Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-25 / 205. szám
6 főtisztviselőknek, hogy a vásárfelügyelőkkel érintkezésbe lépve és velük megállapodva, minél gyakrabban járassák be egy-egy tisztviselőjükkel a kerületükben levő vásárcsarnokokat, piacokat és élelmiszer árusítóhelyeket. A rendőrtisztviselők a vásárfelügyelők kíséretében jelenjenek meg és az első héten lehetőleg naponként végezzék ellenőrző körútjukat. Kötelességük meggyőződést szerezni, hogy az árusítók nem lépik-e túl a normális napi árakat és nem követnek-e el visszaéléseket. Egy másik rendeletében a főkapitány elrendelte, hogy az ilyen kihágások és panaszok tárgyalásánál a budapesti kereskedelmi és iparkamarával rövid úton közöljék a feljelentést, hogy szakvéleményt kapjanak. Ez azonban az elöljáró rendőri büntető bíró szabad és független mérlegelését nem érinti. Egyúttal közölte harmadik rendeletében a főkapitány azt is, hogy a cukorgyárak a cukor árát métermázsánként 5 koronával fölemelték. Így a kiskereskedők is kénytelenek a cukrot drágábban árusítani. Tájékoztatásul kijelenti a főkapitány, hogy a cukornak mai viszonyokhoz és a fenti körülményekhez mért rendes ára kilogramonként 1 korona. Ezzel kapcsolatban Budapest főváros tanácsa is rendeletileg utasította az elöljáróságokat, a vásárcsarnokok és a vásárigazgatóságot, hogy tisztviselőik szintén fokozott szigorúsággal ellenőrizzék az árusokat. Egyúttal utasította őket, hogy az elsőrendű közszükségleti cikk árát állapítsák meg és szakvéleményükkel haladéktalanul támogassák a rendőrséget. Munkanélstüliség egész világon. — Mi a triumfaanélstüliség igazi oka.. — K moisspeftía helyzeteobft, mint a nystgafi államoké. — Hafftefityi leirata a mmnfe&llat&tofioz. — Hogyan lehetne ssgifenx a munketnél&iílíségen. Azok a hirek, amelyek külföldről érkeznek, azt mutatják, hogy a munkanélküliség minden országban óriási méreteket ölt. A munkapiac válsága nem szorítkozhatik a háborút viselő államok területére, hanem a közgazdasági élet nemzetközi összefüggésénél fogva épp élerővel sújtja a háborúban részt nem vevő államokat is. Így Olaszországban sok százezerre megy a munkanélküliek száma; mindazok az olasz munkások, akik normális időkben nálunk, Németországban, de főleg Franciaországban útépítési, vasútépítési, kőbánya, cement és mezőgazdasági munkákat végeztek, most hazaérkezve, óriásira dagasztják a munkanélküliek seregét. Amerikában szintén óriási méretű a munkanélküliség. Oroszországból nincsenek számszerű híreink, de elegendő, ha arra utalunk, hogy egyedül Németországban évente több mint egy millió mezőgazdasági munkás szokott ilyenkor dolgozni; képzelhető, hogy ezeknek a hazaáramlása micsoda munkanélküliséget idézett elő Oroszországban. Természetes, hogy a munkanélküliség nálunk sem kisméretű és sajnos, még mindig növekedő. Még mindig szaporodik azoknak az ipari üzemeknek a száma, amelyek teljesen beszüntetik vagy minimumra redukálják a munkát. Pontos adataink a munkanélküliség nagyobbodásáról nincsenek. De a helyzetet mégis jellemzi a budapesti állami munkaközvetítő intézet jelentése: amíg múlt héten 6090 munkás keresett munkát és 175 számára kínálkozott munka, addig a legutóbbi, augusztus 21-éről kelt kimutatás szerint 6482 férfi és 1049 nő keresett munkát, míg összesen 235 férfi és 126 nő számára kínálkozott munkaalkalom. Ez mutatja, hogy még mindig növekedőben van a munkanélküliség. *" A legtöbb elméleti feladat most az : kimutatni, hogy mi az igazi oka az üzemek