Kecskeméti Napló, 1916. február (5. évfolyam, 25-48. szám)
1916-02-08 / 30. szám
2. oldal a kecskeméti tapló 30. szám. Egy kecskeméti tudós dicsérete. Dr. Székány Béla főreáliskolánk kiváló professzora a város támogatásával adta ki Kecskemét csillagászati, fizikai és mathematikai földrajzát, melyről annak idején bővebben írtunk lapunban is. A tudományos szempontból elsőrangú s ezen téren egyedül álló, úttörő munkáról a „Földrajzi Közlemények“-ben napokban jelent meg a tudományos kritika, mely nemcsak kiválónak jelenti ki a nagy ambíciójú fiatal tudósnak e munkáját, hanem a magyar tudományos irodalomban ez irányban egyedülállónak mondja. Igazán a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk Dr. Székány Bélának, aki Kecskemétet a tudományos munkálatok tárgyává tette s a város közönségének érdekében áll, hogy ezirányú további működésében támogatásban részesítse. A hivatalos kritika a következőkép szól: Dr. Székány Béla: Kecskemét földrajza. Kecskemét, 1914, 57 oldal, több képpel és táblával. A földrajznak az exakt tudományok felé való haladását talán semmi sem mutatja határozottabban, mint ez a tanulmány, amely a kecskeméti áll. főreáliskola 1914— 15-i értesítőjében jelent meg. Kizárólag természettudományi szempontból tárgyalja a kérdést, de ebből az egyoldalú szempontból olyan alaposan, annyi komoly készültséggel, tudással és szorgalommal, hogy ezt az értekezést mintául választhatnák mindazok, akik Magyarország egy-egy vidékéről geofizikai leírást akarnak készíteni. Székány dr. értekezésének bevezetője, csillagászati és matematikai része, általános tudományos tételeket és Kecskemétre vonatkozó érdekes matematika-földrajzi adatokat tartalmaz, amelyeket a szerző maga számított ki, részben saját mérései alapján. Megismerjük benne a város egét, a világtérben évenként megtett útját, földrajzi koordinátáit és egyébb főkörökhöz való helyzetét. A koordinátákat lehetőleg sok városban meg kell határozni, a többiek számításával azonban más helyek leíróinak fölösleges lesz fáradni, azokat elég az országnak egy-két pátjára vonatkozólag ismernünk. A fizikai résznek tartalma ellenben olyan, hogy hasonló leírásra szükségünk van Magyarország minden vidékére vonatkozólag, ha hazánk földrajzát alaposan ismerni akarjuk. Kecskemét ebből a szempontból különös érdeklődésre tarthat számot. Mint a földrengések mutatják, az alatta fekvő rétegek nincsenek egyensúlyban s ez bírhatta rá Eötvös Loránd bárót arra, hogy itt is végezzen nehézségi méréseket. Egyrészt a természeti érdekességek, másrészt a magyar geofizika magas színvonalának köszönhetjük, hogy alig van Földünknek olyan vidéke, amelyről hasonlóan pontos ismereteink volnának, mint Kecskemétről. A többi fizikai tényezőkről szintén részletesen és alaposan számolt be Székány dr. Ha minden harmadik-negyedik városunk környékéről egy-egy hasonló leírás jelenne meg, kiegészítve oro-hidrográfiai és antropográfiai szempontból, akkor Magyarország földrajzát jobban ismernék, mint bármely más államét. Dr. P. A. ***A*V**iiV»V›A*<»*itVW*i»«H**WW¥* Meghódított országunk. A szerb föld gazdasági értéke, a meghódított Szerbiáról általában azt hiszik, hogy szegény ország, amely tele van terméketlen hegyekkel és erdőségekkel. Ez pedig egyáltalában nem úgy van, mert Szerbia földjét gazdaggá teszik a természet áldásai, de a szerb nép nem igyekezett a föld gazdagságát a maga javára kiaknázni, a nép szívesebben foglalkozott a kényelmes állattenyésztéssel, ami azonban egymagában még nem tudja fenntartani mindazokat az állami kiadásokat, amelyekre elengedhetetlen szükség van. De azért Szerbia, kiviteli kereskedelmében az utóbbi negyven év alatt jelentős haladás mutatkozott. Amíg 1862-ben kivitele csak 16 millió korona volt, addig 1910-ban 116 millió korona értékű árut szállítottak