Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 3. évfolyam (1896)

Adatok - A lévai uradalom 1719-ben

ADATOK. A LÉVAI URADALOM 1719-BEN. I. Ferdinánd király 1560-ban, a lévai Csehek defektusa folytán, kik már a XIII. század óta birták a Bars és Hont vármegyék területén fekvő nagy lévai uradalmat, Bohó Istvánnak és Domonkosnak, egyszer­smind pedig Ferencz nevű fivérek gyermekeinek adományozta Lévát s összes tartozékait oly kikötéssel, hogy kötelezve legyenek ez uradalomért a munkácsit, ha a király azt megszerezheti, bármikor cserébe elfogadni. A Dobók nemzetsége furgon már 1603-ban kihalt. Léva tehát a királyi fiskusra szállott. De minthogy ez iránt most­a­nőág is különféle igényeket támasztott: Rudolf király 1605-ben Kollo­nics Szigfrid gróf Dobóvérből származó nejének Perényi Zsófiának, a grófné (első házasságából eredt) fia Székely Jakabnak, és leánya Kollo­nics Zsófiának instribálta Lévát 220.000 forintnyi zálogösszeg erejéig, mely zálogjogot ezek, II. Mátyás kir. jóváhagyása mellett, már 1614-ben Althan János grófra ruháztak át. Majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem foglalta el Léva várát és uradalmát II. Ferdinánd, ellen viselt hadjáratában. Midőn pedig a Bethlennel kötött békesség után Léva újra királyivá lett; Kollonics János György fiai tették rá a kezöket, kiktől 1624-ben kir. biztosnak kellett a várat és uradalmat via facti visszafoglalnia. Ennyi viszontagság után 1640-ben örök joggal adományozta Lévát III. Ferdinánd Csáky László grófnak s az ő fiutódainak. A bőven költekező gróf kezén azonban Léva valósággal Csáky szal­mája lett. A gavallér főúr addig zálogositgatta s terhelgette ezerféle adóssággal valamennyi jószágát, mig végre is örök áron kellett túladnia legszebb uradalmain. 1704-ben Léva is, ugyancsak örök adásvétel útján szállott Eszter­házy Pál nádor kezére, a nádor elhunytával pedig 1713-ban örökösödés útján, kisebbik fiára Eszterházy Józsefre.

Next