Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-26 / 237. szám

1914 szeptember 26. NÉPSZAVA a 20—25 százalékos mésztej és az 5 százalékos karbolsavoldat Az ilyen beteg sem tej- vagy tejtermék, sem gyümölcs vagy bármi élelmiszer vagy ital kezelésével vagy árusításával nem foglalkozhatik. Mindenkit, akit egyszerre lep meg a hányás és a hasmenés,azonnal be kell jelenteni a kerületi elöljáróságnál, amelyhez tartozik. Végül kéri a polgármester a közönsé­get, éljen mértékletesen, egészségesen és külö­nösen tartson mértéket a szeszes italok fogyasz­tásában, mert minden mértéktelenség, gyomor­rontás, testi gyöngeség, különösen pedig a mér­téktelen ivás könnyen elősegítheti a kolera­megbetegedést Félhivatalosan jelentik különben, hogy a bel­ügyminisztériumhoz érkezett jelentések szerint Miskolcon 1, Szatmárnémetin 1, Ungváron 1, Budapest Gellért-kórházban 1, Tokodon 3 ko­leraesetet állapítottak meg. Bécsben is volt egy újabb koleraeset. Egy ka­tona betegedett meg, akit e hónap 23-án hoztak az északi harctérről. Az óvóintézkedések meg­történtek". Illetékes helyről megnyugtatásul közlik a nyilvánossággal, hogy a fővárosban és a vidé­ken eddig történt koleramegbetegedések mind katonák között fordultak elő. Polgári egyén a mai napig nem betegedett meg koleragyanús tünetek között sem Budapesten, sem másutt az országban. A vidéki lapkezelők a hétfői különkiadá­sokat a havi leszámolásnál a kiadóhivatal terhére levonásba hozhatják. A Népszava kiadóhivatala. -KrimiKim­m­­­n I-T­i —n—|-»TMK­ HÍREK. & * — Két munkás tűzhalála. Az volt a hiva­talos híradás s mi is ugy írtuk, hogy a le­égett Erzsébet-gőzmalomban a tűz kitörése­kor az összes munkásoknak sikerült elmene­külni­ök. Most kiderült, hogy a borzalmas t­ízveszedelemnek, sajnos, két emberáldo­zata is van. Az eddigi megállapítások sze­rint Kostyák János malommunkás a tűz óta nem jelentkezett Szabolcs­ utca 9. szám alatti lakásán. Erre vonatkozóan Schleger László malommunkás azt vallotta, hogy a tűz kitörésekor a harmadik emeleten látta­ a vízcsapok körül foglalatoskodni Kos­tyákot, aki azelőtt gyári tűzoltó volt és úgy­látszik, hogy még mentésre gondolt. Schle­ger rászólt, hogy meneküljön. A füst azon­ban akkor már olyan nagy volt, hogy Schle­ger hamar elfutott és Kostyákot azóta nem látta. Ugyancsak eltűnt azóta Pénzes Lajos főszitáló is, aki a Lehel­ utca 26. szám alatt lakott. Pénzest utoljára a hatodik emeleten Piszárczik András munkás látta foglalatos­kodni. Piszárczik is csak ugy tudott mene­külni, hogy­­leugrott az ötödik emeletre és onnan létrán mászott lefelé. Pénzes fönma­radt a hatodik emeleten s minden valószí­nűség szerint bennégett. — A színházak hírei. A Király Színházban szombaton újdonságot mutatnak be. Vágó Géza „Nagy dolog a háború" című­ mulatságos da­rabját adják elő. A színház tagjai a darabtól nagy sikert várnak. A Népopera háborús revüje, a „Vörös ördögök", csütörtökön érte meg 25-ik előadását. Péntektől kezdve minden este más-más előkelő művész lép föl, dallal vagy szavalattal. Az attrakciók sorában az első Sándor Erzsi. Pénteken mind a két előadásban részt vett és leghíresebb opera-áriáiból énekelt néhányat. A fél 10 órai előadáson Sándor Er­zsin kivü­l Nyarai Antal is közreműködött. Szombaton és vasárnap Pálmai Ilka és Küry, Klára lép föl. —­ Tüzek Fejér megyében. A Sárkeresztúr­hoz tartozó Szentimre-pusztán a székesfehér­vári püspökség birtokán tűz pusztított a na­pokban. Eddig még ismeretlen okból elégett több szalmakazal. A kár 1400 korona. — Nagy tüz pusztított Jakabszálláson is, a Weisz-féle birtokon, ahol egy ököristálló leégett és több ökör elpusztult a tűzben. A kár 30.000 korona. A tüz keletkezésének oka ismeretlen. — Her­cegfalván, a