Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-19 / 199. szám

4 Katonanap a fővárosban. A Gyermekvédő Liga ismerős, piros per­selyei a keddi napon megint megjelentek Bu­dapest utcáin. Most nem a gyermekek, ha­nem a­ hadba indult katonák családjainak a segélyezésére folyt a gyűjtés. A perselyezés, az urnákkal való megadóztatása a járó­kelőknek sokkal nagyobb mértékben folyt, mint a gyermeknapokon és az adakozás is őszintébb, szívesebb volt. A gyűjtés eredmé­nyét még nem ismerjük. Az itthonmaradottak összeírása. A főváros megbízottai kedden fejezték be a hadbavonultak családtagjainak összeírá­sát és a főváros a jövő vasárnaptól kezdve folyósítja a segélyeket. A főváros környékén levő községek közül Újpesten, Kispesten, Budafokon és Rákospalotán e héten megtör­ténik a hadbavonultak családtagjainak ösz­szeírása, a többi községekben az elöljáróság még nem intézkedett. Tudakozódás a sebesültekről. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a saját, valamint szövetségeseink hadseregéhez tartozó sebesültek és betegek tartózkodás­i he­lyéről és állapotáról szóló értesítéseket kizáró­lag a Vöröskereszt­ Egylet budapesti és bécsi tudakozó irodái adják meg és pedig csak írás­ban vagy táviratilag. A Népsegítő Iroda. A Városi Népsegítő Irodát nap nap után ezrével keresik föl most is a hadbavonultak ínséges családjai. Az iroda most zárta le mű­ködésének második hetét. Két hét alatt 12.618 félnek ügyét intézték el. Ezek közü­l 4542-en kap­tak pillanatnyi pénzsegélyként összesen 10.07­0 korona 70 fillért. Ennek fedezetéül szolgált a polgármester utalása alapján 5000 korona vá­rosi pénz , 9326 korona 72 fillérnyi magán­adakozás, ugy hogy e hó 17-én még 1252 korona 12 fillér állott az iroda rendelkezésére. Külön­adomány-alapokból 3882 koronát fordítottak várandós nők segélyezésére, akik pénzsegélyt, ingyentejet, pólyát és számos esetben kórházi elhelyezést nyertek. Jogsegéllyel 4000-nél több esetben látták el a feleket, az irodában ingye­nes dolgozó ügyvédek. Többnyire házbér­ügyek, amelyekben az eljárás alig néhánynak kivételével sikeres volt. Megokolt esetekben 136 felet és hozzátartozóit segített az iroda ingyenutazáshoz, hogy vidéki rokonokhoz költözhessenek a pesti nyomorúság elől. Nap­nap után 100—120 gyermeket helyeztek el nap­közi otthonokban; százszámra osztják az ingyenebéd helyeket, főként gyermekeknek; kiosztottak az elmúlt héten na­pi 607—800 ada­gokban 3650 kilogram húsneműt, továbbá 150 kilogram túrót, 500 darab tojást, zöldséget stb. Párhuzamosan a népsegítővel, működik az Auguszta-alap élelmiszerosztogató osztálya, ahova a népsegítő közvetíti a jelentkezők nagy részének kérelmét. Az Auguszta-alap tíz nap alatt kiosztott több mint 3000 félnek 4500 kiló lisztet, 9100 kiló krumplit, 100 kilogram cukrot, 85 kiló kávét, 650 korona áru rizst, ba­bot, azonkívül tömérdek szafaládét, debrece­nit, szalonnát, kakaót, kalácsot, kenyeret, gyü­mölcsöt stb. A pénzsegélyezést most lassan­ként egészen az elöljáróságokhoz igyekszenek átutalni, hogy a Népsegítő Iroda tulajdonké­peni hivatásának szentelhesse működését: az útbaigazításnak, jogsegélynek és a várandós nők segélyezésének. Mozinap Budapesten. A budapesti moziszakmabeliek elhatározták­, hogy folyó hó 22-én az összes budapesti mozgó­színházakban jótékonycélú előadásokat tarta­nak, amelynek teljes jövedelmét felerészben a Vöröskereszt­ Egylet, felerészben a hadba­vonultak családjait segélyező mozgalom cél­jára fordítják. A budapesti filmkölcsönzők ezen előadásokra teljesen díjtalanul szolgál­tatják legjobb műsorukat, míg a színház­tulajdonosok az üzemi kiadásokat a sajátjuk­ból födözik. A villamostársaságok e napra díj­talanul szolgáltatják az áramot a mozgó­színházaknak. A Máv. alkalmazottai és a háború. Azoknak az állam vasúti hadbavonult napi­béres alkalmazottaknak a családjait, akik a vasútnál