Népszabadság, 1981. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

1981. január 27., kedd NÉPSZABADSÁG Magyar-szovjet ifjúsági nagygyűlés Moszkvában Iván Kapitonov fogadta Fejti Györgyöt Iván Kapitonov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkára hétfőn Moszkvában fogadta a Magyar Kom­munista If­júsági Szövetség küldöttsé­gét, amely Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével a Komszomol Központi Bizottságának meghívására tartózkodik a szovjet fővárosban. A találkozón jelen volt Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára, valamint dr. Szűrös Má­tyás moszkvai magyar nagykövet. A találkozó előtt a magyar küldött­ség a Komszomol Központi Bizott­ságánál tett látogatást. Fejti György és Borisz Pasztuhov áttekintette a két ifjúsági szervezet együttműködé­sének eredményeit, a soron követke­ző feladatokat. Fejti György tájékoz­tatta a Komszomol KB első titkárát arról, hogyan készülnek a magyar fiatalok a KISZ májusi, X. kongresz­szusára. Borisz Pasztuhov arról be­szélt, hogyan vesznek részt a komszo­­molisták az SZKP XXVI. kongresz­­szusának előkészítésében. A magyar KISZ-küldöttség délután ifjúsági nagygyűlésen vett részt a moszkvai Vlagyimir Ziljics Villamos­­ipari Gépgyárban. A KISZ KB első titkára beszédében a két ifjúsági szö­vetség kapcsolatairól szólt. Hangsú­lyozta, hogy az együttműködés ki­emelkedő eseménye lesz a harmadik magyar—szovjet ifjúsági barátság­fesztivál, amelyet ez év nyarán Bu­dapesten rendeznek meg. A KISZ-küldöttségnek tagjai ko­szorút helyeztek el Lenin szobrán, amelyet a nevét viselő gyár előtt emeltek. Megtekintették a nagy for­radalmi múltú gyár emlékmúzeumát is. Hazánkba érkezett a Jemeni NDK párt- és állami delegációja Abdel Ghani Abdul Káder, a Je­meni Szocialista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a központi bizott­ság titkára vezetésével hétfőn hiva­talos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezett a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldött­sége. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Veress Péter, az MSZMP KB tagja, külkereske­delmi miniszter, Nagy Gábor, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. Ott volt Salem­ Fares, a JINDK ber­lini nagykövetségének hazánkban is akkreditált ideiglenes ügyvivője, aki Budapesten csatlakozott a küldött­séghez. Délután a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban megkezdődtek a ma­gyar—jemeni tárgyalásija. A magyar tárgyaló delegációt Veress Péter, a jemeni tárgyaló delegációt Abdel Ghani Abdul Káder vezeti. A felek áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, és azt kölcsönösen kedvezőnek ítél­ték meg. Az eszmecsere során meg­vizsgálták a továbbfejlesztés lehető­ségeit, az ehhez szükséges feltételek megteremtésének módjait. Az FLN küldöttsége Magyarországon A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett az Algé­riai Nemzeti Felszabadítási Front Pártjának (FLN) küldöttsége Delloud­ Boualemnek, az FLN Központi Bi­zottsága tagjának, a KB gazdasági osztálya elnökének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogad­ta. Jelen volt Abdelaziz Kara, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köz­társaság budapesti nagykövete. Az NDK külügyi államtitkára Budapesten Dr. Herbert Krolikowskinak, az NDK külügyi államtitkárának veze­tésével hétfőn küldöttség érkezett Budapestre a magyar­ NDK kultu­rális és tudományos együttműködési bizottság 8. ülésére. A tárgyalások során aláírják a két ország 1981— 1985. évekre szóló kulturális és tudo­mányos együttműködési munkater­vét. Hazaérkezett Helsinkiből a KISZ KB küldöttsége Szombaton hazaérkezett Helsinki­ből a KISZ Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vett a finn fővárosban január 19. és 23. között megrendezett ifjúsági és diák lesze­relési világfórumon. Vízügyi tárgyalások Csehszlovákiával Hétfőn magyar—csehszlovák víz­ügyi tárgyalások kezdődtek Győrött, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság székházában. A tárgyalások té­mája egyebek között a 200 kilométer hosszú közös Duna-szakasz szabályo­zása. Szigetköznél és Csallóköznél már évek óta összehangolt tervek alap­ján dolgoznak a Duna-ágak rende­zésén, a partbiztosításon. A munkák azt a célt szolgálják, hogy a víz moz­gása meggyorsuljon, és kevesebb hor­dalék rakódjon le a mederben. Tavaly a gázlók vonalában több mint 400 ezer köbméter sódert kotor­tak, emeltek ki a folyóból és mintegy 50 ezer tonna követ építettek be a partvédelmi művekbe a két ország vízügyi vállalatai. E munkák elszá­molására is most a győri tárgyaláson kerül sor, ugyanakkor megállapod­nak az idei teendők ütemében. A folyamszabályozás a szigetközi és a csallóközi oldalon is folytatódik, a magyar oldalon például Rajka és Ásványráró között 36 kilométer hosz­­szúságban befejeződik az egységes partszakasz kiépítése. Az ötnapos ülésszakon megálla­podnak a meder kotrásának további ütemezésében. Évenként körülbelül 5 millió köbméter ipari kavicsot kotor­nak ki a közös Duna-szakaszból. Magyar—NDK barátsági és kulturális hét Berlinben (Berlini tudósítónktól.) Hétfőn magyar—NDK barátsági és kulturális hét kezdődött Berlinben, a Magyar Kultúra Háza és a Köztár­sasági Palota rendezésében. A gaz­dag programot magyar filmkalei­­doszkóp nyitja meg 19 ismeretterjesz­tő, idegenforgalmi és animációs film bemutatásával. A további napok mű­sorából kiemelkedik a magyar iro­dalmi és zenei reprezentáció Kurucz Gyula író és Siegrid Oelner berlini zongoraművésznő fellépésével, aki Bartók-, Kodály- és Liszt-darabokat ad elő. Fellép ezen az esten a Ber­linben élő Serfőző Anikó népdaléne­kes is. Nagy érdeklődés előzi meg a ma­gyar­­ NDK barátsági és kulturális hét politikai fórumát, amelyet Cári Eduard Schnitzler, az NDK ismert tv-pu­blicistája vezet. A berlini Ma­gyar Kultúra Házának boltja a Köz­­társasági Palotában magyar bazárt nyit a legújabb könyveinkkel és hanglemezeinkkel, s bemutatkozik az NDK-ban a népszerű magyar kony­ha is. A programot naponta ifjúsági szórakoztató műsorok egészítik ki. Fiatal közgazdászok tanácskozása Salgótarjánban (Tudósítónktól.) Kétnapos tanácskozásnak színhelye január 26-án és 27-én Salgótarján. Nógrád megye székhelye adott helyet a fiatal közgazdászok VI. országos tanácskozásának. A város főiskolájá­ban háromszáz ifjú közgazdász ta­nácskozik a VI. ötéves terv indulásá­nak gazdasági feladatairól. Garam­­völgyi Károly, a Magyar Közgazda­­sági Társaság főtitkára nyitotta meg a tanácskozást, amelyen szó esett a fiatal diplomások helyzetéről, a kor­szerű tervezésről, a VI. ötéves terv beruházásáról és hitelpolitikájáról, az exportbővítő hitelrendszerről. Az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnöke, Csikós-Nagy Béla az árpolitikánkról tartott előadást. Szikszay Béla KB- osztályvezető-helyettes pedig az ipari irányítás új elveiről és módszereiről beszélt. A fiatal közgazdászok ma szek­cióülésekkel folytatják munkájukat. A SZOT elnöksége a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatairól A magyar szakszervezetek — a fe­szültebbé vált nemzetközi légkör, az enyhülés folyamatát veszélyeztető irányzatok felerősödése ellenére — a munkásszolidaritás szellemében 1980- ban tovább építették és erősítették