szünetelésének, mi az oka a munkanélküliségnek. Ezeket az okokat két főcsoportba oszthatjuk: a termelést gátló és az eladást gátló okokra. A termelést gátló okok: a tulajdonos üzemvezető, munkavezetők berendelése katonai szolgálatra; a közlekedés zavara folytán beállt szén- és nyersanyaghiány , a szükséges tőke, illetve hitel hiánya. Amint látjuk, ezek az okok múló természetűek: a bevonult, képzett munkaerőket lehet pótolni, sőt a hadvezetőség gyakran szabadságolja is a nélkülözhetetlen erőket: a közlekedés zavara el fog múlni, mihelyt a haderők fölvonulása befejezést, nyert, a hitelviszonyok szintén javulófélben vannak. A munkanélküliségnek, az üzemek szüneteltetésének igazi oka az eladást gátló köörülményekben van. Ezeket két csoportra kell osztani: az egyik a kivitel lehetetlensége, m a vtádik a belső piac fölvem képességének igazi nagymérvű csökkentése. A monarchia ebből a szempontból jobb helyzetben van, mint bármely kapitalista ország ;jobb helyzetben van, mert termelésének aránytalanul kisebb részét szokta normális időkben külföldre kivinni, mint Németország, Franciaország, Anglia vagy bármely kapitalista ország. A monarchia 54 milliónyi lakossága normális időkben majdnem kizárólag a saját szükségleteinek kielégítésére dolgozik, termel. Tehát megvan a lehetősége most is annak, hogy a termelés fönmaradjon, mert hisz a szükséglet fönnáll. Az igazi baj abban rejlik, hogy az emberek nem eszközölnek beruházásokat, nem merik szükségleteiket födözni, mert nem bíznak abban, hogy jövedelmük állandóan megmarad. Mindenki igyekszik jövedelme egy részét visszatartani az emberek csak legégetőbb szükségleteiket fedezik, amiak következménye a kert-slét kicsinysége, a pia-3 fölvevőképességének nagyfokú csökkentése, ami viszont a termelés abbahagyását idézi elő, mert a pillanatnyilag csekély kereslet mellett a tőkések nem tartják hasznothajtónak az üzem folytatását. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy azok az eszközök, amelyeket eddig alkalmaztak vagy ajánlottak, — noha nagyon hasznosak — a bajnak gyökeres orvoslására nem alkalmasak. A munkaközvetítés egységesítése csak annyit használ, hogy az a kevés kínálkozó munkahely ne maradjon egy óráig se betöltetlenül , de a munkanélküliség ellen orvosságot nem nyújt. Valamivel több hasznot jelent a közmunkák folytatása, az állami, vasúti, községi építkezések kiadása, állami megrendelések. Az efajta intézkedések valóban szaporítják a munkaalkalmat és így csökkentik a munkanélküliséget! Sajnos, bármily fontos is ez a segítség, jelentősége a magánüzemek tízezreinek szünetelésével szemben csekély. A munkanélküliség csökkenése csak úgy remélhető, ha a magánüzemek normális működését biztosítani lehet. Ezt a célt szolgálja Harkányi kereskedelemügyi miniszternek egy az Országos Iparegyesülethez intézett nagyon okos leirata, amelynek legfontosabb pontjai a következők : 1. A hazai ipar megtartásának szempontjából kívánatosnak tartom, hogy az összes gyárak üzemüket, ha másképen nem lehetséges, úgy legalább korlátolt mértékben és elsősorban a munkaidő megrövidítésével, még áldozatok árán is fentartsák. Ezáltal nemcsak az eddig foglalkoztatott munkásoknak és ezek családtagjaiknak legszűkösebb megélhetését biztosíthatnák, hanem megőriznék azt a munkástörzset is, amelynek elvesztése iparunk jövőbeni fejlődését jó időre megakasztaná. 