Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-27 / 238. szám

IXII. évfolyam. Budapest, 1914 szeptember 27. vasárnap. 238. szám* AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre ........ 24.— kor. | negyedévre­­— kor. fél évre 12.— kor. | egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALISMUS"-sal együtt havonta 1 fillérre! több. EGYES SZÁMÚ ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Lapunk mai száma 14 oldal. 4 r Háborúban Em­es Képviselőválasztás! A hatósági plakátoknak nagy tömege lepi m­ost el a falakat. Az egyik a kolera ellen való védekezésre tanítja ki a lakos­ságot. A­ másik jelentkezésre szólítja föl a népfölkelők bizonyos csoportjait. A har­madik fehérneműt kér a katonák, ágy­neműt a sebesültek részére. Mindezek a plakátok olyanokhoz szólanak, akik itthon vannak, akikhez eljut a plakát parancsa, kérése vagy oktatása. Szombaton furcsa és érthetetlen plakátot ragasztottak ki a főváros utcáin: olyan plakátot, amelyet nem olvashatnak el azok, akikhez szól, mert legnagyobb részük nincsen Budapes­ten, hanem valahol a határszéleken áll fegyverben az ellenség ellen. Ez a plakát ,,a képviselő-választók névjegyzékének közszemlére tételéről" szól. A plakát vég­sorai így szólanak: ...„Figyelmezteti a központi választmány a választókat, hogy az ideiglenes névjegyzék megtekintését saját érdekükben már csak azért se mu­lasszák el, mert nincs kizárva annak a le­hetősége, hogy a rendkívüli nagyterje­delmű anyag földolgozása közben is egye­sek akár elnézés, akár tévedés folytán az ideiglenes lajstromokból kihagyattak." A választók jókora része most katona. Hogyan tekintsék meg ezek az ideiglenes névjegyzéket? A választók jókora része sebesülve fek­szik az osztrák-magyar monarchia leg­különbözőbb részeinek kórházaiban. Ho­gyan tekintsék meg ezek a névjegyzéket ! A választók egy része elesett a déli és keleti harctereken: ezek „jogtalanul" sze­repelnek a névjegyzékekben! Ez a plakát és a választó­eljárás folyta­tása általában a legbrutálisabb politikai támadás, a legigazságtalanabb jogi me­rénylet a bevonultak ellen. Az igazság az volna, hogy minden jog teljességét terjesz­szék ki azokra, akik az állam védelmében életüket kockáztatják és áldozzák föl. Ez a rendelkezés a maroknyi politikai jogból is kirekeszti a hadban állókat és meg nem engedett kedvezésben részesíti az itthon­marad­ottakat. A bevonultaknak joguk van azt követelni, hogy ne bánjanak velük igaz­talanabbul, mint az itthonmaradottakkal. S eme igazságosság nevében tiltakozunk az ellen, hogy most bármi olyan dolog tör­ténjék, ami jogsérelem és jogmegvonás velük szemben. Ez az első ok, amely miatt be kell szüntetni minden, a választások elő­készítésére szolgáló munkát. Ennek a munkának most való folytatása prémium az itthonmaradottaknak a bevonultakkal szemben. Azért ,,a hadviselés érdekeinek megóvása" szempontjából követelni kell e munkálatok haladéktalan megszünte­tését. De nem valamennyi itthonmaradottnak politikai jutalom e munkálatnak most való folytatása, hanem csak a csalóknak és visszaélőknek. A névjegyzékek közszem­lére kitételével kezdődnek meg a fölszóla­lások­: a ki- és bereklamálások. A klikkek, amelyek összeállították a névjegyzékeket, bevették az ő választóikat, hamisakat koholtak, a klikken kívül állókat ellenben kihagyták. Most, amikor a háború meg­mozgósította az egész várost, az egész or­szágot, minden ellenőrzés lehetetlen. A választók névjegyzékének most való össze­állítása szabad kezet ad minden csalónak, szentesít minden visszaélést, megakadályoz minden orvoslást. Szóval prémium a csalók