MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 34. ÉVFOLYAM (1985)

1985 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - SISA JÓZSEF: Gottfried Semper és Magyarország

TANULMÁNYOK GOTTFRIED SEMPER A 19. század középső harmadának művészeti teoreti­kusa és építésze, Gottfried Semper (1803—1879) a kor­szak szellemi életének vezető egyéniségei közé számított. Tevékenysége nemcsak átvitt, hanem földrajzi értelem­ben is széles teret ölelt föl: Drezdában, Londonban és Zürichben több mint három évtizeden keresztül profesz­szorként működött, s mint gyakorló építész a historiz­mus egyik legjelentősebb mestere volt Európában. [1] Magyarországgal nem állt különösebben szoros kapcso­latban. Zürichben, ahol Semper 1855-től. 1871-ig élt és az itteni Polytechnikum igazgatói tisztségét töltötte be, vol­tak magyar tanítványai, ám saját tervei alapján emelt épület hazánkban nem hirdeti nevét. Magyarországra szánt, de meg nem valósult terve vi­szont van, s ez a nagyhörcsöki Zichy-kastély átalakításá­hoz készült 1870—71-ben. [2] Az egykor Fejér megyé­ben, Kálóz község mellett található kastély építésének adatai jól ismertek. [3] Ybl Miklós korai műve, 1852— 55-ben épült gótizáló-romantikus stílusban. (A II. világ­háborúban vagy azt követően rommá lett.) Építtetője gróf Zichy Pál császári-királyi kamarás volt. [4] A fő­nemes 1854. július 15-én vette feleségül gróf Kornis An­nát (1836—1901), akiről később úgy emlékeznek meg, hogy Erzsébet királyné udvarhölgye volt Bécsben. [5] Minden bizonnyal Kornis Anna után nevezték el az épü­letet Annavárnak, ilyen néven történő említésével 1858-ban találkozunk először. [6] A grófnő különösen szívén viselhette a kastély sorsát — talán már a kivitelezéskor beleszólt a dolgok alakulásába —, hiszen az elkészülést követően alig másfél évtizeddel újbóli kicsinosítását-át­építését fontolgatja, s mindent megtesz, hogy ehhez Gott­fried Sempertől szerezzen terveket. A hatvanas évek má­sodik felében Bécsben, de már Pesten is láthatta az új divat, a neoreneszánsz térhódítását, és mint bécsi udvar­hölgy tudomást szerezhetett 1869-ben arról, hogy Sem­per, a híres zürichi professzor elkészítette a Kaiserforum — a Neue Hofburgot és két múzeumépületet magában fog­laló épületegyüttes — tervét.[7] Nem véletlen, hogy eb­ben az évben fordult hozzá ő is tervekért. Gróf Zichy Pálné Kornis Anna 1869 és 1874 között volt levelező viszonyban Gottfried Semperrel, illetve fiá­val, Manfred Semperrel. [8] Kapcsolatuk súlypontja az 1869—71-es évekre, az említett tervek megrendelésére és elkészítésére esik, amihez rendelkezésünkre áll a Zürich­ben megőrzött levelek nagy része. [9] A grófnő minden jel szerint ismeretlenül fordult Gott­fried Semperhez; érthető, hogy a magyar főrangú hölgy­nek nem kis erőfeszítésébe került, míg kérése a profesz­szornál meghallgatásra talált. 1869 decemberében kelt levelében tudatja Semperrel, hogy fel szerette volna őt keresni Zürichben, ám amikor ott járt, a professzor éppen nem tartózkodott a városban. A grófnő megírja, hogy még nem találkoztak személyesen, de már sokat hallott róla. Szó esik kastélytervekről, s a levélíró reméli, hogy Bécsben tudnak majd találkozni és nyilván azzal kap­csolatban megbeszélést tartani. Semper nem siet felvenni vele a kapcsolatot, de a grófnő mindenesetre másolatot készíttet a nagyhörcsöki kastély Ybl-féle tervlapjairól, hogy ezt elküldje az átalakítási tervek megrajzolásához. Eldror még abban is bízik, hogy a zürichi építész b­uta­ ÉS MAGYARORSZÁG zik a helyszínre az épület megtekintésére, vagy ha mást nem, Bécsben mindenképpen találkoznak. Hogy szava­inak nagyobb sú­lyt adjon, nyilvánvaló túlzással azt írja, hogy ,,az építkezést szünetelteti", amíg Semper véle­ményt nem ad. A következő hónapokban a grófnő táv­iratokkal ostromolja a professzort egy bécsi találkozót kérve, majd 1870 tavaszán vagy kora nyarán elküldi neki az említett tervmásolatokat. Ez év júliusában tudatja, hogy megint Svájcba készül és szeretné őt Zürichben fel­keresni. Minthogy mind ez ideig vagy egyáltalán semmlyen, vagy legalábbis érdemi válasz nem érkezett Gottfried Sempertől. Zichy grófnő kérésére a zürichi Mathilde We­sendonck, a Semper család ismerőse jár közben a pro­fesszornál. 1870. augusztus 29-i datálású levelében tuda­kozódik, remélheti-e Zichy grófnő, hogy kastélyának ki­építési terveit elkészíti. A magyar hölgy attól tart, hogy nincs kedve a ,,gótikus-mór" stáusú épülettel foglalkozni, de legalább azt szeretné tudni, túl költséges lenne-e vala­mennyi homlokzat reneszánsz stílusúvá történő átépí­tése. Még mindig abban bízik, hogy a zürichi professzor eljön és a helyszínen megtekinti az átalakítandó épüle­tet. A levélíró — sürgetésnek szánt nyilvánvaló túlzás­sal — azt is hozzáteszi, hogy a Zichy család szeretné meg­kezdeni az építkezést, mivel a kastély jelenlegi állapotá­ban „lakhatatlan". Ha Semper nem tudna a szóban forgó épülettel foglalkozni, vagy akár csak a terveket megraj­zolni, legalább egy rátermett építészt ajánljon. Ennyi kérlelésnek végül van foganatja, és Gottfried Semper elkészíti a nagyhörcsöki kastély átalakítási ter­veit. Ezeket Manfred Semper küldi el Zichy Pálnénak 1871 januárjában egy levél kíséretében — e másodrendű fontosságú ügyben a professzor a fiát bízta meg a további teendőkkel. A fiatal építész megjegyzi, hogy a tervraj­zokról vannak másolatai, és ha a továbbiakban kérdés vagy probléma merül fel, elég a tervlapokon szereplő­ ­. A nagyhörcsöki kastély .

Next