kapcsolataikat a külföldi munkásság­gal — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége, amely a szakszer­vezetek nemzetközi tevékenységével foglalkozott. Az elnökség rámutatott, hogy a há­borús veszély elhárításának, a­­béke megőrzésének ügye, az enyhülés ered­ményeinek megőrzése valamennyi szakszervezeti szerv munkájának elő­terébe került. Egészében véve a ma­gyar szakszervezetek nemzetközi te­vékenysége eredményes volt. Együtt­működésük a szocialista országok testvérszervezeteivel tartalmasabbá, sokrétűbbé vált. Kapcsolatot terem­tettek Laosz és Kambodzsa szakszer­vezeti szövetségével. A szocialista or­szágok szakszervezetei között egyre szélesebb körben terjed a több­oldalú együttműködés. A fejlődő országokban is­ fokozó­dott az érdeklődés a magyar szak­­szervezetek munkája iránt. Számos küldöttség érkezett ezekből az álla­mokból tanulmányútra. A szolidari­­tásibélyeg-akció adta anyagi lehető­séget eredményesen használták fel a fejlődő világ szakszervezeteinek tá­mogatására. Az európai fejlett tőkés országok szakszervezeti vezetői — felismerve a realitásokat és az egyetemes mun­kásérdekeket — partnereink abban, hogy az utóbbi két évtizedben elért együttműködés eredményeit meg­őrizzük, a párbeszédet folytassuk. Folytatódtak a legfelsőbb szintű kon­­zultációk a francia CGT-vel, az olasz szakszervezetekkel, az NSZK-beli CGB-vel, a holland FIMV-vel, a nor­vég L/D-val, a Svájci Szakszervezeti Szövetséggel a Munka Világszövet­ségével, az Északi Szakszervezeti Ta­náccsal. Létrejött az első hivatalos eszmecsere az amerikai AIFL-CIO szakszervezeti szövetség képviselői­vel, ennek keretében amerikai szak­­szervezeti küldöttség látogatott ha­zánkba. A magyar szakszervezetek tevéke­nyen részt vettek a Belgrádban meg­tartott szakszervezeti fejlődési világ­­konferencia előkészítésében és mun­kájában, s több olyan nemzetközi szakszervezeti találkozó előkészíté­sében, amelyre 1961-ben kerül sor. A magyar szakszervezetek képvi­selői felelős tisztségeket töltenek be a Szakszervezeti Világszövetségben és a hozzá tartozó szakmai, nemzetközi szövetségekben, ahol munkájuk elis­merést vált ki. A magyar szakszervezeteknek to­vábbra is alapvető célja, hogy előse­gítsék a különböző irányzatú szak­­szervezetek két- és több oldalú együtt­működését, még eredményesebbé te­gyék a szocialista országok szakszer­vezeteivel a két- és több oldalú kap­csolatokat. A magyar szakszervezetek továbbra is fontos feladatnak tartják az eny­hülés eredményeinek védelmét, a kö­zös­ akciókat mindazokkal a szakszer­vezeti központokkal, amelyek készek fellépni a fegyverkezési hajsza ellen. Elősegítik a leszerelés gazdasági és társadalmi összefüggéseivel foglalko­zó világkonferencia összehívását.Köz­reműködnek abban, hogy az SZVSZ és a szakmai nemzetközi szövetségek munkája még eredményesebb legyen. Az elnökség ezután megvitatta és elfogadta a SZOT vezető szerveinek idei, illetve első félévi munkatervét, valamint a szakszervezetek és a SZOT 1961. évi költségvetését. (MTI) A ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT ABONYBAN --------------------------------------­ Fordulat az Új Világ Tsz-ben Már 32 évre nyúlik vissza az abo­­nyi Új Világ Tsz múltja. Nem ke­vés idő, és ebből 28—29 esztendő úgy telt el, hogy a közös gazdaság csak az úgynevezett mezőgazdasági alap­­tevékenységgel foglalkozott, igaz, az 1960-as években ők is próbálkoztak kiegészítő tevékenységgel, de az ak­kori hivatalos állásfoglalások hamar visszaterelték őket a földművelés­hez. Szégyent ebben sem vallottak. Az 1800 hektárnyi területüket kiválóan hasznosították, és voltak