Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 4. évfolyam (1897)
Értekezések - ÉBLE GÁBOR: II. Nyiregyháza ujraalapitása I.
KÁROLYT FERENCZ GRÓF GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉBŐL II. Nyíregyháza újraalapítása. Irta : ÉRLF. GÁBOR. • (Második köt.7,1 e m 6 ny.) Nyíregyháza és határa, az ecsedi uradalom megvétele alkalmával jutott a grófi család tulajdonába. E község, az uradalom kettéosztásakor, felerészben a kincstár részéhez csatoltatott, másik felét a Károlyiakkal rokon Palocsay-család birta.) A község múltja messze benyúlik a középkori történetbe. Régi oklevelek tanúsága ékesen szól Nyíregyháza régi jelentősége mellett, de a mult század derekán, jóformán teljesen kihalt és elhagyott tanyává sülyedt le , a törökvilág, kurucz mozgalmak, ismételt tatárbeütések és pestisjárványok szétriasztó áradata folytán. Változó földesurainak az volt a feladatuk, hogy tótok, svábok, rusznyákok és hasonló idegen telepesekből szervezze meg a földmivelő erőt s teremtse meg a község jövőjét. Az ecsedi uradalom átvételekor a Károlyi grófok azt az egész területet rettenetes állapotban találták. Hat vármegyére szóló terjedelemben, néptelen falvak romjait találhatta az elhanyagolt utakon bandukoló vándor. Az igazi földesúr e területen az ecsedi lápban lakó nyerstermészet volt ; az vette a műveletlen parlag földet, az ingoványok világában csudálatos vad növényzetével és állatvilágával a birtokába. ") Nyíregyháza ezen felerésze, a 16-ik század második felében, Szaniszlófi Báthory Katalin révén, mint annak hozománya, ugyan Szabolcs vármegyében Király-Telek és Szent-Mihály helységekkel együtt szállott a Lónyayak birtokába. Lónyay Zsigmond 1033-ban II. Ferdinándtól nyert adománylevél erejénél fogva örök tulajdonjogot kapott rá. Ugyanez a Zsigmond 1043-ban kelt végrendeletében Margit leányának hagyományozta. Lónyay Margitot elvette feleségül Csáky István gróf országbíró. Ezek gyermekei atyjuk halála után 1696-ban Tokajban történt osztály szerint, az anyai (vagyis Lónyay) birtokokon megosztozván, Nyíregyháza részjószág az előbb említettekkel együtt Csáky Borbála grófnőnek jutott. Csáky Borbála grófnőt nőül vette Salocsay István báró. Ezeknek fiuk , Salocsay Zsigmond báró feleségül vette gersei gróf Petheő Rozáliát, mely házasságból két leánygyermek származott : Klára és Rozália ; az elsőt Dessewffy Sámuel báró, a másodikat Sennyey Imre báró vezette oltárhoz. Gazdaságtörténelmi Szemle 1897. 10