Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)

1914-10-31 / 272. szám

1914 október 27. N­SPSZAVA 317 — A munka harcmezejéről. Pénteken délután háromnegyed 3 órakor szerencsét­lenség történt a Petneházy­ utca 44. szám alatt épülő új házban. A háznak udvara, amely üveglapokkal van fedve és az egé­szen oki van pincézve, nagy robajjal be­szakadt és több embert maga alá temetett. Ebben az időben huszonnégy munkás dol­gozott a pincében, akik — három kivételé­vel — az utolsó pillanatban ki tudtak me­nekülni. A beomló pinceboltozatok maguk alá temették a Plindri Ferenc műszaki cég három szerelőjét, akik közül kettőt: Petkó Jánost és Éder Sándort sérülten húztak ki, ö­ harmadikat, Rajos Imre 63 éves főszerelőt, teljesen maguk alá temették a romok, ugy hogy a kivonult tűzoltóság, amely átkutatta a törmeléket, már csak a holttestére akadt. A közvágóhídon Erdélyi József 32 éves hentest eg­y bika föl­öklelte. A Szentistván­kórházba vitték, ahol sérüléseibe belehalt. A Miklós-téri iskolában lévő népkonyhá­ban Duplaner Ilona 17­ éves háztartási munkásnő tüzet rakott. Közben a ruhája tüzet fogott és a leányt súlyos égési sebek­kel szállították a Szentistván-kórházba. Lokveról írják, hogy szerdán éjjel egy tolató tehervonat elgázolta Fehér József fiumei vonatkísérőt. Fehér rövid szenvedés után a helyszínen meghalt, özvegye és négy árvája siratja. — Gyilkosság a népfölkelő-bucsuztatón. A­­vasvármegyei Szemenye községben a minap es­te búcsúztatták a fiatal népfölkelőket. A korcsmai vigalom közben összeveszett a fia­talság és nagy kavarodás támadt A poharak vagdosása közben Papp ,Vendel rekruta egy nagy kést húzott elő és azt egy másik nép­felkelőbe, Kránitz Gyulába mártotta. A dő­lés szivén találta Kránitzot, aki holtan esett össze. Pappot a csendőrség a katonai pa­rancsnokságnak adta át. — A hadiadó a pénzügyi bizottságban. Ír­tunk már arról, hogy a fővárosra a háborúval kapcsolatos közjótékonyság igen nagy terhe­ket ró, amelyet a háztartás rendes keretei kö­zött nem igen tud fedözni. A tevékenységét a város mindenesetre folytatni akarja és ennek a megvalósításához szükséges az új jövedelmi forrás. A kérdés most van megvitatás alatt és legközelebb kerül a közgyűlés elé. A pénzügyi bizottság ülésén Havass Rezső az elnöklő Bó­dy Tivadar dr. alpolgármestert meginterpellálta a hadiadó dolgában. Interpellációja ez volt. Szándékozik-e az igen tisztelt elnök úr a pénzügyi bizottságot az új hadiadóról, a terve­zett állami és városi adóról tájékoztatni? Lesz-e módja és alkalma a pénzügyi bizottság­nak az új adó kérdését még idejében megvi­tatni és ha igen, mikor szándékozik az elnök úr a kérdéssel a pénzügyi bizottságot foglal­koztatni! Az elnöklő alpolgármester bejelentette, hogy a hadiadó kérdése csak előkészítés stádiumá­ban van. Ha a tanács szükségesnek és helyes­nak fogja tartani és elérkezettnek látja az idő­pontot, akkor a kérdést kellő időben a pénz­ügyi bizottság elé fogja terjeszteni. Az elnök válaszát tudomásul vették, a Magyarok tüntetése a törökök mellett. A török-orosz háború kitörése alkalmából az egyetemi ifjúság pénteken este a főváros utcáin tüntetést rendezett a törökök mellett. A tüntetők a Kossuth Lajos-utcán gyü­le­­­keztek, ahonnan zárt sorokban­­vonultak a s­ákóczi-úton és Erzsébet-körúton keresz­tül a török konzulátus Andrássy-úti helyi­sége elé, ahol zajosan éltették a törököket. A török­­főkonzul csakhamar megjelent az erkélyen és tolmácsa útján a következő sza­vakat intézte a tüntetőkhöz: — örülök, h­ogy végre elérkezett az ideje annak, hogy együtt mehetünk az orosz cárizmu­s ellen, amely ellensége minden emberiességnek és kulturának. Beszédünk ezentúl már az figyu­szó lesz. Isten veletek, testvérek! Egetverő éljen fogadta a konzul szavait, mire a tömeg, amely mintegy két-háromezer főből állott, hazafias dalok éneklése közben rendben széjjel oszlott« — Tisza levele. Írtunk arról, hogy Tisza Ist­ván gróf miniszterelnök körútra indult Észak­magyarországon, hogy bejárja a tájékot, ahol az orosz seregek megjelentek, meglátogatta a községeket, városokat, ahonnan az­ oroszokat kiszorították és tapasztalatait most elmondja egy levélben, amelyet az eperjesi és munkácsi görög katolikus püspökökhöz intézett. Tisza el­ismeréssel kiemeli a görög katolikus papság magatartását és azután ezt mondja levelében: „Egyes katonai és rendőri közegek könnyel­műen hitelt adva nyomorult denunc­ánsok be­sugásainak, eljárást indítottak egyes lelkészek ellen. Ha nem is voltak nagyszámúak ezek az esetek és ha némi enyhítő körülményül szol­gálhat is a háborús veszedelem, amely arra indíthatja e haza minden