Jel-Kép, 1985 (4. szám)
FÓRUM - Üzlet-e az újság? Vicsek Ferenc rádióműsora
VICSEK FERENC RÁDIÓMŰSORA tosan meghatározzák a lap struktúráját, a kiadás módját és a lap árát. És most térjünk vissza a Lapkiadó Vállalathoz. Egy hetilaptól például megkövetelhető lenne, hogy gazdálkodjon önállóan. Vince Mátyás például szívesen vállalkozna is erre. De nem nagyon van rá módja. Elképzelhető, hogy a Lapkiadó Vállalatnál néhány év múlva már ugyanolyan önálló gazdálkodási keretek alakulhassanak ki, mint például a gyárakban, egy-egy üzemben ? Siklósi Norbert: Perspektívában erről is szó lehet. Néhány év múlva egyes szerkesztőségek akár önálló elszámolású egységgé alakulhatnak át. Vicsek Ferenc: Visszatérnék egy gondolat erejéig a beszélgetés elején elhangzott kifejezéshez, a misszióhoz. Ki a vállalatnál a missziófelelős ? Vagy missziós bizottság van-e ? Kik azok, akik eldöntik, hogy például egy irodalmi lap mennyi támogatást kapjon, és hogy mennyi pénzt vonnak el egy nyereséges laptól ? Siklósi Norbert: Az igazság az, hogy a Lapkiadó Vállalat a párt és a kormány intenciói alapján tevékenykedik. A társadalom fejlődése következtében nem egy esetben létesítünk, szervezünk új kiadványokat. És attól függően, hogy ezeknek a kiadványoknak ki lesz a gazdája, hogy ki vállalja az apaságot, attól függően döntenek a lapkiadás költségeinek fedezéséről. Nem egy esetben előfordult, hogy egy-egy új kiadvány megjelenésekor a felmerült terheket a Lapkiadó Vállalat pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága és a vállalat állami vezetése vállalta magára, azzal, hogy egyéb nyereséges tevékenységből fedezi az új kiadvány megjelentetésének költségeit. Például a nagyon népszerű Film, Színház, Muzsika veszteséges kiadványa a vállalatnak. 1984-ben a lap vesztesége 12 millió forint volt. Ugyanakkor a Fürge Ujjak, ez a népszerű, kötéssel, horgolással foglalkozó havilapunk, nyereséges kiadvány. Az 1984. évi nyereségük csaknem 15 millió forint volt. Az Édes Anyanyelvünk, amit már Kodály Zoltán kezdeményezett és mi megjelentettük még.10 milliónál több veszteséget jelent a vállalatnak. A Fotó című lap vesztesége tavaly 1,7 millió forint volt. Ugyanakkor a Sportfogadás 21 millió forint nyereséget hoz a vállalatnak. Vicsek Ferenc: Üzlet-e a postának a terjesztés ? Akik egy kicsit járatosak a szakmában, tudják, hogy minden lap árának 31 százalékát kapja a posta a terjesztésért. Fedezi-e ez a 31 százalék a terjesztés költségeit ? Reich Rudolfné, a postaközpontban a hírlapügyosztály vezetője. Reich Rudolfné: A Magyar Posta 1984-ben több mint 1,3 milliárd lapot terjesztett. Ha csak a gazdasági eredményt tekintem, akkor a posta nagyon komoly veszteséggel terjeszti a kiadványokat. 1984-ben több mint 250 millió forint volt a veszteségünk. Az eladott 1,3 milliárd példány 68 százaléka előfizetéssel kerül az olvasóhoz és egy előfizetői példányra 40 fillért fizetünk rá. Vicsek Ferenc: Miből fedezik a veszteséget ? Reich Rudolfné: Korábban kaptunk állami támogatást, egészen 1977-ig. A negyvenszázalékos lapáremelés után jó pár évig a Magyar Posta nyereséggel terjesztette a lapokat. De jött az ötnapos munkahét, igen komoly béreket kellett fizetni a hírlapkézbesítőknek, ezért a terjesztés ismét veszteséges lett. Most az egyéb üzletágak nyereségéből fedezi a posta a hírlapágazat veszteségét. Például a telefonéból. Vicsek Ferenc: Mennyit kellene fizetnie egy előfizetőnek egy napilapért, ha a lap árában teljes mértékben benne foglaltatna a terjesztés költsége ? Reich Rudolfné: Az előbb említettem, hogy a veszteségünk napilaponként körülbelül 47 fillér körül van. Ha egy napilap ára 1,80, tehát ehhez kellene hozzáadni a csaknem ötven fillért. Vicsek Ferenc: Kiszámították-e azt, hogy mennyibe kerül a városban egy lap kézbesítése és mennyibe falun ? Reich Rudolfné: A kézbesítési költségeinket nagyon nagy mértékben meghatározza a megtett út, a települések szétszórtsága. Amikor a hírlapterjesztés