számára. Ez a második ok, amely miatt követeljük e munka beszüntetését. A had­viselés érdekein kívül a köztisztesség ér­dekei is e mellett szólanak. A hatóság a választójoggal való törő­désre szólítja föl a választókat. Ezzel a föl­szólítással megindítja és életre hívja a po­litikai pártok küzdelmét. A választójog po­litikai jog, amely a pártok érvényesülésé­nek eszköze. Ha a hatóság a választójogot most megteendő lépésektől teszi függővé, akkor a politikai pártszenvedélyek csóvá­ját nyomja a pártok és egyesek kezébe. Fölvetjük a kérdést: kívánatos és szük­séges-e ez ebben a pillanatban? Fölvetjük a kérdést : van-e ország még a világon, ahol ezt most, ilyen körülmények között megte­szik? A kormány és a hatóságok hangoz­tatják mindig az egységesség hasznát és erejét. Miért akarják ezt most ugyanezek megbontani? Ma csak a hatósági plakátok szólították föl a lakosságot, hogy törődjék választójogával. Ennek a hatósági lépés­nek logikus következménye, hogy néhány napon belül megjelennek majd azoknak a pártoknak a plakátjai is, amelyek részt akarnak venni a választásban. A plakátot követnie kell a gyűlésbe jelentésnek, érte­kezleteknek, a csalások vagy tévedések le­leplezésének, a szemben álló pártok és cso­portok mérkőzésének. Van-e értelmes em­ber, aki ezt a mostani körülmények között kívánhatja vagy lehetségesnek tartja? Már­pedig ez a szükségképen­ következménye a hatósági plakátnak: a választók névjegyzé­kéért való harc a választási küzdelemnek egyik nagyon fontos mozzanata. Lehetsé­ges most ilyesmit fölidézni?! Ha megengedi a hatóság ezt, akkor a pártharcok újból kitörnek. Ha nem engedik meg, akkor ez megint kivételes jutalom a régi uralkodó pártok és klikkek számára. Követeljük te­hát a pártküzdelmek kitörésének meggát­lására a választások előkészítésének meg­szüntetését. Nem olyan idők járnak most, nem olyan események készülnek az idők méhében, hogy eféle dolgokkal lehetne most bíbelődni. A háborúból minden állam megváltozva fog kikerülni. Egyik sem lesz az a háború után, ami volt a háború előtt. A fajok, nem­zetek és osztályok gigászi tusája ez, ami szemünk előtt végbemegy. A ma érvényes választójog az osztályok és nemzetiségek háború előtti erőviszonyait fejezi ki. Ezt a törvényt a háború széjjeltépte, mert meg­változtatta azt az alapot, amelyen ez föl­épült: a pártok, nemzetek és osztályok ha­talmi viszonyait. Történelmi, politikai és lélektani lehetetlenség ennek a föntartása. Ágyuk dörgése közben nem lehet választó­kat összeírni. Hadseregek egymásra roha­násának dübörgése közben nem lehet laj­stromozni és reklamálni. Az alkotmányos­ságnak és törvénytiszteletnek ezt a mérté­két senki sem követeli meg a kormánytól és a mai képviselőháztól. Háborúban nincs kép­visel­ő választ­ás! A mozgósítás megakasztotta a választók összeírását. A háború lehetetlenné tette a választások előkészítését. Ennek a ténynek minden következését le kell vonni s az egész munkálatot oda kell dobni, ahová való: a papírkosárba. Ha a mostani képviselőház megbízatása előbb jár le, mint a háború be­fejeződik, akkor meg kell hosszabbítani e megbízatást s ezt az időt új választójogi tör­vény alkotására s ezen alapuló új összeírás­nak megejtésére kell fölhasználni. Mindaz, ami most történik, csak oktalan ingerkedés, fölösleges provokálás, meddő aktagyártás. A jövendő választásokat is, mint annyi más dolgot, nem a városi irodákban, hanem Európa harcterein készítik elő. Nem a mi hivatásunk tula­jdonképen, de mégis kény­telenek vagyunk azt mondani: Ne zavarják ezt a munkát a választók lajstromának köz­szemlére tételével!

Next