esztendők, amikor csaknem 600 hektáron ter­mesztettek paradicsomot, zellert, sár­garépát és más zöldségfélét, ők ad­ták a magyar zöldségkonzervgyárak paradicsom-alapanyagának 4,5 szá­zalékát. Rengeteg fáradságba került ezeknek a munkaigényes növények­nek az elültetése, betakarítása, vá­logatása, tisztítása. Hónapokig még vasárnapjuk se volt a tsz-tagoknak, sőt ha a helyzet úgy kívánta, ha a hétfői szállítás megkövetelte, akkor sokszor még vasárnap éjszaka is dol­goztak. • Meg is hozta az eredményét a rendkívüli szorgalom, a hozzáértés. Megerősödött a szövetkezet, egyre javult az emberek élete. Elnyerték a Kiváló Termelőszövetkezet címet is. A termelés hatékonyságát tekint­ve az első 25 magyar tsz közé került az Új Világ. Sűrűsödő jelek Mindez elégedettséget, megnyug­vást válthatott volna ki a szövetke­zet vezetői és tagjai körében. Nem ez történt. Észrevették a sűrűsödő fi­gyelmeztető jeleket. Megértették, hogy ha előbbre akarnak lépni, ha nagyobb nyereségre akarnak szert tenni, akkor a korábbinál is jobban kell törődniük a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével, a jövedelmező­séggel, és meg kell ragadni az alap­­tevékenységen kívüli lehetőségeket is. Ez ugyanis nemcsak a gyenge, kedvezőtlen adottságú tsz-eknek ad­hat sokat, hanem a jól gazdálkodó, erős szövetkezeteknek is. Ez a felismerés kapott hangot a múlt hét végén megtartott munka­helyi tanácskozásokon és a párttag­gyűlésen is. A tsz elnöke, Mészáros Gyula — aki már 1954 óta dolgozik itt — ezeken az összejöveteleken így nyilatkozott: — Szerencsénkre talán épp a hu­szonnegyedik órában szakítottunk a korábbi leszűkített, merev gyakorla­tunkkal, és 1979 végén 110 fős szol­gáltató ágazatot szerveztünk, majd 1980-ban édesipari üzemet hoztunk létre. Ha ezt nem tesszük, akkor most a 13,8 millió forint nyeresé­günknek legalább a fele hiányozna. Most már az Új Világ Tsz vala­mennyi tagja, dolgozója tudja, hogy az idei zárszámadás végleges adatai szerint az új szolgáltató részleg a múlt évben 18,6 millió forint árbevé­telt adott, az édesipari üzem pedig — mely teljesen új cukrászati termék­kel, a négercsókkal jelentkezett a piacon — csupán négyhónapos tevé­kenységével 17,6 millió forintos érté­ket termelt. Emellett hozzákezdtek a káposzta­­savanyító részlegük megszervezésé­hez is. Az 1980-as káposztatermésből 150 tonnát már savanyított állapot­ban értékesítettek. Mindez végül is ellensúlyozta azt a nagy csapást, mely a paradicsom ter­mesztésében váratlanul bekövetke­zett. Nem ők tehetnek róla, hogy 340 hektáron átlagban alig 26 tonna pa­radicsom termett, és a tervezett 29 millió forintos árbevételből csak 18,6 millió forintot sikerült elérniük. A korábbi években az Új Világ Tsz-t épp­­ a paradicsomtermesztés tette híressé. Gyakran 45—50 tonnás átlagtermést takarítottak be egy-egy hektárról, kiváló minőségben. A ta­valyi hűvös, csapadékos,, napfény­szegény időjárás azonban ártott a pa­radicsomnak. Az érzékeny növényt különböző, gombabetegségek is kínoz­ták, és nem is ért be idejére. Közbe­jöttek a különböző átvételi, minőségi viták. Így azután a hajdani megbe­csült, „szent növény” tovább vesztett amúgy is megcsappant tekintélyéből. Levonták a tanulságot — Mindennek a következménye, tanulsága már tapasztalható az idei tervünkben — állapítja meg Mihály József elnökhelyettes. — A Nagykő­rösi Konzervgyárral egyetértésben a tavalyi 340 hektár helyett csak 100 hektár paradicsom termelésére kötöt­tünk szerződést. Növeljük viszont a káposzta vetésterületét. Ezt a most jól értékesíthető növényt 95 hektár helyett 115 hektáron kívánjuk ter­melni. Ezzel együtt bővítjük