Katolikus Szemle 17. (1903)

2. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Szeghy Ernő: A japán gondolkozás és jellem főbb vonásai

A JAPÁN GONDOLKOZÁS ÉS JELLEM FŐBB VONÁSAI. Földrajzilag Japán majdnem hogy ellenlábasunk, csodálkoz­hatunk-e tehát azon, hogy ellenlábasunk sok más tekintetben is: gondolkodásában, beszédjében és cselekvésmódjában. Könyvei hátulról kezdődnek és felülről lefelé vannak írva, a jegyzetek pedig a felső szélekön foglalnak helyet. A garatra nem­ evés köz­ben vagy evés után öntenek föl, hanem evés előtt s azt is forró borral, illetve az azt helyettesítő szakéval, rizspálinkával. Szomjukat meleg vízzel oltják. A lovat fejjel kifelé fordítva kötik be az istállóba, főtt étellel etetik s jobb oldaláról ülnek föl reá. A vendéglőben a borravalót nem a pinczér kapja, hanem a vendéglős s nyugtát állít ki róla. A háznak először a tetejét építik meg, azután a falait. Ha belépnek a házba, nem a kalapjukat veszik le először, hanem a czipőjüket. Az órákat, legalább a régi Japánban, visszafelé számítot­ták. A nőt nem az első, hanem nagyon is a második hely illeti meg a férfival szemben. A női munkákat, különösen a hímzést, mind férfiak végzik. Az esernyőt a nyelével lefelé fordítva állítják a sarokba, soha máskép. Ha tagadó választ adnak, azt mondják, hogy igen. Ha sürgős a mondanivalójuk, akkor vagy egy félóra hosszat beszélnek közönyös dolgokról, mielőtt rátérnének a fontosra. A fiú atyjához írt levelét úgy írja alá, hogy leghálátlanabb fia. Az atya fiáról úgy beszél, hogy hitvány, haszontalan gyerek, a feleségéről pedig, hogy ostoba liba, mert az udvariasság megkívánja, hogy mindenről, ami az övé, a legmegvetőbb kifejezésekben beszéljen. Az ajándékot azzal a megjegyzéssel adják át, hogy teljesen érték­telen tárgy... És így tovább, mert végig lehetne menni a japán ember egész életén s föltalálni annak minden részletében az európai szokásoknak ellentétjét. Szóval az európai legjobban föltalálja magát Japánban, ha mindig az ellenkezőjét teszi annak, amit otthon tenne hasonló körülmények között.

Next