Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-15 / 195. szám

1914 augusztus 15. HEFSZAVA tak : Bencze —.50, Rotter 1.—, Marosán 1.—, Takács —.40, Marton 1.—, Tóth 1.—, Polgár —.40, Balogh —.40, Katró —.60, Rózsás —.40, Kotrós —.40, Mészáros —.50, Kovács —.50, Ungi —.50, Krizler —.40, Sas 1.—, Kulcsár —.40, Bá­rok —.50, Szabó —.70, Leicht —.60, Dresován —.60, Visák —.60, Weigand —.50, Bárok —.50, Fanesel —.50, Kamocsay —.40, Erős —.50, Maro­sán —.50, összesen 16.30. Kleiner József 2.—, Vovszky 4.—. Népszava-könyvkereskedés sze­mélyzete : Péterffy 15.—, Boros 3.—, Sem­jén 5.—, Lisztes 5.—, Fekete 1.—, összesen 29.—. A 349. számú gyűjtőiven adakoztak: Haas Mór 15.—, Schott és Donath 15.—, Müller 1.—, Fésu­s —.50, Rudas —.10, Miklós —.20, Czinner —.10, Cervenka —.10, Lederer —.30, Hek —.20, Lam­buld —.50, Streicher —.50. összesen 33.50. A 47­. számú gyüjtőiven adakoztak : dr. Ormos 16.—, Schöner 16.—, Göndör 15.—, N. X. 16.—, Farkas A. 18.—, K­ahn 20.—, Széll 3.—, összesen 104.-. Szobrászok szervezete 100.—. Kocsigyártók szer­vezete 50.—. Mai gyüjtésü­nk 322.50 Eddigi gyűjtésünk 13.155.08 Összesen 13.477.58 UTOLSÓ HÍREK * * Új Katonai behívások előtt, A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Meg­bízható helyről értesülünk, hogy a folyó évi újoncoknak és póttartalékosoknak há­ború esetére tervezett idő előtti behívását, amennyiben eddig még meg nem történt, S—10 nap múlva fogják elrendelni. Ugyan­azon időben fog megtörténni a magy. kir. honvédség már behívott, de fölös létszám miatt ismét szabadságolt tartalékosainak, póttartalékosainak, valamint azon népföl­kelőknek behívása, akik katonai szolgálatot teljesítettek, mert a fölsoroltaknak nagyobb osztagokba való összevonása a tábori csa­patok elvonulása folytán meg van köny­nyítve. Miután továbbá az aratási munkák k is végükhöz közelednek, egyúttal az ezen célra­­ alkalmazott legénység is katonai szolgálatteljesítésre fog visszahivatni. ^ J^j ^ Orosz hazudozások leleplezése. (Szófia, augusztus k­. —. „M. T. I.") Az it­teni orosz követség a muszka diplomácia is­meretes eszközeihez folyamodik: ferdít és ha­,­zudik. Kommünikét tesz közzé, amelyben ki­jelenti, hogy az utolsó évszázadban Oroszor­­­szág több háborút folytatott, amely háborúk mindegyike egy-egy Balkán-népet fölszabadí­tott. Ma oly háborúba fog, amelynek célja az összes európai kis államok politikai, erkölcsi és gazdasági fejlődésének biztosítása.­­Az ösz­szes civilizált hatalmak és nagy szellemek csatlakoztak Oroszország eme vállalkozásá­hoz. A hármas entente arra a célra alakult, hogy a dogmává vált erőszakos hatalom elvét letörje, amelyet a mai germanizmus képvisel. E célt békés esz­közökkel akarta elérni. Sajnos hasztalan. A történelem igazságot szolgáltat majd a hármas antant elhatározásának, Németország és Ausztria-Magyarország továbbra is­ túloz­hatják vagy módosíthatják a nap esemé­nyeit. Ez a végeredményben mit se változ­tat. — Így beszél a hivatalos hazudozás és testvérlapunk, a szófiai Rabotnicseski Vest­nik erre a következőket írja: A kommüniké célja, hogy az itteni orosz érzelműek köré­ben azt a hitet keltse, hogy Oroszország va­lami fölszabadítási missziót teljesít. A kom­müniké szemérmetlenül azt állítja, hogy Oroszország ezt a háborút az összes európai kis államok politikai, erkölcsi és gazdasági fölszabadítása érdekében kezdte.