MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 35. ÉVFOLYAM (1986)

1986 / 3-4. sz. - TANULMÁNYOK - SZVOBODA D. GABRIELLA: A budapesti falképfestészet vázlatos áttekintése 1863-tól 1903-ig

14 A vörösvári (Rotenturm, Burgenland) Erdődy kastély képei 1863-ból; gr. Károly Alajos budapesti palotájának falképei 1864-ből (Esterházy, ma Múzeum utca 40., a II. világháborúban kiégett). Ybl i. m., Nagyúri otthonokba került korai alkotások című fejezet, 82.; Feltehetőleg korai Lotz-falképek voltak a stomfai (Stupava, Szlovákia) Pálffy, később Károlyi kastélyban, amelyet Ybl alakított át (elpusztult). 1863-ból valók Heinrich Ede (1819 — 1885), Miksa főherceg pártfogoltjának a Sándor utcai Festetics-palotába készített falképei. 15 A freskó-megbízatások realizálásának menetéről. Garas Klára: Vázlatok és tanulmányok a XVIII. századi osztrák festé­szetben. Művészettörténeti Értesítő VIII., 1959. 12. 16 Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Budapest 1984, 5. 17 Ybl szerint Lotz előképei Raffaello és Michelangelo, Guido Reni, Andrea Pozzo és Tiepolo mellett Moritz von Schwind, Wilhelm von Kaulbach, természetesen Karl Rahl, majd Ludwig Feuerbach és Dominique Ingres stb. Thannal Wilhelmb Rubenst hozza kap­csolatba a Vigadó folyam-allegóriáinál (Wilhelmb i. m. 1944, 26.), de Than elsősorban a reneszánsz mesterekre figyelt. 18 Ybl szerint (i. m., 98.) a Vigadó építési bizottságában fontos személyiség volt Weber Antal (1823 — 1889), Lötz sógora, aki mint építész egyre nagyobb szerepet vitt a városi közigazgatásban. (Weber Antal életrajza. Vasárnapi Újság (VII), 1889, 509.); Dr. Nyáry Sándor: Lotz Károly. Magyarország, 1904. október 14. 19 Than 1860-ban tért haza Bécsből, és azonnal nagyszabású, történelmi kompozíciókkal jelentkezett (Wilhelm, i. m., 1944, 19.), de már 1853-tól minden évben szerepelt a Pesti Műegylet kiállí­tásain. 20 Wagner Sándor (1838 —1919) 1861 — 64 között már dolgozott falképen, Münchenben az Altes Nationalmuseumban (ma Staatliches Museum für Völkerkunde). A Gusztáv Adolf bevonulása Aschaffen­burgba és a Bajor Ottó mennyegzője című kompozíciókat valószínű­leg Székely Bertalannal együtt készítette (a falképek jelenleg zsák­vászonnal le vannak takarva). Wagner még 1865 előtt festette a Münchener Actien Volks-Theater (Theater am Gärtnerplatz) záró­függönyét Liezen-Mayer Sándorral közösen. Ezt a függönyt 1936-ig használták, ekkor Hitler rendelkezésére „korszerűsítették" az épü­letet, a náci értelemben vett Népszínházzá. Ekkor a nagy zárófüg­gönyt is megsemmisítették. (A Wagner Sándor müncheni falképeiről, Liezen-Mayerral és Székely Bertalannal való kapcsolatáról közölt adatokat Wagner Istvánnak köszönöm.) 21 Székely Bertalan 1863-ban készítette a müncheni Altes Nationalmuseumba a VII. Károly császár menekülése című fal­képét. Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan, Budapest 1982, 30. A fal­kép vázlata a legutóbbi időkig a kassai múzeumban volt látható. Székely Bertalan itthon a 70-es évektől kapott falkép-megbízást, a Mintarajztanoda képeire (1876 után) és a Köröndön lévő MÁV Nyug­díjintézet külső homlokzatának 13 allegorikus nőalakjára (1880 — 81). 22 Benkő Gizella: Liezen-Mayer Sándor. Budapest 1932. (Dok­tori értekezés) Liezen-Mayer müncheni sikeréről, amelyet a Theater am Gärtnerplatz zárófüggönyével aratott, a pesti sajtó is megemlé­kezett. Politikai Hetilap, 1865. november 6., 246. 23 Heinrich Ede és Teuchert Károly, ők még Than és Lötz előtt jöttek szóba a Vigadónál. Később tűnt fel Deák Ebner Lajos (1850 — 1934) (Möbius István: Deák Ebner Lajos. Budapest 1940); vidéken id. Storno Ferenc (1821 — 1907; Alcsut 1879); Szoldatits Ferenc (1820 — 1916; Eger 1881) és Jakobey Károly (1825 — 1891) stb. 24 Végvári Lajos: Szinyei Merse Pál. Budapest 1986. 