Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)
1914-10-22 / 263. szám
1 * * *' (§) Tévedés a vádlott javára. Az új esküdt*bírósági törvény tudvalevően jogot ad a szakbíróságnak, hogy az esküdtek fölmentő verdiktjét megsemmisítse, ha úgy találja, hogy az esküdtek „a vádlott javára" tévedtek. Hogy az ilyen jog mellett mit ér a polgárbírák igazmondása, azt a törvény meghozatala körüli időkben sokszor kifejtettük". Most az alábbi két jogeset mutatja ezt. (Megölte a fiát.) leberhardt Jakab budafoki földmíves április 9-én két disznót vásárolt 100 koronáért, azzal a kikötéssel, hogy a vételárat egy hónap alatt lefizeti. Ha ezt nem tenné, joga volt az eladónak a sertéseket tőle visszavenni. Az egy hónap elteltével mindössze csak 10 koronát fizetett, ugy hogy az eladó a két disznót tőle visszavette. Másnap fia, ifj. Éberhardt Jakab szemrehányásokat tett neki, hogy egész keresetét elissza és ezért nem tudta a sertések árát kifizetni. Szóváltás közben a fiú elnevezte apját rablónak. Az apa erre egy bögrét vágott a fiu fejéhez, majd tányérokat kezdett felé dobálni. A fiu atyját belevágta az ágyba. Dulakodás közben az apa fölugrott, fölkapott egy hosszú konyhakést és azt kétszer egymásután markolatig beledöfte fiába. Mind a két szúrása halálos volt, mert a kés a májat és a gyomorfalakat szúrta keresztül. Ifj. Éberhardt Jakab nyomban kiszenvedett. A tárgyaláson a vádlott védelmére fölhozta, hogy tettét jogos védelemből követte el. Védője, dr. ifj. Balázs Dezső, a jogos védelem fönforgásának kérdését is föltetette. Az esküdtek bűnösnek mondották ki a vádlottat az erős fölindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében, de kimondották azt is, hogy tettét jogos védelemből követte el. A bíróság akként határozott, hogy az esküdtek a vádlott javára tévedtek, a főtárgyalást megsemmisítette s az ügyet új esküdtszék elé utalta. (Meg akarta ölni a férjét.) Három napon keresztül tárgyalta a budapesti esküdtbíróság Cseh Andrásné szándékos emberölés kísérletének bűnügyét. Cseh Andrásnak a Szondy utca 12. szám alatt kifőző- és kávémérő üzlete van. Hoszszabb idő óta rossz viszonyban élt a családjával és rosszul bánt a feleségével és két leányával. Az üzlettel sem törődött, kocsmászott és néha napokig is elmaradt hazulról Ha hazatért, veszekedni kezdett családjával, amelynek tagjait több izben tettleg is bántalmazta. Április 23-án reggel ismét eltávozott hazulról és két napi kocsmázás után 24-én este tért haza italos állapotban. Mindjárt veszekedni kezdett a feleségével és elkezdte a poharakat és tányérokat az asztalhoz vagdosni. Esti 10 óra tájban lefeküdt és elaludt. Cseh Andrásné éjfél után konyhakéssel alvó férjének nyakát elvágta. Cseh András fölébredvén, jobb kezével felesége felé kapott és eközben mutatóujját is megsértette. A hörgésre fölébredtek leányai is, amire Cseh Andrásné, hogy előttük ugy tüntess© föl a dolgot, mintha atyjuk öngyilkossági szándékból önmaga metszette volna el nyakát, kiabálni kezdett férjéhez: „Miért tetted ezt magaddal ?'' Az átvágott torkú ember ekkor már nem tudott hangot adni, csak védekezésül megfogta felesége nyakát. A leányok azt hitték, hogy anyjukat meg akarja fojtani és ezért anyjuk segítségére siettek, apjuk kezét lefejtették anyjuk nyakáról. A véres eset után a leányok föllármázták a szomszédokat, akik kihívták a mentőket. Cseh András hónapokig lebegett élet és halál között a Rókus-kórházban, ahol azonban súlyos sebéből az orvosok csodálkozására felgyógyult. Cseh András a vizsgálóbíró előtt sebreszéddel és egy palatáblára sajátkezűleg írott vallomásában terhelőleg vallott feleségére, Cseh Andrásnét letartóztatták. A tárgyaláson megmaradt amellett, hogy férje öngyilkos szándékkal