Regnum - Egyháztörténeti évkönyv 5. (1942-1943)

Ember Győző: A helytartótanács egyházügyi bizottságának kialakulása

Ember Győző: A helytartótanács egyházügyi bizott­ságának kialakulása. A katolikus vallás Magyarországon a XVI. és XVII. században, múltjának legválságosabb korszakában, az állam részéről nélkülözte a támogatást, amelyet a középkorban élve­zett, sőt, az állammal való kapcsolatának csak káros követ­kezményeit látta. Különös dolog, hogy a XVI. században, ami­kor a protestantizmus akadálytalanul terjedt el az ország egész területén, nemcsak a királyi trónon ült katolikus ural­kodócsalád, hanem a központi kormányban, az államigazga­tás minden ágában is szinte kizárólag katolikus főpapok fog­lalták el a vezető állásokat. Az országból távollévő királyt képviselő helytartók sorában 1526 és 1608 között Báthory István és Nádasdy Tamás nádorok, továbbá Thurzó Elek országbíró kivételével csak érsekeket és püspököket találunk. 1531—1532 Szalaházy Tamás egri püspök, 1542—1549 Várday Pál esztergomi érsek, 1550—1554 Ujlaky Ferenc győri, majd egri püspök, 1562—1568 Oláh Miklós esztergomi érsek, 1568—1572 Bornemissza Pál erdélyi püspök, 1572— 1573 Verancsics Antal esztergomi érsek, 1573— 1585 Radéczy István egri püspök, 1585—1587 Draskovich György kalocsai érsek, 1587—1596 Fejérkőy István nyitrai püspök, majd esztergomi érsek, 1597—1601 Kutassy János esztergomi érsek, 1602—1605 Hethesi Pethe Márton kalocsai érsek, 1606—1608 Forgách Ferenc nyitrai püspök, majd esztergomi érsek. Hasonló volt a helyzet az uralkodói udvarban működő kancelláriában. E hivatalt névleg a mindenkori esztergomi érsek vezette, akinek méltóságával együttjárt a főkancellári cím. Tényleges vezetői azonban a kancellárok voltak, akiknek tisztségét Perényi Péter 1540 és 1546 közötti kancellárságát kivéve a királyok nemcsak a XVI. században, hanem egészen 1706-ig mindig egyházi férfiakra ruházták. 1526 Brodarics István szerémi püspök, 1527—1535 Szalaházy Tamás veszprémi, majd egri püspök.

Next