cisztercita-rend birtokán egy istálló esett a tűz prédájául. Néhány trió a nagy füsttől megfulladt. A kár 5000 korona. —A villamos társaságok, a katonák és a közönség. A villamosközlekedés ellen mindig volt panasz, de talán soha annyi, mint jelen­leg. A villamos társaságok egyenesen óriási hasznot húznak a jelenlegi zavaros viszonyok­ból és se a humanizmus követelményeinek, se az utazóközönség jogos kívánatnaina­k nem felelnek meg. A Városi villamos például a kö­zönségnek hangosan megnyilvánult meg­botránkozása folytán nagy nehezen beleegye­zett abba, hogy a katonák — akik elvégre nem magánügyeik elvégzésére vették föl az uniformist, hanem azért, hogy többek között a Városi villamos vagyonát is megvédelmezzék — ingyen utazhassanak. De hamar megbánta a nagylelkűséget és most már csak hat katona utazhat ingyen egy-egy kocsin. A Közúti még ennyire sem megy, hanem egy bizonyos számú jegyet adott a hadvezetőségnek, hogy a se­besült katonák között osszák szét. Az embe­riesség törvényei nincsenek olyan paragra­fusokba foglalva, amelyeket a pénzéhes válla­latok kötelesek lennének betartani, ezért erről nem is akarunk több szót vesztegetni. De amivel a közönségnek tartoznak, az igenis paragrafusokba van foglalva és ennek betar­tása nem az igazgatóságok belátására van bízva, azt minden körülmény között kötelesek lennének teljesíteni, ha a főváros tanácsa szi­gorúan követelné annak betartását, amire szer­ződésszerűig kötelezve vannak. Hogy a kül­városok munkáslakta népével mostohán báll­nak, az már régi história, hogy szinte unal­mas lenne ismét panaszkodni. De most nincs a belvárosban sem közlekedés, nincs a köruta­kon sem. Tíz-tizenöt percig is tart, amíg egy zsúfolásig megtelt kocsi elmegy a megálló­helyeken j­áró tömeg előtt és jó, ha ay­ ötven vagy száz várakozó közül egy-kettő fölkapasz­kodhatik. Egyes relációkat teljesen megszün­tettek a társaságok, mások csak rövidített út­vonalon járnak, de mindenik ritkábban. Ame­lyik vonalon azelőtt hárompercenként közle­kedtek a vonatok, ott most csak negyedórán­ként jár egy kocsi. Ha a háború első napjai­ban megszorították a forgalmat, azt értjük és méltányolni tudjuk. De azóta már régóta megszüntethettek volna minden akadályt. Nem százával, hanem ezrével vannak munkanél­küliek minden szakmából és különösen sok az intelligens munkanélküli, akiket könnyű szer­rel lehetett volna betanítani bármilyen foglal­kozásra is. Van elegendő kocsivezető, kalauz, kitelik minden a munkanélküliek tízezernyi gárdájából, de a villamos társaságok takaré­koskodnak. Inkább káromkodjon ezer meg ezer UTOLSÓ HÍREK .*. * Zeppelin-léghajó Antwerpen előtt. (Amsterdam, szeptember 25.) A Reuter­ügynökség antwerpeni jelentése szerint a keddről szerdára virradó éjjel az antwer­peni megerősített pozíciók első védelmi vo­nala hosszában, Molle Lier irányából Zep­pelin léghajót jeleztek. A léghajó úgy lát­szik a fényszórók által eszközölt igen erős megvilágításra való tekintettel útjában meg-­­fordul, és eltávozott. A reimsi székesegyház sérülései. (Berlin, szeptember 25.) A „Berliner Tage­blatt" kopenhágai jelentése szerint a „Daily Chronicle" egy reimsi táviratot közöl, amely szerint a reimsi székesegyház homlokzata és három kapuja majdnem sértetlen, ugyanígy majdnem sértetlen maradt az ablakok rozet­tája. A templom hátsó része sem szenvedett nagyobb kárt A tűz, amely a templom belse­jébe is becsapott, a templom főhajójának menyezetét nem érintette. Ahol a tűz megron­gálta a tetőzetet, annak helyreállítása nem lesz nagyon nehéz. *­ * * A német-angol csatározások az afrikai gyarmatokon. (Pretoria, szeptember 25.) A Reu­ter-ügy­nökség jelentése szerint a sch­uckmannsburgi­ (zambesi) őrség e hó 21-én megadta