Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-08 / 188. szám
2 A Király hadiparancsa. A „Budapesti Közlöny” pénteki száma a következő hadi-, és hajóparancsot közli . Lelkesedéssel sietnek összes Népeimnek hadkötelesei a zászló és lobogó alá és a harci erők a várt időpontnál előbb érik el a hadiállományt. Derék Katonáim mindegyike tudja azt, hogy gyűlölettel teli támadást kell visszavernünk és hogy dicsőséges szövetségesünkkel egyetemben igaz ügyért küzdünk. Legfelsőbb Haduratokhoz és a hazához való hűség szoros köteléke fog körül bennetekerjni, Vitézeim, bizalommal mentek az előttetek álló nehéz harcok elébe. Emlékezzetek meg atyáitokról, akik számtalan harcban és rohamban fennen tartották zászlóikat, akik a lobogót győzelmes harcra vezették! Kövessétek őket buzgón, vitézségben és kitartásban ! Mutassátok meg az ellenségnek, hogy mily tettekre képesek az Én, forró hazaszeretettől áthatott, vállvetve álló Népeim! Isten áldása kisérjen, derék harcosaim, vezessen győzelemre és dicsőségre. Kelt Bécsben, 1914. évi augusztus 6-án. Ferenc, József s. k. ningotak és kiémetek. Angolország már mozgósította a hajóhadat: egy része a Szuez-csatornánál foglalt állást, a másik része sietve elzárta a gibraltári tengerszorost, egy harmadik hatalmas hajócsapat pedig az Északi tenger bejárásánál tartózkodik, hogy megvédje a Calais-i tengerszorost. A jelek szerint az angol kormány nem volt egységes a háború kérdésében, erre vall, hogy a kormány tagjai közül többen — amint azt egy londoni távirat jelenti — lemondtak. Hogy a kormányválságot csak most jelentette be a parlamentnek Asquith miniszterelnök, ez bizonyára csak azért történt, hogy legalább a háború bejelentésének pillanatában óvják meg a világ előtt a kormány egyetértésének a látszatát * * Angol Kormányválság. (London, augusztus 7.) Asquith miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy Viscount Morley, a titkostanács lord-elnöke, Burns kereskedelmi miniszter és Trevellyan, a közoktatásügyi minisztérium parlamenti államtitkára lemondott és hogy lord Beuchamps-t Morley utódjául kinevezték és hogy Burnst Bunciman födmivelésügyi miniszter helyettesít. Az angol csapatok a Szuez-csatornánál. (Milánó, augusztus 7.) A német lobogó alatt járó kereskedelmi gőzösök Port-Saidban figyelmeztetést kaptak, hogy ne fussanak ki a Földközi tengerre. Angol csapatok érkeznek a Szuez-csatornához, valamint angol hadihajók Port-Said alá, hogy a csatornát védjék. A két egyiptomi tőzsdét, a kairóit és alexandriait bezárták. Elzárták a gibraltári szorost. (Madrid, augusztus 7.) Algezirasból táviratozzák . A gibraltári szoroson való átkelést az angol tengerészeti hatóság már napokkal ezelőtt megtiltotta. Gibraltár városból a külföldi származású lakosokat kiutasították; ezeknek nyomban távozniok kellett. Atengerszoros meglévő védőművein kívül újabb sáncokat emelnek lázas gyorsasággal.A fibraltári tengerszoros a Földközi-tengert és az Atlanti Óceánt köti össze. A gibraltári hegyfokon terül el az angolok birtokában levő Gibraltár nevű erősség. Lakosainak száma körülbelül 25 ezer. A városnak főképen hadműveleti jelentősége van. 1701 óta az angoloké.). Védik a La Manche-csatornát. (Róma, augusztus 7.) A „Giornale d'Italia" párisi tudósítója jelenti: A „Newyork Herald" párisi kiadása közli londoni híradás alapján, hogy az angol flotta csatasorba állított része az Északi tenger bejárásánál tartózkodik és a La Manche-csatornát védelmezi. Ezen a részen 43 nagy hajóegység van, amelynek egy része dreadnought és nagy cirkáló, van továbbá 32 kisebb cirkáló, 110 torpedóromboló hajó, összesen tehát 185 hadihajó. Ezenfelül nagyon sok kisebb partmenti naszád tartózkodik a szorosban. A német csapatok három-négy felé dolgoznak, megkezdődőfélben vannak a monarchia hadainak a déli színtéren való nagyobb arányú tevékenységei, immár a flották is egymással szembe kerülnek, és kezdenek érkezni a hírek ennek a nagy európai konfliktusnak egy rettenetes világháborúba való betorkolásáról. Japán, a roppant ázsiai hatalom eddig hallgatott, szinte titokzatos volt, az esélyeket mérlegelte; ma azután egy berlini közlés annak a hírnek a terjedését jelenti, hogy Japán megüzente a háborút régi riválisának, Oroszországnak és Japán egyik berlini diplomatája, bár nem volt abban a helyzetben, hogy ezt az óriási fontosságú hírt megerősíthesse, nem is cáfolt, az orosszal való nagy leszámolásra készülő németség meg tüntetettJapán mellett. Az európai háború esélyeit egyszeriben bizonyossággá változtatja az ázsiai nagyhatalomnak az ilyen föllépése, ha igaznak bizonyul. De Európán s Ázsián kívül mégis még