Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1981. 13/63. évfolyam
Figyelő - Műmelléklet: Két levél Révész Gézának 726_1. p.
Dokumentum Zalai Béla29 levelezőlapja Révész Gézáné, Alexander MagdáhozTM Ngs. dr. Révész Gézáné Úrnőnek Budapest II. Attila krt. 2. A postabélyegző dátuma: 914 sep. 22. Kedves Magda Még Debrecenből írok egyelőre, és épen azért írok most, mert még lehet, de nemsokára nem lehet. Amellett, hogy Magáról is sok mindent szeretnék tudni, és remélhetőleg Lukács György barátjával, Popper Leóval elkíséri őt. Az itt közölt képeslap dátuma éppen azt a „pillanatot" rögzíti, amikor együtt járják Firenze műemlékeit. Később idehaza még találkoznak néhányszor, de Lukács rövidesen szakít a lánnyal, mert „a Művet féltette tőle . . .". Seidler Irma -, akinek Réthy Károly festőművésszel kötött házassága nem sikerül - 1911 májusában öngyilkos lesz. Alakját Lukács később „beleköltötte" esszéibe. Úgy véljük a képeslap többi aláíróit - Lukács Györgyöt, Vedres Márkot, Ferenczy Károlyt - nem szükséges bemutatnunk az olvasónak. 2 . Zalai Béla 1882. augusztus 30-án született Debrecenben. Matematika-fizika szakos tanárnak készült, de kezdettől fogva nagy érdeklődéssel fordult a filozófia és az esztétika felé. Hallatlanul széles körű műveltsége rendkívüli vitakészséggel párosult. Első jelentős tanulmányát 1905-ben (23 éves korában) írta, azt követően — nem egészen egy évtized alatt - több nagyobb lélegzetű, jórészt német nyelvű elméleti munka került ki a tolla alól. Eddig csupán csak egy töredékük jelent meg nyomtatásban, többségük mindmáig kéziratban maradt. Zalai rövid tudományos pályafutása alatt - amelyből a megélhetés érdekében végzett tanári munka és egyéb pénzkereső foglalatosságok igen sokat elraboltak - egészen originálisat alkotott. Rendszerszemléletű filozófiáját a mai modern rendszerelmélet egyik legjelentősebb előzményének tekintik - s tegyük hozzá - joggal. Zalai annak idején rendszerszemléletű filozófiájával nagy hatást gyakorolt néhány fiatalra: Häuser Arnoldra, Mannheim Károlyra, Szilasi Vilmosra, de másokra is. Oeuvre-jének figyelemfelkeltő-összefoglaló méltatásához lásd Beöthy Ottó: Zalai Béla (1882-1915). Egy pálya emlékezete című tanulmányát. In: A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. (Szerk. Kiss Endre és Nyiri Kristóf.) Bp. 1977. 211-237. 30 Alexander Bernát korán felismerte és igen nagyra értékelte tanítványa, Zalai Béla rendkívüli tehetségét,és tőle telhetően egyengette