Magyar Pedagógia 43. (1934)

ARDAY PÁL: Märker, Friedrich: Symbolik der Gesichtsformen - Új magyar könyvek és füzetek

142 VEGYES. adványai. Szerk. Loschdorfer János. — I. kötet.) Bp. 1934. Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdai műintézete. (II. 8 r., 212 l.) Málnási Ödön dr. : A pszichológia és pedagógia új útjai. Kassa, 1934. Az Új Élet kiadása. (43 lap.) Nagy László : A magyar közoktatás reform­ja. Kéziratból közrebocsátja Ballai Károly. Kísérő tanulmánnyal ellátta Kemény Gábor dr. Budapest, 1934. A Merkantil-nyomda kiadása. (48 lap.) Orel Géza dr. : A szlejd —­a műhely nevelés térfoglalása az oktatásban. Budapest, 1933. Attila-nyomda részvénytársaság. (80 lap.) Stern Ábrahám : Emlékek és élmények. Utazás egy feloszlatott iskola körül. Budapest, 1934. (30 lap.) Szakál János : A magyar tanítóképzés története. Bp. 1934. Hollóssy János könyvnyomtató. (II. 8-r., 148­1.) Székely Béla: A te gyereked. A modern gyermeknevelés kézikönyve. Budapest, 1934. Pantheon. (II. 8-r., 144 lap.) Ára 1 pengő 80 fillér. Vecsey Lajos: A szombathelyi királyi líceum alapítása és első évei, 1793—1808. (A Vasi Szemle Könyvei. Szerk.: Pável Ágoston dr.) Szombat­hely, 1934. (95 lap.) Dr. Zuckermann Ferenc : Hogyan éljen és tanuljon a serdülő ifjú? (Bp. 1934.) Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. (K. 8-r., 28­1.) Ára 70 fillér. VEGYES. A japán nevelés.* Két évvel ezelőtt már ismertettem e helyütt (XLI. évf., 150. 1.) Japán mai kereskedelmi oktatásának szervezetét. Most egy nemrégiben ott járt angol írónőnek a helyszínen szerzett friss és színes be­nyomásai alapján az általános japán nevelésügynek néhány rendkívül érdekes és jellegzetes vonásáról óhajtok beszámolni. Az utóbbi esztendőkben főleg a milliónyi 6—12 éves elemisták és a 12—17 éves középiskolások részére emeltek Japánban hatalmas palotákat, ame­lyek amellett, hogy egyszerű külsejűek, esztétikailag is igen jó hatásúak és lehetőleg földrengés- és tűzállók. Tantermeik világosak, szélesek, sokablakúak. Az iskolák tetején gyönyörű kerteket és játéktereket csinálnak. Általában az iskolatervezők nem feledkeznek meg a nyugati kényelemnek és haladásnak sem­miféle tartozékáról. Az elemi oktatás a hatodik évtől a tizenkettedikig terjed. Ingyenes, kötelező és fiúkat-leányokat együtt tanító jellegű. Minden gyermek 13 éves korában úgynevezett államvizsgát köteles tenni. Csakis ennek sikeressége ese­tén veszik fel a középiskolába, ahol a tanulás időtartama öt év. A közép­fokú iskolák látogatása nem kötelező. Tandíjuk 200 yen, tehát több, mint * A következő cikk nyomán: Japanese Education. (The Contemporary Review, London, 1933 szeptember, 813. szám.)

Next