magát a rhodesiai angol rendőr csapatnak. ember, aki a megállónál hiába vár villamosra, inkább dűljenek ki a társaság alkalmazottai a túlfjeszített munkában, de a társaságok egy fillért sem áldoznak. Hát a tanács tagjai és a városatyák sohase kénytelenek villamoson járni, hogy ezt eltűrik! — Munkaközijén. A Vas­ utca 18. szám alatti bádogosműhelyben egy gyantával megtöltött rézcső fölrobbant és Keller Jenő,­ tizenhárom éves tanonc súlyos égési sebeket szenvedett. A Rókus-kórházba vitték. — Neki nyitják meg az elemi iskolákat. A főváros tanügyi osztálya elöntött az iskolák megnyitása dolgában. Az elemi iskolákat ok­tóber elsején nem nyitják meg s egyelőre ha­tárnapot sem tűznek ki megnyitásukra. A polgári, reál- és kereskedelmi iskolákban s a leányiskolákban megtartják az előadást, a tanítás ezekben az intézetekben nem fog szü­netelni. Az iparostanonciskolákat és az is­*­métlőiskolákat sem nyitják meg. — Miniszterek tanácskozása. Hazai Sam­u báró honvédelmi miniszter Nyékhegyi parancs­őrtiszt kíséretében reggel Bécsbe érkezett és a Magyar Házban szállott meg. A miniszter a délelőtt folyamán hosszabb tanácskozást foly­tatott a hadügyminisztériumban. — Bécsbe ér­keztek Teleszky János dr. pénzügyminiszter és Harkányi János báró kereskedelemügyi mi­niszterek is. — Itt közöljük, hogy Krobatin Sándor lovag hadügyminiszter hosszabb ki­hallgatáson jelent meg Sch­önbrunnban a ki­rálynál. — A főváros pénzügyi bizottsága pénteken tartotta a nyári szünet után első ülését, ame­lyen Bódy Tivadar dr. alpolgármester elnökölt. Teljesítették a fegyver- és gépgyárnak azt a kérelmét hogy 9090 négyszögöl fővárosi­ telket engedjenek át, de nem a gyár által fölajánlott ,30 koronáért, hanem 40 koronáért négyszög­ölenként. A napirend többi pontját amelyek megfigyelő barakkok létesítésére, megfigyelők felszerelésére és kórházi ágyak beszerzésére nyo­astkoznak, vita nélkül elfogadták. — Munkáselőadás az Urániában. Október 4-én, vasárnap délelőtt 10,óra­kor előadás lesz az Urániában a munkások számára. Szinre kerül: „Az orosz-japán habon'". Jegyek a Népszava kiadóhivatalában 40 fillérért már most kaphatók. 5 Akik a háborúból akarna jó meggazdagodni. * A honvédelmi miniszter úr figyelmébe! Amíg délen és északon gigantikus harcok­ban munkástársaink vérüket ontják, addig az országban legfontosabb feladata minden té­nyezőnek megfelelő szociális intézkedésekkel a harcolók hozzátartozóinak és az itthonmaradt népesség megélhetéséről gondoskodni. A gon­doskodásnak nem szabad a segélyezésben ki­merülni, hanem főleg tisztességes munka­alkalmat kell teremteni, aminek a lehetősége megvan. Nem szándékunk most a különböző közmunkákkal foglalkozni, csak megállapítani kívánjuk, hogy a különböző hadfelszerelési cikkeket gyártó üzemekben bőségesen van munka. A munka sürgőségénél fogva ezen üzemekben éjjel-nappal dolgoznak, ami ellen a komoly időkre való tekintettel, nem lehet kifogás. Fontos azonban, hogy a munka szo­lidsága és a munkások védelme érdekében ezen üzemek fölváltó rendszer alapján éjjeli és nappali személyzettel, a kollektív szerződések­ben biztosított munkabérek mellett dolgozza­nak. Egyes üzemekben ennek az alapján folyik a munka. Vannak azonban üzemek, ahol kol­lektív szerződést és az érvényben lévő munkás­védelmi törvények intézkedéseit figyelmen kí­vü­l hagyva, a legembertelenebb módon folyik a kizsákmányolás. Ezen üzemek közé tartozik a Landicz Jenő Ármin-féle dobozgyár (VI., Jász­ utca 37. szám), amelyről már megemlékez­tünk. Ebben a gyárban patrondobozok készül­nek a­ hadsereg részére. A gyárban 75—80 munkásnő dolgozik, ezeknek 50 százaléka 1íz éves és azon aluli gyermekleány, akikkel napi 12—13 órát dolgoztatnak, sokszor azon-

Next