saját maga vágta el a nyakát. A férj a tárgyalás elején kijelentette, hogy nem kíván vallani. A tanuk kihallgatása után azonban vallomástételre jelentkezett és ismét hangoztatta, hogy felesége vágta el a nyakát és neki esze ágában sem volt öngyilkosságot elkövetni. Dr. Szilassy, ügyész vádbeszéde és dr. Landler Jenő elvtárs védőbeszéde után az esküdtek a ténykérdésre nemmel feleltek. A bíróság úgy találta, hogy az esküdtek a vádlott javára tévedtek, ezért a verdiktet megsemmisítette és az ügyet új főtárgyalásra utalta. (§) A joggyakornok nem hatóság, csak hatósági közeg. Egy nappal a hatóságok védelméről szóló új törvény életbelépése után az V. ker. járási bíróság egyik hivatali helyiségében Nagy Vilmos ügyvédjelölt Rampacher Pál joggyakornokot fejbeütötte. A büntető törvényszék hatóság elleni erőszak büntette címén az ügyvédjelöltet háromnapi fogházra ítélte. Ezt a büntetést a budapesti ítélőtábla helybenhagyta. A Kúria megsemmisítette az alsóbiróságok ítéletét és az 1914. évi 40. törvénycikk alapján mondotta ki bűnösnek az ügyvédjelöltet hatósági közeg megsértésének vétségében, mert a joggyakornok, akinek nincs intézkedésre jogköre, nem tagja a hatóságnak, hanem csak közege. A Kúria az ügyvédjelöltet a 92. § alkalmazásával 110 korona pénzbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. 1914 október 22. NUPBZAVA nak — a nagy nyilvánosság előtt akkor emlegették, amikor mint a legtöbb k.57.jogi bíróság elnöke 1901-ben a bécsi pótváteljátáson nyilvánosan a szociáldemokrata jelölt mellé állott —, egy könyvben a polgári törvénykönyv reformjavaslatait kidolgozta, amelyek azonnal termékeny talajra hullották, habár a vetés csak lassait ért meg. A kormány tudósokból és gyakorlati jogászokból azonnal bizottságot küldött a javaslatok tanulmányozására és az eredmény egy kormányjavaslat lett, amelyet az urak háza elé terjesztettek és ott tárgyaltak is. Most a kormány Unger javaslatainak egy részét a 14. § segítségével törvénnyé emelte. A 14. § alkalmazását azzal indokolják, hogy „a hadiállapot és annak a családi életbe mélyen benyúló következményei a polgári törvénykönyv korszerűtlenségeit különösen érezhetőkké tették". Más szóval: a reform sürgős volt, hogy a háborúban elesettek özvegyeit és árváit súlyos károktól megóvják. A 14. § útján életbe lépett új rendelkezések a következők: Mindenekelőtt a nők gyámok lehetnek. Eddig ugyanis lehetett ugyan az anya gyermekeinek gyámja, de maga mellett férfigyámot is kellett tartania, aki a tulajdonképeni gyám volt Most a nők korlátlanul gyakorolhatják a gyámságot. Csak a férjes nők vannak férjük elhatározásához kötve, amennyiben mellékgyám rendelhető, ha az elhalt végakaratában ezt kifejezetten meghagyta. Ezt a korlátozást enyhíti az, hogy a nő is jogosult végakaratában gyermekei részére gyámot rendelni arra az esetre, ha az apa elhalna. Mellár kesen megjegyezve a közgyámok kirendelésével és a gyámságnak gyermekgondozó intézetekre való ruházásával számos esetben a személyes gyámság erősen megszűkül Nagy jelentőségűek az új törvényben az örökjog változásai, amelyek a túlélő házastárs és különösen az özvegy helyzetét lényegesen javítják. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis végrendelet hiányában az elhalt minden rokonai a rokonság beláthatlan fokáig jogosultak az öröklésre: még az ős szülő nagyszüleinek utódai is örököltek, ellenben a feleségnek nem volt örök joga, csak ha gyermekek nem voltak, kapta a nő az elhalt férj vagyonának egynegyed részét, ha gyermekek voltak, ennek az egynegyed résznek haszonélvezetét. Most a változás a következő: a távoli rokonsági fokon állók örökjoga megszűnik, csak a nagyszülők utódai, tehát a nagybátya és nagynéne örökölnek". Az özvegy, ha