két világrész van érdekelve és sejtteti a világháború közeledését. "Ausztriából van az a hír, hogy Ausztrália kormánya kinyilatkoztatta a Nagybritanniával való szolidaritását, hogy kész a tengeri haderejének Anglia szá mára való átadására és hogy az északamerikai Kanada a védekezésre készülődik. Üttt Japán hadat üzent Oroszországnak? (Berlin, augusztus 7.) Félhivatalosan közlik, hogy Japán mozgósítottés hogy megüzente Oroszországnak a háborút. Erre a hírre óriási tömeg vonult a japán követség elé, ahol — a követ távollétében — annak helyettese, Antony Kuna-Pochi tanácsos jelent meg az erkélyen és kijelentette a tömegnek, amely viharosan éltette Japánt, hogy nincs felhatalmazása sem arra, hogy a hírt megerősítse, sem pedig arra, hogy azt megcáfolja. Ausztrália Angliával szolidáris? (Berlin, augusztus 7.) Londoni jelentések szerint az ausztráliai Sidneyben Fisher és Cooke miniszterek kétséget kizáró módon kijelentették, hogy Ausztrália szolidáris az anyaországgal, Angliával. Ausztrália teljes tengeri haderejét, ideértve az „Australien" cirkálóhajót is, Britannia rendelkezésére fogja bocsátani. Kanada megerősítése. (Berlin, augusztus 7.) Londoni jelentések szerint Kanadában lázas tevékenység uralkodik. Katonai körök véleménye szerint a kormány húszezer embert szándékozik tényleges katonai szolgálatra behívni. A főparancsnokságot valószínűleg a Délafrikában bevált Hughes ezredesre fogják bíznii. Alibe- 1914 augusztus4. rális lapok felszólítják a kormányt, hogy a várható ellenséges támadás visszaverésére az újskóciai Halifaxban csapatokat mozgósítson. a merev, nem is mozduló semlegesség álláspontján van még mindig. Csütörtökön, amint már közölhettük, nyilvánosságra hozták az olasz semlegességi nyilatkozatot, most meg, pénteken, közlik az olasz egyik félhivatalosnak az olasz minisztertanácsról szóló jelentését, amely pontokba soroltan igyekszik magyarázni az olasz állásfoglalást. Amennyiben hírek juthatnak Olaszországból,ott azzal is érvel,nek, hogy Olaszország mostanság hetvenezer embert kénytelen Tripoliszban tartani és már az 500 milliós kölcsön fölvételénél nagy nehézségei voltak a kormánynak a parlamentben. Olaszországi hírek hangsúlyozzák, hogy az olasz diplomácia emberei ezért voltak kénytelenek kimondani a néphangulat nyomása alatt a semlegességet. Bécsi politikai körökben úgy tartják, hogy mihelyt az események Franciaországra nézve kedvezőtlenül alakulnak, Olaszország mégis kénytelen lesz résztvenni a háborúban, mert tisztában vannak azzal, hogy a német — osztrák - magyar fegyverek győzelme esetén a két nagyhatalom felelősségre vonná Olaszországot. A semlegesség kimondódott, Olaszország a szigorú semlegesség alapján áll és a miniszterelnök pénteken körjegyzékben hívta föl a hatóságokat a neutralitásnak minden tekintetben való szigorú keresztülvitelére. ^ ^fe A minisztertanács határozata. (Róma, augusztus 7.) Az olasz kormányhoz közel álló „Tribuna" a következőket jelenti: A minisztertanács hosszas és beható tanács,kozás után a múlt pénteken a következőket állapította meg: 1. A hármas szövetség értelméből és szelleméből következik, hogy a szövetséges hatalmak egyike sem bocsátkozik általános hatású akcióba, mielőtt szövetségeseit erről előzőleg értesítette volna és velük megegyezett volna. 2. A szövetségnek ezt az alapvető rendelkezését később Ausztria-Magyarország és Olaszország a balkáni viszonyokra való vonatkozásban külön szerződéssel erősítette meg. 3. Általánosan ismeretes, hogy a monarchiának Szerbiához intézett jegyzékéről Olaszországot egyáltalán nem értesítették. Ennélfogva Olaszországnak nem volt módjában, hogy véleményt mondjon erről a diplomáciai lépésről és tanácsokat adjon szövetségesének, amire pedig joga volt. Másrészről világos, hogy Olaszország, miután a monarchia követeléseit már fölállította, mint annak barátja és szövetséges társa nem követelhette, hogy e föltételeken változtasson. Ennek következtében az olasz kormány mindenképen azon iparkodott, hogy a monarchiát kötelező nyilatkozatra bírja, amely szerint a monarchia Szerbia területi és politikai függetlenségét, szuverenitását meg fogja őrizni. A monarchia estiupán azt felelte, hogy ez az ő erős elhatározása, de ezt a nyilatkozatot sohasem tette meg kötelező formában. 4. A hármas szövetség alapvonása a kimondottan defenzív jelleg és a területi statusquo föntartása. Ezért Olaszország nem tekintheti magát kötelezettnek egyik vagy mindkét szövetségesének offenzív akciója által, annál kevésbé, ha az vele nem lépett a szükséges megegyezésre. 5. Végül Olaszország, amelyet teljes bizonytalanságban hagytak, képtelen volt