Honismeret, 1993 (21. évfolyam)
1993 / 5. szám - ÉVFORDULÓK - Száz éve született Szent-Györgyi Albert (Kálmán Gyula)
Száz éve született Szent-Györgyi Albert. Az emberiség egyik legnagyobb, nemzetközileg is legismertebb magyar tudósa 1893. szeptember 16-án született Budapesten. November 5-én keresztelték meg a Kálvin téri református templomban. Édesapja, Szent-Györgyi Miklós családja, erdélyi földbirtokos nemesi (a nagyrápolti előnevet viselték) família volt, noha ő már a fővárosban született. Édesanyja, Lenhossék Jozefa hírneves tudós dinasztiából származott. A kis Albertnek és Pál testvérbátyjának gondtalan gyermekkora volt. A szülők idegen nyelvekre és zenére is taníttatták őket. A nyarakat a Nógrád megyei Kiskérpusztán (Buják mellett) töltötték, ahol édesapjuk jószágkormányzói állást vállalt. 1937-ig többnyire Szentgyörgyinek írta nevét. Ebben az alakban szerepel a budapesti Kálvin téri református parókia keresztelési anyakönyvében (1893- november 5-ei bejegyzés) és orvosi végbizonyítványában (1917) is. Belügyminiszteri engedéllyel 1937-től mindig - még amerikai évtizedei idején is - Szent-Györgyi alakban használta. Lásd Szabó Tibor-Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. Szeged, 1989. 112. o. 2 Noha tudósunk hazájából való kényszerű távozása után is számos jelét adta rendíthetetlen magyarságának, mégis a kiadványok elsöprő többsége „csak" magyar származású amerikai tudósként említi őt, így szerepel pl. olyan alapműben is, mint a Nobel-díjasok kislexikona (Gondolat, 1974. 569. ol. - szerk. Vészits Ferencné). Dédapja, Szent-Györgyi Imre mint királyi személynök írta alá 1848-ban azt a törvényt, mely kimondta Magyarország és Erdély egyesítését. A dinasztia alapítója, Lenhossék Mihály Ignác (1773-1840) orvos, egyetemi tanár Pozsonyban született. Fia, Lenhossék József (1818-1888) szintén orvos, anatómus professzor, a hazai antropológia egyik úttörője, az MTA rendes tagja. Az ő fia, Lenhossék Mihály (1863-1937) Szent-Györgyi Albert anyai nagybátyja az idegsejtekkel kapcsolatos kutatásaival nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el. A fővárosi orvosi kar anatómiatanáraként nemzedékeket nevelt és oktatott, szintén tagja volt az MTA-nak. Lásd Czeizel Endre: A Lenhossék-Szent-Györgyi család. In: Az orvos-genetikus szemével. Minerva, 1980. 155-170. o. A berlini egyetem jogi karán ügyvédi, a zeneakadémián hegedűművészi oklevelet szerzett Szent-Györgyi Pál. Az I. világháború kitörésekor hazajött és jelentkezett katonának. Főhadnagyként szerelt le. Esztergomban főispáni titkár. A Károlyi-kormány idején az Esztergomi Népszava szerkesztője. 1919-ben vizsgálati fogságba vetik. Kiszabadulása után emigrált. Hollandiában, majd Németországban hangversenyezett. Sokáig a stuttgarti filharmonikus zenekar dirigenseként működött. 1972-ben halt meg. 12