árvák maradnak, a hagyaték egynegyed részét kapja tulajdonul, de ha csak test, vérek, unokatestvérek vagy nagyszülők maradnak, akkor a felét, ha ezek sem maradnak, akkor a másik fele is az özvegyet illeti. Az örökrészen kívül a házastársat illetik a háztartáshoz szükséges eszközök, ha azonban gyermekek maradnak, akkor csak azok, amelyek személyes szükségletére szolgálnak. A nőt védik közvetve és közvetlenül a házasságon kívül született gyermek jogvédelmére vonatkozó új rendelkezések is. A házasságon kívüli atya eddig csak a gyermek tartásáról volt köteles gondoskodni és gyakran megszabadulhatott ezen kötelezettsége alól is. Most a szülés költségeit is köteles megfizetni,valamint az anya eltartását a szülést követő hat hétig és ha szükséges, tovább is, munkaképességének helyreállásáig. Ha a házasságon kívül teherbe esett nő követeli, amennyiben erre rászorul és nem folytat feslet életet, a törvényszék kötelezheti a férfit, akit a még meg sem született gyermek házasságon kívüli atyjának elismert, arra, hogy már a szülés előtt helyezze letétbe azt az összeget, amely a gyermek három havi tartására, továbbá az anyának a szülés utáni hat heti tartására szükséges. Ha a gyermek holtan jön a világra ,vagy a három hónap előtt meghal vagy ha az anya a szülés utáni hat hét letelte előtt meghal, akkor 11 férfi visszzakapja a pénzét. A házasságon kívül született gyermek tartásának kötelezettsége az atya halála után átszáll az örökösökre, mint eddig. Ha a gyermeket az atya házában tartották és nevelték, az örökösök kötelesek ezt ugyanily módon folytatni. Az eddigi jog szerint a házasságon kívül született gyermekek nemcsak atyjukkal, hanem anyjuk rokonaival sem álltak rokonsági viszonyban, csak anyjuk után örököltek, most az anya rokonai után is örökölnek. Humánus rendelkezés továbbá az, hogy ha a házasságon kívüli anya férjhez megy, férje, még ha nem atyja is a házasságon kívül született gyermeknek, erre ráruháztatja a nevét, továbbá, hogy a bíróság, mihelyt a házasságon kívüli atya atyaságát megállapítja, kérelem nélkül is hivatalból megszabhatja a tartásdíj magasságát. Megszűnik az az eddigi észszertlen rendelkezés is, hogy az apa saját házasságon kívüli gyermekét nem fogadhatta örökbe. A nőt, valamint a gyermek érdekeit szolgálják az eltűntek holttá nyilvánításának új szabályai is. Eddig az eltüntett bíróilag csak akkor lehetett holttá nyilvánítani, ha születésétől számítva 80, eltűnésétől 10 év eltelt. Alacsonyabb életkornál pedig csak akkor, ha 30 év telt el az eltűnés óta, vagy ha súlyos halálveszedelemben forgott és azóta három év eltelt. Most helye van a holttá nyilvánításnak, ha az eltűnt 70 éves és az eltűnés óta 5 év eltelt. Vagy ha 30 éves és 10 év óta eltűnt .Végül, ha az eltűnt hajón volt és három év óta nem jött róla tudósítás, vagy ha háborúban eltűnt és három év óta nem jött róla tudósítás. Hogy a nőnek avégrendeletnél és bizonyos közjegyzői okiratoknál való tanuzásra képtelenségét is megszüntetik, az csak a nő kisebbítésének mellőzése, amit már régen meg kellett volna tenni. Így a háború, amely annyi emberre és különösen annyi nőre oly sok szerencsétlenséget hoz, a kormányon lévőket a nő helyzetének oly reformjára kényszeríti, amelyet minden okos ember már régen követelt, de amelyet az uralmon lévők mindig megtagadtak". TELEFONSZÁMAINK: Népszava-könyvkereskedés Párttitkárság Népszava szerkesztősége Népszava szerkesztősége Népszava kiadóhivatala Népszava-expedíció (hajnali fél 3 órától 6 óráig) Népszava Kiadóhivatala Szakszervezeti Tanács Világosság-nyomda Világositornyolada T. József József József József József József József József József József 3—27. 3—28. 3-20. 3-SO. 3-31. 3—SI. 3—32. 9—63. 9-60. IC—xs. 9