Kertészeti szemle 1939 - 11. évfolyam
1939. január / 1. szám
KERTÉSZETI SZEMLE AZ ORSZÁGOS MAGYAR KERTÉSZETI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Tartalomjegyzék: Korponay Gyula: Gyümölcstermesztés a Felvidéken.—Neckuen Horst: Fényűzés-e a virág ? — Pap István: Mi van a Felvidéken ? — Dr. Lukács Antalné: Angliai levelek. — Morbitzer Dezső: Különvélemény a díszfák és díszcserjék nyeséséről. — Szabó Mihály: Az Ampelopsis szaporításáról. — Liszka Jenő: A növényházi nevelés költségei. — Szolnoki: Érdemes-e salátát hajtatni ? — Cser József: Mennyire válságos kertépítésünk helyzete? — Két magyar rózsaújdonság. — Dr. Husz Béla: Káposztafélék feketerothadása. — Hiábavaló-e a talajfertőtlenítés ? — Apróságok. — Egyesületi élet és hírek. — Könyvismertetés. — Halálozás. — Vidéki hírek. — Mindenkit érdekel. — Virágpiac. — Külföldi szemle. Melléklet: A „Virágos Budapest—Virágos Magyarország" 1938. december 12-én tartott nagygyűlésének ismertetése. Irta: Korponay Gyula. A Felvidék és az azzal szorosan kapcsolódó északkeleti Kárpátok vidéke a magyar gyümölcstermesztés múltjában igen nagy és fontos szerepet töltött be. A Kárpátok különböző geológiai alakulatú völgyületei, égtájak szerinti fekvései, talajváltozatai három fő gyümölcsnem tömeges termesztésére nyújtottak lehetőséget. Ezek szerint tehát az alma, körte és szilva a főbb gyümölcsnemek, ezeken kívül kivételes adottságok között jó eredménnyel termesztik — a széltől védett déli lejtőkön — a cseresznyét, diót, újabban a kajszibarackot, sőt az őszibarackot is. Általában a Tátra felől lefutó folyóvizek nagyrészben ki vannak téve a kedvezőtlen északi zord szeleknek, a völgyek folyómedrei, — különösen azok közép- és felsőfolyásaiban — a gyakori és veszélyes áradások túl laza és sovány talaj rétegzettség, a folyók szabályozatlan volta miatt nem alkalmasak a gyümölcstermesztésre. A Tátra közvetlen környékén az oda teljesen megfelelő, a zord klímához mindenben célszerűen illeszkedő berkenye, áfonya, erdők tisztásain málna, mogyoró s végül erdei szamócák különböző fajtái tenyésznek. Ezekből a gyümölcsnemekből évenkint a felvidéki konzervgyárak a háború előtt sokszáz vagyonra való nyersanyagot dolgoztak fel. Csak a Garamvölgyi vasúton — Besztercebányán töltött életem legboldogabb éveiben tett megfigyeléseim szerint — a fő idény alatt naponta két-három, egyenként 15—20 kocsiból álló vonattal, szállítottak le Besztercebányára erdei szamócát, málnát és Juniperus bogyót, — nem is számítva egyébb kisebb jelentőségű gyümölcsöt, — konzervgyári feldolgozás céljára. A nyugati és keleti Kárpátok övezetét gyümölcstermesztési tekintetben élesen meg lehet különböztetni. Amíg a nyugati Kárpátok övezetében a domináló gyümölcsnem a szilva, alma, cseresznye, addig a keleti Kárpátokban és az északkeleti Kárpát övezetben az alma, körte s csak egyes kisebb és jobban védett völgyületekben a szilva dominál. AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM KERT- ÉS SZŐLŐGAZDASAGTUDOMÁNYI KAR KÖNYVTÁRA _ £ r i Q- 1