2. Azon gyárak és ipartelepek (szénbányák), amelyek rendelésekkel bőven el vannak látva, különösen pedig, ha hadsereg-, vagy más közszállításokban részesek, a munka nélkül álló munkások nagy számának csökkentése végett üzemeikben a lehető legrövidebb időn belül két, esetleg ott, ahol éjjel-nappali üzem esetén már két csapat van, három egymást fölváltó munkáscsapatot, nyolcórás műszakot (Schicht) alkalmazzanak. Elismerem, hogy ez az egyes gyárak üzemében talán némi nehézségekkel fog járni, mégis elvárom, hogy az illető vállalat minden lehetőt elkövessen ennek keresztülvitelére. Ezen kívánalomnak teljesítésére különösen súlyt fektetek s fölkérem, hogy az ez irányban tett intézkedésekről az érdekeltséget lehető legrövidebb idő alatti jelentéstételre fölhívni szíveskedjék. 3. A vállalatok konkrét formában jelentsék be, hogy mily okok gátolják az üzem föntartását: a miniszter gondoskodni fog elhárításukról. 4. A vállalatok előre jelentsék be az üzemredukciót vagy beszüntetést. 5. Szíveskedjék az. érdekeltséget, de különösen a hadseregszállításokban részes gyárakat fölhívni, hogy a földolgozáshoz szükséges öszszes nyersanyagokat és félgyártmányokat még a legmesszebbmenő áldozatok árán is, ha csak ennek lehetősége teljesen kinincs zárva, a hazai ipar révén födözzék és kizárólag hazai munkásokat alkalmazzanak. Bármily hasznos és helyes is mindez, a termelés szünetelését és a munkanélküliség kérdését megoldani nem fogja, annál kevésbé, mert a miniszter óhajaihoz büntető szankciót nem csatol. Itt csak egyetlen végleges megoldás létezik: egy szocialista jellegű megoldás, amelynek lényegét az „Österreichischer Volkswirt" legutóbbi számában a következőkép foglalja össze: „Az államnak ki kell venni az egyes tőkések kezéből a döntést üzemük föntartása vagy beszüntetése fölött ; az üzem folytatásához hiányzó anyagi erőt vagy akaratot állami munkakényszerrel kell helyettesíteni, természetesen állami segélynyújtás mellett." Rendkívüli időkben rendkívüli eszközöket kell alkalmazni. Hogy mi módon lehetséges az állami termeléskényszer, ezt legközelebb fogjuk ismertetni. STÉF SZÁVA 1914 augusztus 25. A Vöröskereszt Hadikórháza. A legközelebbi napokban nyílik meg Budapesten Magyarország legnagyobb hadikórháza, a főváros által a Vöröskeresz-Egylet közreműködésével a hadügyi kormánynak fölajánlott „Budapest székesfőváros Vöröskeresztes hadikórháza", amelyben nem kevesebb, mint ezer sebesült katona — kétszáz tiszt és nyolcszáz legény kap orvosi segélyt, ápolást és ellátást a fővárostól. A kórház az V. kerületben, a Margitszigettel szemben, a Révész-utca és a Pozsonyi út sarkán, a Dráva-utcai villamos vasút, mentén készülő új fővárosi gázgyár még nem használt tag épületében lesz és dr. Dollinger egyetemi tanár tervei és utasításai szerint rendezik be. Hajóforgalom az Adrián. A múlt héten az Adrián beszüntetett, hajózási forgalmat most részben megnyitották, amennyiben a Fiume és Abbázia és a közeli partvidék járatait ismét engedélyezték. olvasói»ikSí©z 3 A háborús válság miatt a postai szállítás is sok helyen akadályozva van és igy vidéki olvasóink számos helyen bizonyára nem a rendes időben kapják a lapot. Ha tehát előfizetőink nem kapják a szokott időben lapjukat, kérjük, hogy ezt a postai szállítás rendetlenségének tudják be. Mi a magunk részéről a lapot ezentúl is, ugy mint eddig, a rendes időben expediáljuk és igy nem rajtunk múlik, ha valahol késedelmes a kézbesítés. Kérjük olvasóinkat, hogy várják be türelemmel mig a rendes postai forgalom megindul és a mostani nehéz időkben kétszeres erővel agitáljanak a Népszava érdekében. "T* A kiadóhivatal.