külföldre. Szerbiában a művelhető területnek csak negyedrészét művelték. Ez a magyarázata annak, hogy például 1911-ben, a balkáni háború előtt, Szerbiában 4 millió méter mázsa búza, 6 és fél millió métermázsa kukorica, 750 ezer métermázsa zab, fél millió métermázsa rozs és 1 millió métermázsa burgonya terrífett. (Nálunk átlag 45 millió métermázsa búza, 12 millió métermázsa kukorica, 15 millió métermázsa árpa, 12 millió métermázsa zab és 60 millió métermázsa burgonya termett.) Nagy mennyiségben termeltek kendert és lent is. Ezekből az adatokból könnyű már most kiszámítani, hogy milyen fölösleggel rendelkezett volna Szerbia, ha az összes alkalmas területet művelik. Csak búzából négyszerannyi, azaz tizenhat millió méter mázsa termett volna! A szerb búza — amelynek főbb piacai béke idején: Sabác, Szemendria, Pozsarevác, Nis — jó minőségű, ha nem is olyan, mint a mi tiszamenti búzánk, de a román búzával teljesen egyenrangú. A szerb szilvatermés világhírű és a búzatermelés meg a sertéstenyésztés mellett Szerbiának ez hozta a legtöbb jövedelmet. Csaknem egész Európába volt szilvakivitele és az utóbbi időben még Amerikába is másfél millió méter mázsát vittek ki. A szerb szilvatermés négyféle alakban került piacra: aszalva, íznek feldolgozva, mint friss gyümölcs és mint szeszfőzésre szánt anyag. Főbb piacai, melynek egyszersmind a szilvatermő vidékek középpontja is: Belgrád,Jbrenovác, Sabác és Prokulje. 1911-ben a szilvatermés 4 millió méter mázsa volt. Kitűnő szőlőtermő vidék van, Negotin, Zajecsár és Szemendria környékén. Szerbia hegyei ma még legnagyobbrészt kiaknázatlanok. Bányászata fejletlen volt, pedig van többhelyütt szene és vasa, a Morava völgyében pedig reze. a moravai rézbányákat belga és francia vállalkozók néhány év óta kezdték művelni, a napi termelésük 200—300 méter mázsát tett ki. A valjevói kerületben Podgorác környékén van nagy rézbányaterület és vannak kisebb rézbányák Kraljevó környékén is. Az ország három nagy szénbányája belga vállalkozók kezében volt a háború előtt, akkor évente két millió méter mázsa szenet termeltek ki belőle. Ezüst, antimón és lignit is nagyobb mennyiségben van a szerb föld mélyében, ezek a bányatelepek azonban jórészt még kiművelésre várnak. A majdanpeki és rudnaglevai vasércbányák feltárását a világháború akadályozta meg. A legutóbbi években vett nagyobb lendületet a vasutak építése is. Francia pénzen kezdtek épülni az újabb vasúti vonalak, amelyek között nagyszabásúnak ígérkezett a Dunától az Adriai tengerig vezető vonal, mert a tenger felé terelte volna a szerb forgalmat. Zajecsáron át Knyazsevácig ki is épült 119 kilométeres vonal, a Knyazseváctól Nisig terjedő vasúti pálya építése a háború kitörésekor megszakadt. Szerbia egész vasúti hálózata különben ma még nem több ezer kilométernél. A szerb ipar fejlődését a közlekedésnek ez a hiányossága nagy mértékben hátráltatta. Szerbiának híres sertéstenyésztése mellett jelentékeny szarvasmarhatenyésztése is volt. Kivált ökrük volt sok, úgy hogy száz ökörre alig huszonöt tehén jutott. Régebben ebből való kivitelének túlnyomó részét nálunk helyezte el. Hasonlóképen nagy volt a szerb sertésbehozatal is. Hazánkba régebben 300 ezer sertést szállított Szerbia, de az utóbbi években alig százezer darabot. A nagymérvű sertéstenyésztésnek igen nagy előnyére voltak a sumádiai óriási tölgy- és cserfaerdők, melyekben a makkoltatás jóformán semmibe sem került. Juhai, kecskéi is szép számmal voltak (1910-ben 4 millió juh és háromnegyed millió kecske volt Szerbiában.) A szerb ipar az országot ellátni nem tudta és ezért külföldről vittek be nagymennyiségű szövetet, vásznat, kötött árukat, bőripari cikkeket, vasárukat és gépeket. 