírtam, hogy a magyar külügyminisztériumban volt a tisztviselőknek egy egész csoportja, amely szívvel-lélekkel a németek ellen dolgozott. Ennek a csoportnak a mun­kájáról a kormány egyes tagjai is tud­tak. Voltak olyanok, akik támogat­ták őket, voltak, akik hallgatólag en­gedték őket dolgozni. A kormány né­metbarát tagjainak természetesen fo­galmuk sem volt erről a munkáról, amely eleinte csak propagandisztiku­san folyt, a Budapesten működő sem­leges laptudósítók útján, később azon­ban pozitív diplomáciai útra tért. Ez 1943 elején történt, amikor a csoport tagjai elérkezettnek látták az időt, hogy megkezdjék a szövetségesekkel való tárgyalást. A terv azon a straté­giai megítélésen alapult, hogy az E­­gyesült Nemzetek hadseregei még az 1943. év folyamán, legkésőbb azonban 1944 kora tavaszán úgy északkeletről, mint délnyugatról megközelítik Ma­gyarország határait, amely esetben le­hetővé vált volna, hogy Magyarország a casablancai formula alapján elsza­kadjon a németektől és együttes had­viselőként a szövetségesekhez csatla­kozzék. A csoport, amely a közeledést végre akarta hajtani, eleve azon az állásponton volt, hogy a Szovjetúnió­val, Nagybritanniával és az Egyesült Államokkal szemben egyformán való­sítja meg a feltétel nélküli megadás elvét. . 1943 márciusában a csoport nevében Veress Lászl­ó külügyminiszteri titkár Istambulba utazott és ott a török­országi brit nagykövetség megbízottai­nak révén közölte a szövetségesekkel, hogy Magyarország kötelezi magát arra, hogy nem áll ellent a szövetsé­gesek haderőinek, ha azok a magyar határokat elérik. Ezért Magyarország semmiféle ellenszolgáltatást nem kívánt s így ez a közlés a feltételnélküli megadás formulájának elfogadásával teljesen azonos volt. A közlésben to­vábbá az foglaltatott, hogy mihelyt az Egyesült Nemzetek haderői elérik a magyar határokat. Magyarország haj­landó Németország ellen fordulni és együttes hadviselőjéiként a Német­ország ellen folytatott háborúban részt venni. Ezért Magyarország ellenszol­gáltatásként azt kérné a szövetsége­sektől, hogy Magyarország megszállá­sában csehszlovák, román vagy jugo­szláv csapatok ne vegyenek részt. A szövetségesek a közlést tudomásul vet­ték. Azt kívánták, hogy ezt a politikai megállapodást katonai megállapodás is kövesse és ezért azt kívánták, hogy magyar részről egy vezérkari megbízott utazzék Istambulba a Németországtól való eltávolodás és a vele való szembe­fordulás előkészítésére. Ez a kívánság nehézségeket okozott. A németbarát vezérkart a tervbe nem lehetett beavatni. Ezért Veress visszaérkezése után a külügy­minisztérium ellenállási csoportja, amelynek Szegedi-Maszál­ Aladár, je­lenlegi washingtoni követünk, akkor a politikai osztály főnöke volt az egyik vezetője, úgy határozott, hogy állandó összeköttetést teremt a szövetségesek­kel és igyekszik olyan előzetes meg­állapodásokat kötni és olyan befeje­zett tényeket teremteni, amelyek meg­felelő hadihelyzet mellett lehetetlenné tették volna, hogy a magyar vezérkar a terveket meghiúsítsa Ezért a cso­port egyik tagja, Ujvárty Dezső 1943 március végén megbízás kapott az istambuti magyar főkonzulátus veze­tésére. Feladata elsősorban abban ál­lott, hogy megteremtse és biztosítsa az állandó kapcsolatot a szövetségesekkel futárösszeköttetés és chiffre útján. Uj­váry meg is felelt feladatának. Az összeköttetés a német megszállásig za­vartalanul működött és így az ellen­álló csoport 1943 április elejétől fogva állandó kapcsolatban volt a szövetsége­sekkel. A szicíliai partraszállás után a vég­leges megállapodás a szövetségesekkel halaszthatatlanná vált. Miután vezér­kari megbízott kiküldéséről még min­dig nem lehetett szó, 1943 augusztus 17-én Ujváry Dezső főkonzul és Veress László, mint az ellenálló csoport rend­kívüli meghatalmazottai Istanbulban