33. 25 Székely 1871-től tanított az Országos Magyar Mintarajz­tanoda és Rajztanárképezdében. Itt számos jeles tanítványa volt, akik közül a tehetségesebbek átkerültek Lotzhoz, az 1883-tól indult Mester­iskolába. Székely falképfestő tanítványai: Körösfői-Kriesch Aladár (Keserű Katalin: Körösfői-Kriesch Aladár. Budapest 1977.); Roskovits Ignác (1854 — 1915); Benkhardt Ágoston (1882 — 1961); Tardos Krenner Viktor (1866 — 1927); Veress Zoltán (1868 — 1935); Raksányi Dezső (1879 — 1950). (Bíró Béla: Székely Bertalan a művésznevelő. Szabad Művészet, 1955, 411.) További ismertebb falképfestők: Eisenhut Ferenc (1857 — 1903) és Magyar Mannheimer Gusztáv (1859 — 1937) a New York palota falképeinek (1903) alko­tói; Nagy Sándor (1868 — 1950); Vajda Zsigmond (1860 — 1931); Ujváry Ignác (1860 — 1927); Mirkovszky Géza (1855 — 1899); Lohr Ferenc (1871 — 1946) Dudits Andor (1866 — 1944); Jantyik Mátyás (1864 — 1903); stb. Néhányukról tudjuk, hogy közreműködtek Lotz és Székely nagyobb megbízatásainál, de számos önálló munkájuk is van. 26 Fővárosi Levéltár, Pesti tanácsi iratok, 1856/V. 182. sz. Idézi: Ybl i. m.,96. 27 A Vigadó kifestésének programja: A díszlépcsőházban Lotz­tól: 12 párkányfestményen a mennyezet alatt három oldalon, kör­ben Tündér Ilona és Árgirus királyfi története: Tündér Ilona meg­szereti Árgirust és fát ültet; Az aranyalmák elorozása; Árgirus sze­relemre gyullad ; Szerelmi álom; Búcsúznak a szerelmesek; Árgirus búcsúja szüleitől; Vándorút, küzdelem az óriással; A három fiatal óriás jóvátétele; Árgirus harca a sárkánnyal; Árgirus Tündérország­ban; Árgirus és Tündér Ilona lakodalma; (mellette két dekoratív jelenet): jobboldalt: delfinen ülő női akt, baloldalt: Ámor és Psziché sason ülve. A 6. kép mellett: a Szelídség és a Bosszúállás allegóriája. A főfalon Thantól: Tündér Ilona újra találkozik szerelmével Árgi­russal; az oldalfalakon: hat aranyalapú allegória, a Zene, a Tánc, a Költészet, a Szavalás, a Humor és a Szerelem megtestesítői, akik ugyanakkor Tündér Ilonát (kezében aranyalmával) és leánytársait is jelképezik. Fölöttük 1-1 kör alakú kép puttókkal. A csemegetár­ban Wagner Sándortól: Budai torna (Mátyás győzelme Holubáron), vele szemben Thantól: Attila lakomája és Lotztól puttók kettesével: Evés, Ivás, Vigasság, Szerelem, Ámor és Psziché (ezek későbbiek). A nagyterem mennyezetén Thantól , középen címer, körülötte a Duna, a Tisza, a Dráva, a Száva allegóriája. Maszák Hugó: A pesti redoute épület falfestményei. Pesti Napló, 1864. november, 15.; Keleti i. m. 298.; Wilhelm, i. m. (1953) 27—28.; Ybl E. i. m. 102. 28 Vámos Ferenc: Feszi Frigyes és kora. II. közlemény. Magyar Művészet, 1925, 403.; Komarik Dénes: Feszi Frigyes (1821 — 1884). A Budapesti Történeti Múzeum kiállításának katalógusa. Budapest 1984, 11.: „Feszi tervei szerint készül a Redoute-termek szépítése" Képes Családi Lapok, 1881, 623. 29 Czagány írja (i. m. 183.), hogy a Vigadó kifestésének ötlete kézenfekvő volt, mivel a Pollack-féle elpusztult Redoute-hoz tar­tozó, 1847-ben leégett Pesti Német Színházban is voltak falfestmé­nyek, amelyeknek még az emlékük is elenyészett. Magyarországon ritka műfajú alkotás volt a színház Joseph von Abel (1764 — 1818), bécsi történeti festő által alkotott színpadi zárófüggönye. A kompo­zíción oroszlánok által vont diadalkocsit vezet az Erény géniusza előtte Magyarország védőszelleme, amint útját a Művészet temploma felé veszi. Az Erény mellett a Hazaszeretet és a Bőség ül. A kocsit a Bátorság, a Vendégszeretet, a Törvényes Rend, a Tudomány és a Boldogság géniusza kíséri. Fölöttük az Örökkévalóság lebeg. A temp­lom lépcsőjén a Színészet, az előtérben az Idő és a Történelem mú­zsája. 