Magyar Pedagógia 24. (1915)

ÁGNER LAJOS: Az új Kína és a köznevelés kérdése

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 361 az alkalmazásoknak, a természeti jelenségek megfejtésének sűrűbb beiktatása ; sok természettani tanítás elfelejti, hogy a természetről tanít s kimerül a törvények megállapításában. Ilyen , hogy irtsuk, amennyire leírjuk, az ismeretanyag túlhalmozását. Nincs olyan peda­gógus, aki beszédben és írásban ne hirdetné a sokféle ismeretanyag összezsúfolásának káros és céltévesztő voltát. De amikor tettre kerül a sor tantervkészítésre, akkor egyikünk sem képes ellenállani az egész ismeretanyagon való áttekintés követelődzéseinek, sőt a maga tárgyára nézve maga is a követelődzők közé áll. Sajnos, hogy arra a kérdésre, hogy a tanuló mit ér, az egyetlen elfogadott és szoká­sos mértékünk a tanuló ismeretmennyisége, a hosszúra terjedt ismertetésből mégis mellőznünk kellett a példáknak ama bőséges gazdagságát, amelyekkel a szerző tételeit meg­világítja , a fölmerült vagy fölvethető ellenvéleményeknek élénk meg­vitatását is. Ezek együtt teszik e könyvet lebilincselő olvasmánnyá. (Budapest.) Kovács János: Az új Kína és a köznevelés kérdése. Talán sehol a világon jobban nem tűnt ki a köznevelésnek az egész nép jövőjére kiható fontossága, mint Kína történetének utolsó két évtizedében. Ott az egész állami, sőt társadalmi élet válságos vajúdásnak volt kitéve (így van ez még a mai napig is), és mikor az elodázhatlan reformtörekvések a megvalósuláshoz közeledtek, min­dig leghangosabban és legelső­sorban a köznevelésnek modern ala­pokra helyezését hangoztatták. V. Mackaynak a minap megjelent műve az új Kína szellemi forrongását tanulságosan elemezve a mai kinai köznevelést is érdekesen világítja meg.­ Történeti visszapillan­tást nyújtva a régi ú. n. konfuciusi iskolára, a régi iskolafajokat, a konfuciusi és ezután következő korok tanítási módját, a tananyagot, az elavult vizsgálati rendszereket, az új idők szellemében való lassú, de gyökeres átalakulást ismerteti. Már a legrégibb kínai annalesekben, a Shukingben olvasható, hogy Shun császár Tsieh-t első közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. Az ő nevéhez fűződik a népnevelésnek az öt erkölcsi parancs szerinti etika elvein való felépítése. Ez az öt parancs 1. az apa és gyermek, 2. a fejedelem és alattvaló, 3. a férj és feleség, 4. az idő­sebb és fiatalabb, 5. a barátok és társak közti erkölcsi köteléken épül . Baron von Mackay : China. Die Republik der Mitte. Cotta. Ber­lin—Stuttgart. 1914.

Next