közölték a szövetségesek megbízottjá­val, Sterndale Bennett brit miniszterrel Magyarország készségét arra, hogy feltétel nélkül megadja magát a már­ciusban közölt nlapon. Felkérték a b­rit meghatalmazottat, hogy ezt a köz­lést juttassa el a szövetséges nagyha­talmak kormányaihoz azzal a kéréssel, hogy azt fogadják el, mint Magyar­ország megadásának bejelentését és közöljék az előzetes feltételeket Ezzel a bejelentéssel Magyarország elsőnek jelentette be készségét a fel­tétel nélküli megadásra a tengelyhez csatlakozott összes országok között, megelőzve még Olaszországot is, mert ugyanakkor, mikor ez a bejelentés történt, a Badoglio-kormány Lissza­bonban és Madridban még csak az első tapogatózó lépéseket tette. A ma­gyar közlés egyértelmű volt. A kül­ügyminisztérium több vezető személyi­ségének és a kormány több tagjának tudomása volt róla Kivihetősége ter­mészetesen elsősorban azon múlott, hogy a szövetségesek haderőinek helyzete hogyan alakul A brit kormány a magyar bejelen­tést az éppen akkor ülésező quebeci UTIEVES FÉNYKÉPEK ÓRÁN BELÜL­­ PÁR­IS FOTO Párisi Hagtársiház Készítőnél vásároljon töltőtollat hathavi jótállással. Javítások: IVORY-ÜZEM, Király­ utca 44. szám. Éksz „ EL­ACTIVA //Rákóczi-dt 75 „ELAD I Iv-A T.: 225—057. hajtószíjak, műszaki gumiáruk raktáron, WÖSVÁRY víztér&M. Megint járhat Belvárosi Kávéház filléres ár­akon]­ISMÉT A RÉGI JÓ KONYHA. KÁRTYA, BILLIÁRD. KOMPLETT REGGELIK. SZÍNHÁZI VACSORÁK. iBsöfe;--. , • Mi'y - "f-V - •< '••''-'*'• "SS-- • . M - wv f, ...ÍÍM^'-M&Í; Mindenkor a vevő szolgálatára EGYPT" TEXTILÁRUK GUTTMANN EMIL V, Sas-utca 24 V* 1 LÍVIA BÉCSI-IL 2 HALADÁS J­asarngk cseh­szlovák külügyminiszter nyilatkozata 1945-ben a newyorki „Magyar JÖVŐ"-ben A n­ewyorki „Magyar JÖVŐ” beszélgetést folytatott dr Jan Masarykkal, Csehszlovákia külügyminiszterével, aki mint a csehszlovák küldöttség veze­tő­je, részt vett a san­franciskói értekezleten. Masaryk akkor a dunai államok jövő viszonyáról ezt mondotta: — Mindenki ismeri álláspontomat s tudja, hogy hiszek a gazdasági együttműködés mindenekfölött való szükségében. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy a magyarságot kitelepítik Cseh­szlovákiából és minden magyart kivétel nélkül deportálnak Csehszlovákia területéről, Masaryk ezt mondotta: — Örülök, hogy módomban van ezeket a minden alapot nélkülöző él­ferdítéseket és álhíreket megcáfolni. Kijelentem, hogy a csehszlovák kor­mánynak az a politikája, hogy csupán azokat a német és magyar bűnösöket bünteti meg, akik a nácik oldalán és azoknak parancsára a Csehszlovákia elleni merényleteket tervezték és harcoltak Csehszlovákia ellen. Ezeknek a bűnösöknek el kell szenvedniük bűneik minden következményét. Kétség­telen azonban, hogy azok a magyarok és kevésszámú németek, akik hűsé­gesen kitartottak Csehszlovákiában a demokrácia ügye mellett és akik a megpróbáltatások utolsó hat évében segítettek bennünket a fasiszta el­nyomók elleni harcokban, továbbra is otthont találnak nálunk és boldogul­hatnak tehetségük szerint felszabadított köztársaságunkban. A beszélgetés végén a tudósító megkérdezte Masarykot, van-e valami fizetnivalója a magyarságnak. — Mondja meg — felelte Csehszlovákia külügyminisztere —, hogy is­merem a magyar nép szívét és hogy az enyém együtt dobog az övékével, de az Istenre, lássák be már egyszeri a magyarok, hogy a régi politika ideje lejárt, otthon is és itt is. Ezt mondta Masaryk egy esztendővel ezelőtt New Yorkban. És mit mond ma Párizsban?... konferencia elé tejesítette, ahol Roo­sevelt elnök és Churchill miniszterel­nök tudomásul vették és mint előzetes magyar kapitulációt el is fogadták. Hozzájárulás és elfogadás végett azon­nal továbbították a magyar bejelentést a Szovjetúnió kormányának, valamint a többi szövetséges kormánynak. 