1911-ben 113 millió korona értékű árut vásároltak a szerbek külföldről. Szerbia tehát, amely maga sem szegény, a béke idején kitűnő piaca lehet a mi fejlettebb iparunknak, földje pedig kellően megművelve szaporíthatja az Európa élelmezése számára szükséges gabonaneműeket. HÍREK. Kecskemét, február 7 A hadsegélyző bizottság ülése. A hadsegélyző bizottság kedden 8-án délután 5 órakor tartja rendes heti ülését a folyó ügyek elintézése végett. * A Protestáns Egyesület kávéuzsonnája. A megszokott intim melegségséggel folyt le a Protestáns Egyesület tegnapi kávéuzsonnája. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a hatalmas termet s a legnagyobb gyönyörködéssel hallgatták végig a pompásan összeállított műsort, melynek kiemelkedő pontja volt Faragó Bélánénak melegszívvel, emelkedett gondolkodással, magas látókörrel megirt felolvasása a háború várva-várt végéről s tanulságairól. A közönség szűnni nem akaró tapssal nyilvánította háláját a lebilincselő előadásért. Megelőzőleg Fekete Béla énekelt s az ő ismert kitűnő hangjával gyönyörködtette az őt mindig örömmel hallgató közönséget. A zongorakiséretet Dávid Nándorné zenetanárnő látta el. Utánna Qyenes Teriké szavalt bájos közvetlenséggel, nagy tetszés mellett háborús verseket. Végül következett a zamatos kávé kaláccsal, édességekkel s a vendégek a legkitűnőbb hangulatban csak az este beálltával kezdtek oszladozni. * Tegnapi Felhívásunk ugy látszik érző szivekre talált Gyapjas István hadbavonult tűzkárosult szerencsétlenül járt családja részére a mai délelőttön a következő újabb adományokat kaptuk: Dr. Horváth Mihályné 10 K. Móca Imre nyug. esperes-plebános 10 K. Balla Erzsike iskolásleány gyűjtése 4 kor. 50 f., egy úri kisleány 5 kor. * Az uj kenyérjegyek. A február 14-től további négy hétre szóló kenyérjegyek kiadása a mai napon megkezdődött. * Miniszteri leiratok. A kereskedelemügyi minisztertől ma a városhoz leiratok érkeztek bizonyos bőrfajták készítésének, felhasználásának, forgalombahozatalának korlátozásáról, továbbá a beolvasztásra és csomagolt vas gyártására szolgáló ócskavas beszerzésének korlátozásáról. * Január hó bűnösei. A rendőrség bűnügyi osztályának vezetője, Füvessy Imre h. főkapitány január havi jelentéséből a következő közérdekű adatokat közöljük: Január hóban 113 bűneset, 2 öngyilkosság hozatott a rendőrség tudomására, míg december hóban 97 bűneset és 2 baleset fordult elő. Ekként a bűnesetek 16 esettel, az öngyilkosságok 2 esettel szaporodtak, a balesetek 2 esettel fogytak. Januárban a bűnesetekből a belterületre 72, a külterületre 41 esik. Ezek közül januárban lett elkövetve 83, míg 30 eset az előző időben követtetett el, de most hozatott a rendőrség tudomására: a bűnesetek a minőségüket tekintve — a következők: Könnyű testi sértés 2, súlyos testi sértés 4, becsületsértés 2, csalás 1, sikkasztás 4, lopás 54, vagyonrongálás 2, hivatali visszaélés 1, gondatlan emberölés 1, személyes szabadság megsértés 1, orgazdaság 2, királysértés 1, vétség összesen 75. Súlyos testi sértés 1, emberölés 1, sikkasztás 2, lopás 30, rablás 1, magánlaksértés1, magzatelhajtás 1, hadiszállítás körüli visszaélés 1, bűntett összesen 38. A 113 esetből a tettesek kipuhatoltattak 38 esetben, míg 24 esetben kipuhatolhatók nem voltak, 51 eset nyomozás alatt maradt. Nyomozott még a rendőrség az előző időkből nyomozó eljárás alatt maradt 50 esetben, miből a tettesek 28 esetben kideritetek, 20 esetben kideríthetők nem voltak. 1 eset nyomozás alatt maradt. Ezzel együtt nyomozás alatt maradt január hó végén 53 eset. A benyomozott esetekben 54 férfi és 41 nő vonatott kérdőre, kik között rovott volt 14 egyén. Az elidegenített tárgyak értéke 16643 koronára rúgott, előkerült 3315 korona érték. * Elcserélt boa. A Kath. Leányklub teadélutánján tévedésből elcseréltek egy boát. A ruhatáros igen kéri az illetőt, hogy kicserélés végett hozza be kiadóhivatalunkba.