a sava­nyítóüzemünket, és az idén már 600 tonna savanyított káposztát akarunk értékesíteni. Száz tonna savanyúsá­got készítünk még uborkából és kis dinnyéből. Senki se szólt a munkahelyi közös­ségek tanácskozásain a paradicsom érdekében — még a kertészeti brigád tagjai sem. Sőt: a vezetőség mentege­tőzött, amiért nem tett már korábban javaslatot a paradicsomtermesztés csökkentésére. Az öt évre megkapott állami támogatás miatt nem tudtak ezen előbb változtatni. Nem szakítanak persze teljesen a paradicsommal. Ha növekedne a ke­reslet iránta, akkor újra többre köt­nek majd termelési szerződést. A tsz minden tagja pontosan érti-tudja — megtanították erre őket az utóbbi évek —, hogy csak azt szabad termelni, amit kifizetődően értékesíteni lehet. Más lényeges módosítást is mutat az új terv. Eddig 95 hektáron ter­meltek zellert, petrezselyemgyökeret, pasztinákot. Ezekkel felhagynak, vi­szont több mint a duplájára, 70 hek­tárról 150 hektárra növelik a sárga­répa vetésterületét. Ennek a betaka­rítása ugyanis teljesen gépesíthető, és most biztonságosan, jövedelmezően értékesíthető. Ezután se hanyagolják el a nö­vénytermesztést, sőt az 5 tonnás hek­táronkénti búzatermelés és a 6,2 ton­nás hektáronkénti kukoricatermelés szintjéről is magasabbra szeretnének lépni. A búza vetésterületét 280 hek­tárról 500-ra növelik, és az ebből származó 1980. évi 4,1 millió forintos árbevételt 7,8 millióra akarják nö­velni. A takarmánykukorica vetés­­területe változatlan marad. A szol­gáltató tevékenység 25 millió forin­tos, az édesipari üzem pedig, a ka­pós négercsók termelésével 47 millió forintos árbevétellel szerepel az idei tervben. Szokatlanok még ezek a számok a Füzeséri-dűlőben, az abonyi határ­ban, ahol az Új Világ Tsz központja van. Senki se aggodalmaskodik vi­szont, hogy új utakra is ráléptek. Hi­szen régóta óhajtották elérni a 100 millió forintos termelési értéket, bár 1975-ben még csak az 53 milliónál tartottak. Végre tavaly a szolgáltató ágazat és az édesipari üzem együttes, 36 millió forintos teljesítményével át­lépték a bűvös 100 millió forintos ha­tárt, 6 millió forinttal. Előirányzataikban az szerepelt, hogy az V. ötéves terv idején 40 szá­zalékkal növelik a termelési értékü­ket. Ezt alaposan túlteljesítették. Vé­gül is a növelés meghaladta a 100 százalékot. Csak tavaly 49 százalékos volt az előrelépés. Ez akkor is igen nagy fejlődés, ha az árak emelkedé­sét is figyelembe vesszük. Idei lehetőségek A munkahelyi tanácskozásokon is­mertették a tsz vezetőségének azt a javaslatát, hogy erre az évre 20 szá­zalékos te­rmel­ési ért­ék - n­öv­eked­és­t irányozzanak elő. Hiszen a vetésszer­kezet és a termelésszerkezet említett módosításaival — főként a korszerű, nagy reményekre jogosító édesipari üzem segítségével — minden valószí­nűség szerint el is érhető. Nem is vi­tatta ezt senki. Vezetők, tagok úgy vélik, a tervezett növekedés benne van a lehetőségeikben. Nyugodt, bizakodó légkörben ta­nácskoztak minderről a munkahelyi közösségek és a párttaggyűlés is. „So­ha rosszabb ne legyen!” — mondotta az elért eredményekről Lukács Ká­roly, az egyik szerelő. Az összeállított igényes terv viszont jelzi, ha tovább­ra is igyekeznek, akkor még többre is vihetik. A tsz elnöke a traktoro­sok, a szerelők, a gépkocsivezetők tanácskozásán így foglalta össze a tanulságokat: „Amit eddig együtte­sen elhatároztunk és valamennyien akartuk, azt rendszerint el is értük.” Bizonyára így lesz ez most is. Tóth Benedek Húszmillió forintos beruházással tavaly létesítették a korszerű édesipari üzemet. Negyven asszony dán gépsoron itt készíti a cukrászati terméket.

Next