Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)
1873-03-16 / 11. szám
i, Magyarországi munkáspárt. Senki sem tagadhatja, hogy a munkásosztályra nézve életkérdés magát szervezni és egyesülni. Amint ismervesan alakultak Buda-Pest munkásai már 1868-ban egy tömeggyűlésben szabad ég alatt munkáspárttá felállítottak akkor programmot is, választottak egy központi népválasztmányt, melynek feladata vala, a pártot az országban ezen programúi értelmében szervezni s a programúi elveit tovább terjeszteni. A programút elő is terjesztett a kormánynak tudomás vétel végett s a munkáspárt népválasztmánya el is kezdte működését. Eközben túlsúlyt nyert az „általános munkásegylet" az agitáció téren, s így került aztán arra, hogy a különféle munkásegyletektől független pártválasztmány egész működésének mindinkább háttérbe kellett lépnie. Végre kezébe vette az „általános munkásegylet" a magyarországi munkás egyletek egész szervezését és vezetését s a pártválasztmány mely csak részben állott alkalmas férfiakból mai napig tetszhalál életét éltet. Ma tehát szorulunk a viszonyok által a párt újbóli alakulására. A felállítandó pártvezetésnek jut feladatául, rendet behozni a munkások zavarteljes viszonyaiba, s főképen az iparegyleti ügyet az új ipartörvény értelmében előmozdítani. Lényegesen azzal könnyíthetik meg, hogy a „Munkás-Heti-Krónika" mint eszkösz, czélja előmozdítására, rendelkezésére fog állani, kivált azért is, mert ezen lap kiadói készek,tulajdonos jogaikat a munkáspártnak minden megtérítés nélkül adják át. Tehát visszatükrözni fog a pártválasztmányi tevékenysége a pártközlönyben, hogy minden tag alaposan be legyen avatva előhaladásában. Az 1868-iki párt újból szervezkedni fog. Minden egylettől teljes függetlenségben fog mindezek fölött állani. A munkáspárt központi választmányának képeznie kell mintegy a vezetési ellenőrzést a szervezkedésben és a munkáscsoportok működésében, de tevékenysége csak az első magyarországi munkáscongressussig fog terjedni, melynek hivatása leend, egy teljes programmot kidolgozni a munkáspárt számára Magyarországon-Ez okból nem is fog a véghez menendő újbóli alakuláskor részletes programm felállítatni, nehogy a vidéki munkások nézetei, elvei- kivánalmainak elébekapjunk. Lapunk következő számában ezen közleményünk kiegészítéséül közölni fogunk egy czikket, mely olvasóinknak beláthatóvá teszi, mily nagy szükséggé vált a minkapárt szervezése, fentartván magunknak hogy akkor a megkezdendő újbóli alakulás normázeteinket kifejezzük. 11-ik szám. Egyes számokra 5 kr. egy I. évfolyam. Administráczió és kiadó-hivatal : Rákos-krok-utcza », ajtó 34. sz., hová minden reklamícziók intézendők. Negyedévre Előfizetési ára : 60 kr. Egy hóra . 20 kr. Buda-Pest, márczius 16. 1873. Szerkesztőségi iroda : Lipótváros, 3 korona-utcza 18. Kéziratok vissza nem küldetnek. hirdetmények: legolcsóbban számittatnak és az administráczióban Rákosárok-utcza 9. ajtó 24. sz. a. elfogadtatnak. Társadalmi s gazdászati néplap. Megjelenik minden Vasárnap magyar és német kiadásban. Budapest összes munkásaihoz! Vasárnap márczius 23-án tartalik a Beleznay kertben szabad munkásgyűlés. Munkások, kötelességiekké tétetik ebben résztvenni. A bizottmány. : „Megfogyva bár, te törve nem!" B. M. Egy római hadvezérrel történt meg, midőn