­­A despota Oroszország, amelynek uralma alatt 180­ mii­,­lió orosz, lengyel, finn, török, perzsa, mon­gol, román és bolgár, szenved, elég szé­gyentelen volt ahhoz, hogy fölszabadításról beszéljen. A kancsuka, a bitófa és a nyak­tiló Oroszországra az erőszakos hatalom ellen akar föllépni. Az orosz feketék cinizmusa utolérhetetlen. Az egész világ igazi meg­könnyebbüléssel és elégtétellel üdvözölné a cári Oroszországnak megsemmisítését és a barbár oorsz despotizmusnak elpusztítását még akkor is, ha ez a fölszabadítás oly óriási áldozatokat és vérfürdőket igényel, mint a mostani háború. * # $ A belga Kegyetlenségen. (Hamburg, augusztus 11.) Egy Lüttich­nél megsebesült katona a „Hamburger Fren­len­blatt"-ban azt írja, hogy a belga lakosság mindenkire, még a Vöröskeresztre is lövöl­dözött. Már a táborozás alatt, augusztus 4-én megtámadta a lakosság a németeket. A harc után fegyverrel kellett magamnak — úgymond — utat csinálnom a helység kór­házáig, mert a lakosság szakadatlanul lövöl­dözött reánk. Egy faluban egy tiszt italt kért, mire a vendéglős egy pohár bort adott neki. Miközben ivott, a korcsmáros belédöfte a kését. * * % A németek megbosszulják a belga és francia kegyetlenkedéseket. (Berlin, augusztus 14.) A „Nordd. Alig. Zeitung" közli: Német figyelmeztetés Fran­ciaországnak és Belgiumnak. Egy semleges államnak közvetítése foly­tán a következőket közlik: 1. A francia kormánynak: A német csa­patok jelentései arra engednek következ­tetni, hogy Franciaországban a népjogok ellenére népháborút rendeztek. Sok esetben a lakosság a polgári ruha védelme alatt alattomban német katonákra lövöldöztek. Németország tiltakozik olyan hadviselet ellen, amely a népjoggal ellenkezik. A né­met csapatokat utasították, hogy a lakos­ságnak minden ellenséges magatartását a legerélyesebb intézkedésekkel nyomja el. Minden nem katonát, aki fegyvert visel, aki a németek összeköttetéseit megzavarja, táv­h­óh­uzatokat elvág, robbantásokat végez, szóval bármelyik irányban jogosulatlanul valami harci cselekményben részt vesz,­­ rögtönítélő bíróságilag agyonlövik. Ha a háború ezáltal különösen rideg jelleget ölt, ezért Németországot nem terheli felelősség. Csakis Franciaország felelős az ilyen módon netán okozandó vérontásért. 2. A belga kormánynak: A belga kormány visszautasította Németország őszinte figyel­meztetését, hogy kímélje meg országát a há­ború riadalmától és fegyveresen ellentállt a németek bevonulásának, amelyet Németor­szág ellenségeinek intézkedései tettek szük­ségessé. Dacára az augusztus 8-iki jegyzék­nek, amelyben a belga kormány kijelenti, hogy a hadiszokáshoz képest háborút csak egyenruhás katonasággal vezet, a lü­ttichi harcokban sok ember a polgári ruha védelme alatt vett részt. Lövéseket tettek nemcsak német csapatokra, hanem kegy ellen módon vertek agyon sebesülteket és lőttek orvo­sokra, akik hivatásukat teljesítették. Ant­werpenben a csőcselék barbár módon német tulajdont pusztított el. Gyermekeket és asz­szonyokat bestiális módon mészároltak le. Németország elégtételt követel az egész művelt világ előtt ezeknek az ártatlanoknak kiontott véréért és Belgium ama hadviselési módjáért, amely minden civilizációt gúny tárgyává tesz. Ha a háború ezentúl kegyetlen­­jelleget ölt, ezért Belgium felelős. Hogy a né­met csapatokat a fölizgatott népszenvedéllyel szemben megvédjék, ezentúl mindenkivel szemben, akin nincs egyenruha és aki nem visel ,valami világosan fölismerhető jelet, amelyről a háborúhoz való jogosultsága föl­ismerhető, azt m­int a népjogon kívül állót fogják tekinteni, ha a harcban rásezt vesz, a német csapatok összeköttetéseit bántalmazza, a táviróvonalakat elvágja, robbantásokat vé­gez, szóval harci cselekményekben jogosulat­lanul bármi módon­­részt vesz. Az ilyen sze­mélyeket mint népjogellenes harcost keze­lik és rögtönit élő bíróság útján agyonlövetik. HÍREK. — Tüntetések Budapesten. Pénteken este fővárosszerte