LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 5. évfolyam (1978)
1978 / 3-4. szám - A NYUGAT ÉS A MODERN MAGYAR IRODALOM KIBONTAKOZÁSA - RÁBA GYÖRGY: Az objektív líra jelensége a Nyugat hőskorában: Babits Mihály és Füst Milán költészete
Hagyatékában föllelhető Arany, mint arisztokrata c., eredetileg szakdolgozatnak szánt munkája, melyet Belia György, majd Kiss Ferenc már szóba hozott, több iratcsomó alakjában három "trójai réteg"-et tartalmaz, s a középsőben Babits poétikai alapelveit taglalja. Amikor írja, útban van Wundt asszociációs, kísérleti lélektanától William James tudatfolyam-elmélete felé, de poétikájának kivált eredetibb nézeteit "a mindenben zseniális amerikai pszichológ" elveire építi, és egy-egy műszavát tételesen is használja. Még wundti gondolat a költészet ideái (képzetei) és az érzéki benyomások közti távolság eltüntetésének művészi gondja. "Az érzet a lélekben mindenkor erősebb hatású a képzetnél" - írja Babits, a két lelki jelenséget Wundt nyomán fogva föl önálló tartalomnak, s amikor a kifejezésnek új érzelmi hátteret kíván teremteni, elképzelése a " Gefühlswert"-nek felel meg. Viszont a legkisebb benyomásról is azt tartja, "számtalan ideával, emlékképpel van összenőve, összevarrva: e ködudvar, ez üstök, e viszonyrajtok a benyomásmagtól külön nem választhatók" - s itt már szó szerint James műszavát, a "fringes of relation"-t alkalmazza. Amúgy is James magyarázza úgy a tudatfolyam elméletét, mint amelynek központi gondolata mindig változatokban, "viszony-rojtok"-ban jelenik meg, az egész tudatáram pedig a madár röptéhez hasonlóan szárnyalás és lebegés, átmeneti és lényegi részek együttese. Egyetemi előadásában Babits az írói alkotás alapvető jellemzéséül vezeti be a james-i fogalmat: "A lelki állapotnak ezt a folyamatát, melyről az irodalom gyakran egész keresztmetszeteket ad, James gondolatok folyamának nevezi. " Babits sok fiatalkori verse a lelki állapot egész folyamatának keresztmetszete, iskolapéldája az Anyám nevére. Az ilyen vers születését és jelentésrendszerét Kosztolányinak írt levele az "összefüggő képszalag" elméletével magyarázza. Eszerint "a lélek folyamának mélyén képek alszanak, megszakítatlanul". Ez nem más, mint James tudatfolyam-elméletének metaforikus megfogalmazása. De ahogy már Rónay György fölfigyelt rá, az "összefüggő képszalag" elmélete Babits levelében korántsem felhőtlen program. "Malíciózus tanítómesterek, irigy aranymosók" - úgymond Babits, megingatták az "összefüggő képszalag"-ba vetett hitét, mert szerintük ismeretünk csak apró szigetekre vonatkozik. Babits megnevezi a maliciózus urakat: "Philippe és érdektársai". Az utalás Jean Philippe L'image mentale., 1903-ban megjelent művére vonatkozik: ő használja a szigetek metaforáját a "kép"-re, amit az emlékezés föltételének tart. "Érdektársa" pedig Babits ekkori legjobb barátja, a filozófus Zalai Béla, akinek doktori értekezése (A közvetlen tapasztalás összefüggésrendszere) e hónapokban készült. Babits egyetemi előadásának első bemutatását kommentálva már Barta János hangot adott annak a gyanúnak, hogy Babits rendszerének ösztönzőit korai baráti körében kell keresnünk. Ez az ösztönző filozófus Zalai Béla, Mannheim Károly, Häuser Arnold, a fiatal Fogarasi mestere, akit Lukács az 1918 előtti magyar bölcselet egyetlen eredeti gondolkodójának ismert el. Zalai említett értekezése is elsősorban Jamesre (valamint főként Meinongra és Wundtra) épül. James öt alapelve közül azonban kettőt is korrigál, s kétféle "viszony-rojt"-ot is megkülönböztet, formálisat és amorfat: a tudatfolyam centrális gondolata helyett szintén szerencsésebb az ő "orgonapont" metaforája. Babits "összefüggő képszalag"-jának épp a személyi tudat szakadatlan folyamatosságát érinti, amikor Jamesnek ezt a 3. számú alapelvét cáfolja, és épp Philippe-re hivatkozva a képzet és a lelki tárgy között harmadik tagul olyan "képet" föltételez, mely a folyamat jellegét megváltoztatja. "Hogy moshat valamit az én vizem tisztára?" -kérdezi levelében Babits. Az a transzformációs elem, melyet a kritika nyomán Babits