csatát vesztve hazaérkezett, a polgárok diadalmenetet tartottak tiszteletére. Elámulva nézte egy ideig, mindezt a szerencsétlen hadvezér, míg aztán felvilágositák polgártársainak eme szavai: „Köszönet neked azért, mert a balsorsnak daczára el nem csügffodtél. ,( O ) Köszönet nektek is munkástestvérek, kik a jó ügy melletti működésben el nem csüggedtetek. Fogyatkoztatok ugyan , az ármány és cselszövény sokat is ártott nekünk, megritkitó tömegünket, de azért „megfogyva bár, de törve nem," itt állunk és ha kell, újból folytatjuk az önvédelmi harczot, a tőke zsarolásai ellen. Nem mi vagyunk azok, kik a társadalmi viszályt előidézik. Vessetek csak egy pillantást a gomba módra előtűnő szédelgő vállalatokra. Az ország elsőbb férfiai mindmegannyi részese az efféle társulatoknak, s igy nem csodálkozhatni nagyon azon, ha biz ezek a hatalom részéről kétszerte istápoltatnak. Mily merész harczulcsapása az emberi ízületnek, midőn strkelő munkások ellen katonaságot küldenek. Tehát a munkás egyedüli birtokával munkaerejével nem rendelkezhetik tetszése szerint? Vagy ha ezt akarja a durva erőszak megleczkézteti. — Felháborodik az ilyenek láttára az emberi érzelem! Esti munkások, kik még a régi zászló mellett résen álltak, vagy kik még távol vagytok tőlünk, hallgassatok az elkeseredés s a megbántott emberi kedély sugallatára, mely azt mondja nektek: „Előre!" Csoportosuljatok újra, mert a munkáspártnak föltámadnia kell. Újból szervezkedünk. A régi nehézkességet elvetjük, és helyébe ezélszerűbb szervezetDV*DBAmtünk. Mindenki kötelességében áll, itt közreműködni, mert több szem többet lát. A tanácskozások nem sokára megkezdetnek, kell hogy mindenki érdeklődjék ez iránt, miután pártszervezet-és fegyelemtől függ a munkásügy haladása. És éppen most, midőn a kényszeruralom dölyfe és a gőzös gabnauzsorás gúnyja kétszerte sújt, most mutassuk meg, hogy él még egy árva lenyűgözött osztály az emberi társadalomban, mely komolyan követeli a magáét, most álljatok elő nyitott buzgalommal ti is, kik hivői maradtatok a munkásügynek „megfogyva bár de törve nem!" Gyárak és műhelyek. Az ember (amint Dr. Koch E. mondja), kinek testvértársáért dolgoznia kell, felebarátjának eszköze s abból él, a mit ez neki ad, a proletarius, s általánosságban a munkás minden tekintetben nagyon is sajnálatra, a jóakarat különös gondozására és könyörületességre méltó. Az ő jogai vétessenek legelőször szem elé; ő ne szolgáljon a haszonkémlés és aljasság czéltárgyának ; ő ne éhezzen, ne fázzon, ne lakjék pinczékben és udvarokban, ne butuljon el, ne sülyedjen el, nehogy a vállalkozó kevesebb fáradsággal szaporíthassa az állampapírok és pénztár-utalványok számát, s nagy ünnepélyt száz tallér helyett ezerért tarthasson meg. Mindenkinek a magáét ! . . . . Tekintsétek meg ezen szép egészséges országot építsetek itt házakat azoknak, kiknek szorgalma nektek, mint állam és a társadalom kisebbségének, gazdaságot, műveltséget, egészséget és tiszteletet szerez; lássátok el őket egészséges ételekkel, jó vízzel, jó ruházattal; doritsétek föl szellemüket s nemesbitsétek szivüket; tegyétek őket önállóvá; teremtsétek és erősbitsétek a társulást (associatiót), a társas munkát; tartsátok fen őket egészségben, hogy egészséges utódokat hozhassanak világra. „Azon gyámok, kinek beteg, nyomorult