1943 szeptember elején az Istambul­ban tartózkodó magyar megha­talma­zottak meghívást kaptak Sir Jrugi­ Knatchoull-tiuggessen ankarai brit nagykövettől. A találkozás szeptember 5-én történt meg egy brit hajó fedél­zetén a Márvány-tengeren. A nagy­követ közölte Veress Lászlóval, aki a magyar csoport nevében megjelent, azokat az előzetes feltételeket, ame­lyeket a szövetséges kormányok ne­vében a brit kormány megszabott Ezek a feltételek a következők voltak: 1. A magyar kormány a miniszter­elnök vagy a külügyminiszter aláírá­sával ellátott okmánnyal hitelesítse és erősítse m­eg ez augusztus 17-i be­jelentést és a szeptember 9-i feltételek elismerését­­. Magyarország kapitulációja titok­ban marad, amíg azt a szövetségesek az általuk alkalmasnak tartott időpont­ban Magyarországgal egyidejűleg nyil­vánosságra nem hozzák. A magyar meghatalmazos kérésére hozzájárultak ahhoz, hogy ez csak akkor történjék meg, mikor a szövetségesek már elér­ték a magyar határt. 3. Magyarország fokozatosan leépíti és megszünteti katonai együttműködé­sét a németekkel, mindent elkövet, hogy a magyar csapatokat Szovjet­oroszországból visszahozza, nem aka­dályozza, hanem elősegíti a német cél­pontokat támadó szövetséges repülő­­gépek útját a magyar légitérben. 4. Magyarország kötelezi magát arra, hogy ha a németek az országot meg akarják szállani, ellenáll. E célból megfelelő személycseréket eszközölnek nek a magyar vezérkarban. 5. Magyarország adott időpontban a szövetségesek rendelkezésére bo­csátja erőforrásait közlekedési beren­dezéseit és repülőtereit a németek elleni harc folytatására. 6. Szövetséges katonai küldöttség száll le Magyarországon ejtőernyővel. Ez a küldöttség tanácsadószervként működik a magyar csoport mellett a németektől való elszakadás előkészí­tését illetőleg. 7. Magyarország leépíti gazdasági együttműködését a németekkel és megszünteti hozzájárulását a német hadiipari termeléshez. 8. A magyar ellenálló csoport és a szövetségesek közt állandó rádióös­szeköttetés létesül. Ezt Budapestről Veressnek kellett fenntartania. A szövetségesek tehát ezzel bele­egyeztek, hogy Magyarország ne pro­vokáljon ki idő előtti német megszál­lást, mielőtt a szövetségesek nem len­nének abban a helyzetben, hogy a ma­gyar ellenállást támogathassák, nem kívántak azonnali szembefordulást Németországgal. Az ő érdekeiknek­­ jobban megfelelt a meg nem szállott Magyarország, amely titokban felké­szülhetett a németekkel való szembe­fordulásra. Elismerték a magyar kapi­tulációt és azt is, hogy Magyarorszá­gon volt egy olyan ellenálló csoport, amellyel komoly megállapodást lehe­tett kötni. Magyarország titkos kapi­tulációja 1943 szeptemberében meg­történt és a szövetségesek azt el is is­merték. Amihez az államfő, az összkormány és a vezérkar hozzájárulása nem vol szükséges, azt az ellenálló csoport tel­jesítette is. Maga a lisszaboni magyar követ jelentette be Sir Ronald Camp­bell lisszaboni brit nagykövetnek, hogy a megadásra vonatkozó közlést felha­talmazott személy tette meg. A szövet­séges repülőkötelékek akadálytalanul közlekedtek a magyar légitérben, sőt, az ellenálló csoport módot talált arra, hogy a német légvédelemre vonatkozó közlésekkel támogassa őket. Magyar gépek, magyar légvédelmi lövegek nem tüzeltek rájuk. Még 1943 szep­temberében megindult a titkos és állandó rádióösszeköttetés a szövetsé­gesekkel. Az ellenálló csoport állan­dóan tájékoztatta őket és naponta há­romszor átvette tanácsaikat, elgondo­lásaikat, sőt utasításokat is. Az ellen­álló csoportnak sikerült a kormány­nál, sőt az államfőnél is elérnie bi­zonyos fontos lépések megtételét, így elérte a miniszterelnök, külügyminisz­ter és belügyminiszter hozzájárulását a szövetséges katonai küldöttségek be­fogadásához, ezek közül azonban csak az Egyesült Államok katonai