nem,­í­oltak legalább egy évig alkalma­zásban, a Máv. nem részesíti állandó ellátás­ban. Éppen ezért az államvasutak részéről iga­zolvánnyal ellátott ezeknek a napibéres alkal­mazottaknak segélyre szoruló családjait az ál­lam részéről illeti meg a mozgósítási segély, tehát összeírásuk végett a lakásuk szerint ille­tékes kerületi vagy községi elöljáróságnál kell jelentkezniük. Ha pedig az általános összeírást elmulasztották volna, utólag kell jelentkezniük. A fővárosi kerületi elöljáróságokat fölhívta a polgármester, hogy az utólag jelentkezőket is azonnal írják össze. Iskolák és kisdedóvók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami és a községi elemi iskolákban, vala­mint az állami és a­ községi kisegítő iskolák­ban és gyógypedagógiai intézeteikben a szor­galmi időnek általában az eddigi rend szerint szabályszerűen való megkezdését rendeli el; az ismétlőiskolai tanítást (tehát a gazdasági ismétlőiskolait is) a háborús idő tartamára általában fölfüggeszti és a mindennapi tan­kötelesek utolsó három, IV., V. és VI. évfo­lyamát ugyancsak további intézkedésig a gazdasági munkában való részvétel céljából az iskolába járás kötelezettsége alól fölmenti s végül megengedi, hogy a mindennapi is­kolakötelesek harmadik évfolyamába tarto­zók közül azokat, akik szellemi és testi fej­lettségük folytán a gazdasági munka végzésé­ben kellőképen segíthetnek, az iskolai gond­nokságok és az iskolaszékek a mindennapi iskolába járás alól fölmenthessék. A szor­galmi idő megkezdése tekintetében­ kétféle­képen alakulhat a helyzet: 1. A községben sem az iskola épülete nincs katonai célokra lefoglalva vagy kiszemelve, sem a tanító nincs katonai szolgálatra behiva; ilyen ese­tekben a tanítás megkezdésének és lelkiisme­retes végzésének semmi akadálya nincs. 2. A községben az iskola épülete is katonai cé­lokra van lefoglalva és a tanító is katonai szolgálatra van behiva. Ilyen esetekben a ta­nítás ideiglenesen valamely más helyiség­, hen (községháza, tanítói lak, lelkészlak, más magánépület) helyettes tanító által kez­dendő meg vagy­ több tanerővel rendelkező iskolákban a katonai szolgálatot nem telje­sítő vagy a felsőbb évfolyamok szünetelése következtében fölszabadult tanítók végzik a tanítást. N­a a h­elyi körülmények úgy kíván­ják, osztályösszevonás vagy váltakozó taní­tási rend alkalmazandó. A 2. pontban fölso­rolt rendelkezések alkalmazandók oly esetek­ben, mikor az iskolaépület tanítás céljára ren­delkezésre áll s a tanítás csak a tanító be­vonulása miatt nem volna megkezdhető. Ugyancsak a 2. pont megfelelő rendelkezése alkalmazandó akkor, ha a tanítás azért szü­netelne, mert tanterem nem áll rendelke­zésre a meglévő iskolában, de tanító van. Megjegyzi a miniszter, hogy a tanításnak a szóbanforgó ideiglenes helyiségekben való megtartása, az államkincstár semmiféle bér­rel nem terhelheti meg, mert el lehet várni, hogy ilyen rendkívüli viszonyok között az érdekeltek szükség esetén ilyen csekélyebb­nek mondható áldozatot szívesen hoznak meg. Értesítette továbbá a miniszter a tanfel­ügyelőket, hogy gondoskodjanak az óvodák működését netán gátló minden egyéb aka­dály haladéktalan megszüntetéséről és uta­sítsák szigorúan az óvónőket, hogy nagyfon­tosságú hivatásuknak és kötelességüknek most kétszeres buzgósággal és odaadással feleljenek meg. A háború uzsorásai. A munkácsi rendőrség 400 korona pénzbir­sággal sújtott egy hentest, aki romlott kol­bászt adott el a katonáknak. Megindították­ az eljárást egy kereskedő ellen, aki egy szál gyer­tyáért 40 fillért kért. Ezenkívül mintegy húsz kereskedő, kocsmáros és vendéglős ellen folyik hasonló visszaélések miatt az eljárás. Csalás a papírpénzzel. A hivatalos lap keddi száma közli a pénz­ügyminiszternek a pénzügyigazgatóságokhoz intézett rendeletét. A miniszternek tudomására jutott, hogy egyes italmérésekben a papírpénzt vagy