Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 4. évfolyam (1897)

Értekezések - ÉBLE GÁBOR: II. Nyiregyháza ujraalapitása I.

KÁROLYT FERENCZ GRÓF GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉBŐL II. Nyíregyháza újraalapítása. Irta : ÉRLF. GÁBOR. • (Második k­öt.­7,1 e m 6 n­y.) Nyíregyháza és határa, az ecsedi uradalom megvétele alkalmával jutott a grófi család tulajdonába. E község, az uradalom kettéosztásakor, felerészben a kincstár részéhez csatoltatott, másik felét a­ Károlyiakkal rokon Palocsay-család birta.­) A község múltja messze benyúlik a középkori történetbe. Régi oklevelek tanúsága ékesen szól Nyíregyháza régi jelentősége mellett, de a mult század derekán, jóformán teljesen kihalt és elhagyott tanyává sülyedt le , a törökvilág, kurucz mozgalmak, ismételt tatárbeütések és pestisjárványok szétriasztó áradata folytán. Változó földesurainak az volt a feladatuk, hogy tótok, svábok, rusznyákok és hasonló idegen telepe­sekből szervezze meg a földmivelő erőt s teremtse meg a község jövőjét. Az ecsedi uradalom átvételekor a Károlyi grófok azt az egész területet rettenetes állapotban találták. Hat vármegyére szóló terjede­lemben, néptelen falvak romjait találhatta az elhanyagolt utakon bandukoló vándor. Az igazi földesúr e területen az ecsedi lápban lakó nyerstermészet volt ; az vette a műveletlen parlag földet, az ingoványok világában csudálatos vad növényzetével és állatvilágával a birtokába. ") Nyíregyháza ezen felerésze, a 16-ik század második felében, Szaniszlófi Báthory Katalin révén, mint annak hozománya, ugyan Szabolcs vármegyében Király-Telek és Szent-Mihály helységekkel együtt szállott a Lónyayak birtokába. Lónyay Zsigmond 1033-ban II. Ferdinándtól nyert adománylevél erejénél fogva örök tulajdonjogot kapott rá. Ugyanez a Zsigmond 1043-ban kelt végrendeletében Margit leányának hagyomá­nyozta. Lónyay Margitot elvette feleségül Csáky István gróf országbíró. Ezek gyerme­kei atyjuk halála után 1696-ban Tokajban történt osztály szerint, az anyai (vagyis Lónyay) birtokokon megosztozván, Nyíregyháza részjószág az előbb említettekkel együtt Csáky Borbála grófn­őnek jutott. Csáky Borbála grófnőt nőül vette S­alocsay István báró. Ezeknek fiuk , S­alocsay Zsigmond báró feleségül vette gersei gróf Petheő Rozáliát, mely házasságból két leánygyermek származott : Klára és Rozália ; az elsőt Dessewffy Sámuel báró, a másodikat Sennyey Imre báró vezette oltárhoz. Gazdaságtörténelmi Szemle 1897. 10

Next