Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1. évfolyam (1894)

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: A hármas nyomású rendszer behozatala Erdélyben

A HÁRMAS-NYOMÁSÚ RENDSZER BEHOZATALA ERDÉLYBEN. Irta : TAGÁNYI KÁROLY. V­­ -V ) A múlt század elején Erdélyben az egyes községek határai, általán véve, két nyomásra vagy fordulóra voltak osztva. Az összes úgyne­vezett magyar megyék és vidékek közt csupán Felső-Fehér megyének néhány községében alkalmazták a hármas nyomást. A székely székekben szintén csak két forduló volt ismeretes , annál feltűnőbb tehát a kivétel, hogy t. i. egész Háromszéken már akkor is a hármas nyomás diva­tozott,m­iként az összes szász székeken. Ezeket az adatokat Erdélynek 1700-tól fön maradt adóösszeírásaiból (Orsz. Levéltár főkormányszéki osztály) merítjük, ahol minden községnél a fordulók száma is ki van téve. Hogy akkor erre is gondoltak, abban nem valami gazdaságstatisztikai szempont rejlik, hanem egyszerűen az óvatosság, nehogy esetleg az adózók egy egész forduló termését elta­gadhassák, — de egyéb okolásul nem szolgált. Az erdélyi határfelosztásoknak ezen állapota, a többi között, csak akkor hívta ki a közfigyelmet, midőn a mezőgazdaság ügyét — melyet addig közügynek senki sem tekintett — maga az állam vette kezébe. Mert az abszolút monarkhiák sorban egymásután rájöttek arra, hogy az adóképességet csak úgy növelhetik, ha a mezőgazdaságot az ősi gazdál­kodási rendszer bilincseiből kiszabadítják, s felvirágzását minden esz­közzel elősegítik. Meglehetős szűk szempontból indult meg tehát e téren az állam akcziója, de tagadhatatlan, hogy a modern gazdasági kultúra, keletkezését Európaszerte mégis leginkább ennek köszönheti. Nálunk gazdasági politikának első nyomaival már I. Lipót uralkodásának vége felé találkozunk, de közbejövén a nemzetnek II. Rákóczy Ferencz veze­tése alatt vívott létérti küzdelme, csak a szathmári béke után kezdett lassan kint érvényesülni. Mária Terézia alatt volt legintenzívebb e tevé­kenység, s a sok nagy és kis terv között­­ az erdélyi határfordulók ügye is ekkor jött szóba, de nem közvetetlenül. Ismeretes, hogy a királynő 1766. szeptember 13-án kelt leiratában felhívta az ország összes törvényhatóságait, hogy a maguk kebelében gazdasági egyesületeket alakítsanak. Ugyanilyen leirat ment Erdélybe is.

Next