egyáltalán nem, vagy csak értéken alul fogadják el. A miniszter felszólítja a pénzügy­igazgatóságokat, hogy az italméréseket a pénz­ügyi közegekkel ebben az irányban is a legszi­gorúbban ellenőriztessék. Akit rajtakapnak, hogy a papirogirt nem akarja elfogadni, attól Postai rendelkezések. A kereskedelmi miniszter a sajtótermékek fölvételére illetékes postahivatal meghatáro­zása­ tárgyában rendeletet bocsátott ki. E ren­delet értelmében a Budapesten postára adandó összes sajtótermékek (hírlapok és minden sajtó­termék) fölvételéről 1914 augusztus 17-től a bu­dapesti 72. számú postahivatal jelöltetett ki. E postahivatalon kívül más postahivatal sajtó­termékeket nem vehet föl. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a kereskedelmi miniszter Nagybritanniával, Franciaországgal és Belgiummal és ez orszá­gok összes gyarmataival megszüntette a postai forgalmat. népszata: 1914 augusztus 19. megvonják az italmérési jogot, aki értéken alul fogadja el, az ellen eljárást indítanak csa­lás miatt. Az ügyészség ilyen esetben az eljá­rást a legnagyobb gyorsasággal folytatja le. Egyéb hírek. Az önkéntesi vizsgák vizsganapjául a hon­védelmi miniszter a pécsi és a nagyváradi m.­­ kir. honvédhadapródiskolára nézve e hó 30-át tűzte ki. Az említett m. kir. honvédhadapród­iskoláknál vizsgázni szándékozók az iskolai és a személyazonossági bizonyítvánnyal fölsze­relt kérvényüket a maguk érdekében legkésőb­ben e hó 24-ig a m. kir. honvédelmi miniszté­riumhoz nyújtsák be.­­ A munkaszünet föl­függesztésére vonatkozó rendelkezés, amelyet a közönséggel hirdetés útján közöltek, az idei Szentistván-napra is érvényes, amikor is min­dennemű munkára, üzemre és elárusításra nézve a munkaszünet nem érvényes és az üz­letek nyitva tarthatók. — A Budapesti Villa­mos Városi Vasút igazgatósága ez után tudatja a nagyközönséggel, hogy kedden a közúti vasútra szóló átszálló jennek kiadását is újból megkezdte. — A budapesti országos első gyer­mekmenedékhely egyesület a napokban tartott ülésén elhatározta, hogy Vendel­ utca 3. szám alatti intézetének két tantermében a háború tartama, alatt húsz-húsz, együtt negyven oly gyermeket helyez el, illetve vesz ingyenes gon­dozásba, akiknek atyjuk a­ háborúba ment és anyjuk beteg vagy keresetképtelen. és Közgazdaság. Kszfloltozni Sisít az &lhoProst«!i*merést. — Nem­ szabad, elfecsérelni az élelmisze­reiket. — Tiz uj szénfooron&sak. — A ga­bonatőzsde. Az illetékes hatóságok szives figyelmébe ajánljuk a következőt: Magyarországnak az idén az átlagosnál gyöngébb gabonatermése volt. Viszont a külföldről csak számos nehézség leküzdése árán lehet majd élelmiszert behozni. A ga­bona-, liszt- és kenyérárak már most is oly magasra szöktek föl, hogy a szegény embe­rek megcsappant keresetük mellett ily ára­kat megfizetni nem tudnak. Ily körülmé­nyek között azt hisszük, teljesen indokolt volna a szeszfőzés nagyfokú korlátozása: rendeletileg ki kellene mondani, hogy szesz-, főzésre csakis emberi élelmezésre avagy állati takarmányozásra hasznavehetetlen anyagokat szabad fölhasználni. Szigorúan meg kellene azonban tiltani, hogy­ burgo­nyát, kukoricát­­vagy répát, amelyre embe­rek élelmezésére és állatok takarmányozá­sára föltétlenül szükség van, szesszé dolgoz­zanak föl. Azt hisszük, hogy ez az intézke-­ dés óriási haszonnal járna úgy az itthon­maradt népesség, mint a hadsereg élelmezé-­ sére csakúgy, mint a közegészségügyre. Kára néhány szeszbárónak és pár száz nagybirtokosnak lenne csak­, akik ezt a ká­­­rosodást bizonyára könnyen elviselnék. Hogy milyen nagyfontosságú dologról van itt szó, ezt néhány adattal akarjuk bizo­­nyítani: 1911/1912. évi termelési időszakban ter­meltek Magyarországon összesen 1,190,232 hektoliter százpercentes alkoholt. Ezt az óriási meny­s nyiséget túlnyomó részben a nagy szeszfő­zők álltották elő, kisüstön alig­­he­ts­zer.

Next