nagyarányú tüntetések voltak a háború mellett. A tömeg fáklyákkal és lam­pionokkal fölszerelve a királyt és a háborút éltetve vonult végig az utcákon és a román, a török és a bolgár konzulátusok előtt hangos ovációt rendezett. Az éljenzések zajára meg­jelentek az ablakban az ünnepelt országok­­konzulai és rövid beszédeket intéztek a tömeg­hez. A konzulok szavai igen nagy lelkesedést keltettek és a háborús tüntetés a késő esti órá­kig eltartott. — Tüzek a vidéken. Nagykanizsáról jelen­tik : Az egyik honvéd gyalogezred Bárta­puszta közelében gyakorlatozott. Mialatt a katonák gyakorlatoztak, a mezőn tűz ütött ki , a búzatermés a cséplésnél tüzet fogott és heves lánggal égni kezdett. A gyakorla­tozó katonák nyomban a tűz eloltására siet­tek. Sikerült is a tüzet lokalizálniok és ezzel a termést megmentették. A Fiuméból jelen­tik: Szerdán éjjel 12 óra után nagy tűzvész pusztított az Óvárosban. A tűznek egy asz­szony és két gyermek élete esett áldozatul és három ház elpusztult. A tű­z a Pasquali­ház padlásán ütött ki és gyorsan elharapó­zott. A tűzoltók, akik nyomban elősiettek, több ember életét mentették meg, de Klau­zer Józsefné és­­Vincera Miksának tizenhat és négy hónapos gyermekei benn fulladtak az egyik égő házban. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy a tüzet gyújtogatás okozta; a Pasquali-ház két lakóját előzetes letartóz­tatásba helyezték.­­ A csónakázás veszedelmes. Szerdán délután a Fleischmann Antal-féle Dunakotró­ Vállalat hét munkása csónakon igyekezett a Dunán le­felé. Az Erzsébeth­íd alatt posztoló katonaőr fölszólította őket, hogy evezzenek a pesti part felé. A munkások azonb­an nem hallották a föl­szólítást és tovább eveztek. Az őr még egy pár­szor rájuk kiáltott, hogy álljanak meg, majd mikor a munkások erre sem reagáltak, három­szor rájuk lőtt. A golyók szerencsére a csónak­ mellett fúródtak a vízbe és nem tettek kárt sen­­­kibe. A munkások most már kieveztek a pesti!­ partra, ahol őrjárat fogadta őket és igazolás után valamennyieket elbocsátották. A főkapi-­ tányság ebből az esetből kifolyólag is figyel-*­ mezteti a Dunán csónakázókat és a hidakon át­­ kelőket, hogy a legnagyobb elővigyázatossággá!! viselkedjenek és a katonák fölszólitására nyom-­­ban engedelmeskedjenek. — Panasz... "i amig az egész ország párti különbség nélkül igyekezik a háborúba vond­­uló katonák sorsán könnyíteni legalább" azt által, h­ogy családjuk sorsáról gondoskodik*­ éppen azok mulasztják ezt el, akiknek ez legf­első sorban lenne kötelességük. Mind sürüb­­­ben érkeznek hozzánk panaszok a segítés szervezésével megbízott városi hivatalnokok s a kerületi elöljáróságok ellen, hogy, nem vi­seltetnek kellő jóindulattal a szerencsétle­nek iránt, ridegen bánnak­­velük", küldözgetik őket ide-oda s segélyt nem adnak. Ma is két panasz érkezett bevonult katonák családjá­tól. Az egyiket egyszerűen minden segítség nélkül elutasították, a másik családot ide­oda küldötték, az asszony­ háromszor is járt a kerületi elöljáróságnál, amíg végre nagy kegyesen 50 fillért adtak neki. Ilyesminek nem szabad megtörténni s ha a polgármester úr meg akarja vizsgálni az ügyet, mi a címe­ket készséggel rendelkezésére bocsátjuk. — Elkobzott faj. A budapesti királyi ügyész­ség a „Pesti Futár" címü lap augusztus 15-iki kerettel kiadott lapszámának terjesztését az 1912. évi LXIII. törvénycikk 11. alapján megtiltotta. A rendőrség ez alapon a található p­éldányokat mindenütt lefoglalta. A terjesz­tési tilalom csakis az augusztus 15-iki kelettel kiadott számra vonatkozik. 9 A NÉPSZAVA KIADÓHIVATALA ÉS KÖNYVKERESKEDÉSE a szombati ün­nepnapon délig marad nyitva.

Next