30 A falképfestést bíráló szakértő bizottság tagjai: elnök: Alker Antal városi tanácsnok, Barabás Miklós, Borsos József, Schäffer Albert, Landau Lénárt, Hild József Ybl Miklós, Feszi Frigyes, Dávid Vilmos (mérnök). A bizottság összetétele az évek során több­ször változott. Tagja volt még: Henszlmann Imre, Telepy Károly, Szumrák Pál, Orlai Soma, Ligeti Antal, Weber Henrik, Kovács Mihály. Ybl i. m. 96., 113. 31 Vámos nyomán közli Komarik i. m„ Feszlnek az Országház pályázatára beküldött tervén jól látszanak a bejelölt falképek. Feszit határozottan foglalkoztatták az ékítmények, a 4. jegyzetben idézett pilismaróti Heckenast-villa díszítő­ festészeti terve és rajza biztosan tőle származik. Ebben a polgári villában a nagyterem mennyezetén három hun vezér: Béla, Attila és Kerne, valamint Géza fejedelem látható. E villa kifestésének szellemét és ornamentális motívumait Komarik Dénes a Vigadó előzményének tekinti. Feszi másutt készített diszk­őfestészeti munkái elpusztultak. 32 Feszi Frigyes az oszlopok és a szobrok képét készen adta 1860-ban a kiírt pályázaton résztvevő szobrászoknak, akvarellben. Henszlmann Imre: Alexy domborműve a pesti Redoute épületen. Vasárnapi Újság (VUI), 1864, 288.; Vámos Ferenc: Alexy Károly műve a Vigadón. Művészettörténeti Értesítő XI., 1962, 265. 33 -han mindkét hatalmas Vigadó-beli kompozícióján jól fel­ismerhető a müncheni példa, különösen, ha az eredeti ötletet mutató 1846-ból származó Attila lakomáját összevetjük a húsz évvel később megvalósult művel, amely a bécsi Opera zárófüggönyének középső részét idézi Rahltól: Orpheusz játszik Hádész és Perszephoné előtt (Hevesi i. m.-ben Apollón Zeusz előtt címen közli a kartont, 150. kép). Az egyező jegyekre Balás-Piri László hívta fel először a figyel­met, Magyar történeti festészet a XIX. században (Budapest 1932, 33.) című művében. De Rahl zárófüggönyének is létezik előzménye, Peter von Cornelius Orpheusz Pluto előtt című kompozíciója a mün­cheni Glyptoteka Göttersaaljából. (Rudolf Oldenbourg—Hermann Unde-Bernays: Die Münchner Malerei im XIX. Jahrhundert. I. Teil. München 1922, 99.) Meg kell jegyezni azonban, hogy a cent­rumban trónon ülő, zenét hallgató uralkodó tipikus kerettéma,­­ hasonló megoldást nem egyet találni évszázadok óta. Hogy Than Corneliust is figyelembe vette a Vigadó képeinél, azt mutatja az Ár­girus újratalálkozása szerelmesével kép, amelyen a német mester kompozíciós rendszerének hatása kétségtelen. Lásd: Zeusz az Olüm­posz ura, valamint Poszeidón uralma a vizek felett. (uo. 109. Cor­nelius képei a II. világháborúban elpusztultak. Ebersthauser i. m. 55.) 34 Nemzeties szellemű vigasságokat ábrázoló képek megalko­tására már volt néhány nem túl sikeres kísérlet a század első feléből: Vándza Mihály (1781 — 1854) két elkallódott hatalmas kompozí­ciója: Mátyás és Beatrix találkozása, Mária és Zsigmond eljegyzése (Szana Tamás: A magyar művészet századunkban. Budapest 1890, 22.). Később a Vahot Imre szerkesztésében 1857 és 1860 közt meg­jelent Magyar Történelmi Képcsarnok litografált lapjai között Vizkeleti Béla (1825 — 1864) kompozíciói: A Hunyadi-ház diadal­ünnepe, Mátyás és Beatrix bevonulása Budára, vagy a Dalidó Apafi fejedelem udvarában (Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Budapest 1960.). 35 Attila lakomája. Than Mór falképe a Városi Vigadó csemege­tárában (1867), in: Keleti i. m. 315. 36 A kép korabeli leírása: Maszák Hugó: Attila lakomáját Magyar Képzőművész, 1864. június 5. 74. Than emlékiratai szerint az 1864-es Helytartótanácsi pályázatra beküldött kép témája saját leleménye. Wilhelm, i. m. (1953), 26. A kép hatásáról Keleti: „Ha- 166

Next