Korunk 1981 (40. évfolyam)
1981 / 10. szám - ÉLŐ TÖRTÉNELEM - LENGYEL ANDRÁS: Zalai Béla Aradon
tem hallgatója lett, matematika-fizika szakon. „Fennmaradt indexének tanúsága szerint választott szakjából jeles, dicséretes, igen jó és kitűnő előmenetelt tanúsított. Figyelmet érdemel a fiatal matematikus leckekönyvében a két felvett filozófiai kurzus, amelyeket Böhm Károlynál hallgatott. A professzor tanúsága szerint »kitűnően kollokvált, kiváló szorgalmas« minősítést ért itt el.“ (Beöthy Ottó: Zalai Béla. In: A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Szerk. Kiss Endre és Nyíri János Kristóf. Bp., 1977. 213.) Ez a kapcsolat azonban rövid lett, az 1900/1901-i tanév végén Zalai egyetemet változtatott, s az 1901/1902. tanévet már Budapesten kezdte el. A kolozsvári egyetem iratanyagából mindenesetre alighanem kibányászható lesz még néhány adalék Zalai kolozsvári szemesztereiről. S ha a kolozsvári kapcsolatairól nem is, aradi tartózkodásairól a későbbi időkből is van adat. Menyasszonya, később felesége, Neumann Elza ugyanis aradi volt, s e réven Zalai is többször megfordult a városban. Három esetben konkrét adatok is vannak rá, hogy hosszabb-rövidebb ideig itt időzött. 1. Kosztolányi Dezső 1904. július 21-én, Szabadkán kelt levelében a következőt írta Juhász Gyulának: „Zalai Aradon van s pontos címével jelenleg nem szolgálhatok, mivel azt a levelét, amelyben tudatta velem nyári lakása adressét, nem találom.“ (Juhász Gyula összes Művei a továbbiakban: JGyÖM — 9. Bp., 1981. 14.) E rövidke hír szempontunkból nagyon fontos; nemcsak az derül ki belőle ugyanis, hogy 1904 júliusában Zalai Béla Aradon tartózkodott, de az is hoszszabb időt szándékozott a városban tölteni, hisz „nyári lakásaként“ aradi címét adta meg Kosztolányinak. Sajnos, Kosztolányi nem mondja meg, kinél s miért volt Zalai ekkor. Valószínű mégis, hogy ekkor is menyasszonyáéknál vendégeskedett. 2. Egy évvel később, 1905. július 25-én Oláh Gábor adott hírt Zalai aradi tartózkodásáról. „Zalai Lohengrin — írta Oláh Juhásznak nem minden irónia nélkül — Aradon énekel Neumann Elzájának.“ (JGyÖM 9:46.) Sajnos, nem tudjuk, Zalai mikor érkezett a városba, Oláh erről hallgat. A Neumann családnál azonban ekkor legföljebb csak 1905. július végéig maradhatott. Augusztus elején ugyanis Zalai már szülővárosából, Debrecenből írt levelet Juhász Gyulának. (JGyÖM 9:63—64.) 3. Hogy a következő évben járt-e Aradon, nem tudjuk, csak föltételezhetjük, hogy igen. Aradra azonban felesége halála (1908) után is ellátogatott még. Beöthy Ottó közléséből (Zalai Béla levelei kortársaihoz. Kritika, 1975. 8.9.) tudjuk, hogy 1911 júliusában is a városban volt. Július 13-án érkezett oda, 15-én pedig levelet írt innen Lukács Györgynek, akinek kéziratot küldött a Szellem 2. számába. „Az utolsó percben lettem kész [a tanulmánnyal — L. A.] — írja e levélben —, részben famíliámmal elfoglalva, részben egy félig önkéntelen, de egészen fárasztó utazás után, amik folytán tegnapelőtt érkeztem ide.“ A filozófiai rendszerezés problémája című esszéjét, egyik legfontosabb írását tehát, úgy tetszik, Zalai éppen itt, Aradon fejezte be. Lukácshoz írott — idézett — leveléből az is kiderül, hogy Zalai ekkor a Vörösmarty u. 3. szám alatt lakott, a II. emeleten. E címre várta Lukács válaszát is. Sajnos, ez esetben sem tudjuk, meddig maradt a városban. Leveléből azt gondolhatnánk, szeptemberig akart maradni. Mégis, július 29-én már Majsáról írt Lukácsnak, jelezve, hogy Pestre tart. Ezek az adatok kétségkívül roppant „soványak“, s voltaképpen csak a látogatás puszta tényét igazolják. Mégis érdekesek, mert ezeken már elindulhat az aradi helytörténeti kutatás, s megválaszolhatja a fölmerülő kérdéseket: Kié volt 1911-ben a Vörösmarty utca 3. számú ház? Kinél volt ekkor Zalai? Egyáltalán: kikből állott az aradi Neumann család? Játszottak-e szerepet a város közéletében? A helyi sajtóban nincs-e valami nyoma Zalai aradi tartózkodásainak? Netán: él-e még valaki a Neumann családból, aki adatokat, dokumentumokat szolgáltathat Zalai Béla itteni látogatásairól, kapcsolatairól? Lengyel András