Jel-Kép, 1987 (3. szám)

GYÚJTÓPONTBAN - Pozsgay Imre: A városi televízió és a helyi közélet

N­em a helyi televíziózás szervezeti, irá­nyítási és technikai kérdéseiről, ha­nem ezen televíziók működésének politikai előfeltételeiről és politikai hatásairól, velük összefüggésben az emberi kapcsolatok át­alakulásáról szeretnék szólni. A kábeltelevízió nem tartozik az új talál­mányok közé, nálunk mostanában válik a helyi közösségek érintkezési formájává, és ezért úgy hiszem, jogos volt a kezdeménye­zők részéről egy ilyen tanácskozás összehí­vása: megvitatni, tisztázni ennek az eszköz­nek az alkalmazási lehetőségeit. Az már közhelyszámba menő fölismerés, hogy a tömegkommunikációs eszközök vilá­gában két irányban valamiféle divergencia ment végbe. Az egyik, hogy a makrovilág iránti érdeklődés megnőtt. Ezt az érdeklő­dést Magyarországon a rádió, a televízió és az országos napilapok kielégítették, vagy törekedtek kielégíteni. A másik, hogy ezzel párhuzamosan, majd később majdhogynem e fölé növekedő módon, észrevehető tenden­ciaként megjelent a helyi, a lokális érdeklő­dést és szükségleteket kielégítő kommuniká­cióra az igény. Ennek az igénynek első reális megnyilvánulási formája volt a megyei napi­lapok példányszámának rohamos növeke­dése. Tehát éppen mert eszközszegény ország­ban éltünk akkoriban (persze most sem sok­kal különb a helyzetünk), az írott sajtón keresztül vált világossá és nyilvánvalóvá, hogy amikor programszerűen elkezdtük a demokrácia fejlesztését az országban, meg­növekedett a helyi hírek, információk iránti érdeklődés a társadalomban. Ez persze köz­hely, túl sok szót nem kell vesztegetni rá, de fölemlegetni fontosnak tartom, mert azt hi­szem, ebben az összefüggésben kell nézni a városi televíziók, a helyi nyilvánosság eszkö­zeinek a lehetőségeit is. Ebből a szempontból nagyon lényeges kérdésnek tartom (és mindenképpen közéle­ti kérdésnek), hogy hol vannak a tolerancia, a tűrés határai ennek az eszköznek az alkal­mazásában. Miként az egész nyilvánosságunkra jel­lemző: ebben a kérdésben is — túl az alkot­mányos szabályokon és most már a sajtótör­vény szabta határokon — van lehetőség közmegegyezésre. Tehát nem egyszerűen törvényszabta és irányítási eszközökkel megvalósított tájékoztatási formáról lehet most már beszélni, hanem vezetők és veze­tettek, állampolgárok együttműködési lehe­tőségeiről. Pontosabban is szeretnék erről a közmegegyezés szellemében néhány szót mondani. A lényeg az, hogy amögött az országos, átfogó közmegegyezés mögött, amely a konszolidáció után, különösen a hatvanas, hetvenes években Magyarország CÍM­E I OPOM HAN Pozsgay Imre A városi televízió és a helyi közélet A címben idézett témáról Székesfehérváron rendeztek országos tanácskozást 1987. május 12-én az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának támogatásával a Fejér megyeiek. Itt hangzott el Pozsgay Imre előadása, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetünk.

Next