küldött­sége érkezett meg ejtőernyővel és az is, sajnos, csak 1944 március 17-én, két nappal a német megszállás előtt. Elérte az ellenálló csoport, hogy a kormány a magyar csapatoknak Szov­jetoroszországból való visszahívását követelte a németektől. A vezérkar főnöke háromszor is kiutazott a német főhadiszállásra, azzal a határozott utasítással, hogy a csapatok vissza­hozatalát kieszközölje és mikor ez nem sikerül­, a csoport rá tudta venni m éllen élet­ére, hogy ar£y«a femgrii levélben követelje Hitlertől a magyar csapatok visszahozatalát. Végül 1944 február havában a csoport megkísé­­relte közvetlen öszeköttetés létesítését a Szovjetúnióval is, ezt azonban meg­hiúsította a német beavatkozás. A kísérlet­ vakmerő volt. Az ország egy nagy többségében németbarát kor­­mány, parlament és tisztikar ellenőr­­zése alatt állott, az idő is rövid volt, hiszen alig fél esztendő állott rendelke­­­­zésre, hogy Magyarország átállása megszervezhető és előkészíthető le­­gyen. A hadihelyzet sem alakult úgy, ahogyan várták, a szövetséges had­erők nem közelítették meg a remélt gyorsasággal a magyar határokat — a bejelentés azonban megtörtént és el is fogadták. Ezzel történelmi tény, hogy­ az első feltétel nélküli kapituláció ma­­gyar részről történt. Az előbbiekben fe­l­világosította rá Masaryk, csehszlovák külügyminiszter urat,­ hogy Magyarország is cseleke­dett valamit a háború alatt, mégpedig ugyanakkor, amikor a cseh gyárakban még vígan gyártották a német hadi­anyagot és a német nácisajtó elismert szavakkal dicsérte a cseh munkássá­­got. Masaryk külügyminiszter úr azonban azt a kérdést is feltette, me­­lyik volt az első ország Európában, amely már Hitler előtt is nekiindult az antiszemitizmus útjának. Erre vo­­natkozólag ajánlom Masaryk külügy­miniszter úrnak, forduljon bizalom a mai román kollégájához. Tatarescu Őexcellenciája elmondhatja neki, hogy Romániában a pogrom nemes intéz­ményét már 1866-ban kitalálták és így nemcsak Hitlert előzték meg, de minden más európai országot is. De tudja-e Masaryk külügyminiszter úr, hol fekszik Polna? Megmondhat­­juk neki. Csehország szívében, 17 ki­­lométernyire Jih­lavától Nos, ez a Polna arról nevezetes, hogy ott emel­­tek utoljára vérvádat Európában, a huszadik század küszöbén. Nem hi­szem, hogy Masaryk külügyminiszter úr ne tudna róla, de ha szükséges, fel­­frissíthetem az emlékezőtehetségét A vádat egy Leopold Hilsner nevű zsidó cipészsegéd ellen emelték és a vád azt volt, hogy meggyilkolt egy Hruza Ágnes nevű cseh lányt, azért, hogy zsidó húsvétra vérét vegye. A cseh törvényszéki ovosszakértő helyet adott a vérvád meséjének és a kuttenbergi esküdtszék elítélte Hilsnert. Az ügy fellebbezés útján a piseki törvényszék elé került ahol a fellebbezési tárgya­lás 1900 szeptember 29-én, tehát már a huszadik században vette kezdetét. Bár a prágai egyetem orvosi fakul­tása erélyesen szembeszállt a vérvád meséjével, bár az egyetlen tanú, aki azt állította, hogy a vádlottat az áldo­­zatttal látta, teljesen szavahihetetlen­nek bizonyult, a cseh bíróság az anti­szemita közvélemény nyomásának en­gedve, halálra ítélte Hilsnert. Megke­gyelmeztek neki, életfogytiglani bör­tönre változtatva az ítéletet. Tizennyolc évet töltött a börtönben, ahonnan csak az első világháború után, 1918- ban szabadult ki. Magyarországon is volt Tiszaeszlár , de a magyar bíró­­ság felmentette Scharf Józsefet, míg a cseh bíróság hitt a vérvádban. Mit szól ehhez a csehszlovák külügymi­­niszter Úr? 3 Tiasszezer trarate gyárilag javított fehérnemű: Borbély törülköző 1.60 Netz alsónadrág » 3.30 Úszónadrág . „ c 3.31 Atléta trikó * i * 3.65 Alsónadrág fehér és színes » 3.90 Orvosi köpeny s 5 15.94 Mennyiség korlátozását fenntartjuk. Postán utánvéttel szállítunk HERCZEG ÉS FODOR Bs^pssl, IMkölj-üt 24.

Next