polgárát, hogy fá­tyolt vessen sok minden kellemetlenségre, bajra és sérelemre, azért ezeket az eseteket mégis sajnálom és fölkérem Méltóságodat, hogy sajnálatomat é­­ a szenvedett sérelemért való részvételemet az illetékkel tudatva, egy­úttal közölje velük, miszerint a tudomásomra jött ügyekben megtettem mindent, ami törvé­nyes hatáskörömben áll, a sérelem elhárítá­sára és kellően indokolt panasz esetében kész­séggel fogok eljárni azok ellen, akiket felelős­ség terhel valamely e téren elkövetett mulasz­tásért vagy hibáért. Az utolsó hetek azt is megmutatták, hogy ezen a téren igen sok a teendő. A betört orosz csapatoknak nagyon is öntudatos, rendszeres aknamunkája bűnrészessé tette e csapatok fosztogatásaiban az illető községek lakosságá­nak nagy részét. A kifosztott boltok és magán­lakások, az üres szobák padlózatán heverő összezúzott tárgyak az orosz katonák ás a ru­tén köznép együttes munkájának tanújelei. Végzetes tévedés volna valamely hazaelle­nes, faji vagy nemzetiségi áramlat öntudatos megnyilatkozását látni ebben a fosztogatásban. Hűtlenség vagy hazaárulás jellegével bíró cselekmények csak kivételesen, néhány elcsá­bított vagy megvesztegetett ember részéről fordultak elő. Közönséges büntettek ezek, amelyekben minden öntudatos cél nélkül nyilvánultak meg a primitív népléleknek naivan brutális rom­boló szenvedélyei. Hiszen, hogy többet ne em­lítsek, összezúztak mindent az ő jóvoltukat szolgáló szövetkezeti boltokban és a gyógy­szertárakban is. Nem hazaárulás, hanem a lelki elmaradott­ságnak és elvadultságnak olyan­ jelenségei ezek, amelyek nem csak megtorlást, hanem az állam és a társadalom részéről anyagi és lelki építő munkát kivánnak.** — Revolveres merénylet. Kispesten a Vas Gereben­ utca 83. szám alatt Zimmer Antal ács revolverből háromszor rálőtt Kocsis An­tal hentesre, aki csak könnyebben sérült meg. Zimmer elmenekült. A rendőrség ke­reei. — Wied G­usztáv temetése. Kopenhágából je­lentik : Egy szürke októberi estén szállították át Wied Gusztáv színműíró koporsóját a gyász­házból a régi temetőben levő kápolnába. A család nem vett részt a szomorú szertartáson, sőt az özvegy azokat, akik kifejezték azt az óhajtásukat, hogy férje koporsóját szeretnék a kápolnába elkísérni, s fölkérte, hogy állja­nak el szándékuktól. A gyászkocsi hete 7 óra­kor érkezett a temetőbe és a kápolna bejáratá­nál csak a sírásó várta. A temetés is egész csöndben ment végbe. Senki se tudta a temetés napját és óráját, mert a hátramaradottak azt óhajtották, hogy a temetésen, az elhunyt kí­vánsága szerint, senki se vegyen részt, még özvegye és gyermekei sem. — Ipari továbbképző tanfolyamok. A Technológiai Ipar­lanztára » legkillenfétább» ipari szakmából gyakorlati irányú tanfolyamot szándékozik tartani ez idén is, mint m­ár évek hosszú sora óta önálló iparos és azok segéd­jei részére. A tanfolyamokat azonban csak akkor enge­délyezik, ha megfelelő százaz hallgatóság tek­ntkezik­. Ily­en tanfolyamok : gáz-, benzin- é satöbbi motorok keze­lése ; 2. elektromotor kez­elése, tryengeáramú «letrotech­itika (házicsengő és telefon), erősáramú szerelés, galva­nizáló», galvanoplasztika, tipografusok galvanoplaszti­kái», rónnam­ezes, bádogosipari szakrajz, technologia és kalkuláció, anlogunh­egatztés, asztalosok kikészítő és­­­­MU-nozú m­űlveletei, szobafestők és mázolok kalkulációja, anyagismertetés és újabb technikát., szűcsi­pari szakrajz, féraruhaszabók szakrajza és kalkulációja, nilirahakészí­tők vázlatrajzolása, kárpitosipari, cipészipari, textilipar kereskedők részére, könyvkötők szakmája. A múzeum igazgatósága fölkéri azokat az iparosokat, akik a szak­mából tanfolyamra beiratkozni kivánnak, jelentkezzenek a Toensológiai Iparmúzeum igazgatóságánál (­József­körút­ő, I. em­elet 2) hétköznapon délelőtt 9—1-ig, délutt 1-A-K­, szombaton délelőtt 9-1-ig, vasárnap délelőtt 9—12-ig. A­ beh­atás és egyéb illeték ugyanaz, mint ami eddig volt. A beh­atás egyelőre csak előjegyzés jelegi: — A villamos. Pénteken reggel 5 óra tájj­­ban a Köztemető­ út 15. számú ház előtt a 486-os számú Közúti villamosvasúti kocsira menetközben fölugrott egy ötven év körü­l lehető munkásember, ha egyensúlyt veszí­tett és a pótkocsi kerekei alá zuhant, ame­lyek annyira összeroncsolták, hogy holtan hozták ki a villamos alól. Hogy kicsoda, még nem tudták megállamí­tani. Beszállítot­ták a boncoló intézetbe. — Óbudán a Szép­völgy­ utcában egy ugyancsak közúti villa­moskocsi elü­tötte Konta István magánhiva­talnok kocsiját. A kocsin ült Laksz Péter tizenhároméves inas, aki súlyosan megsebe­sült A Margit-kórházba vitték. — A Rókus-kórház metzstüntetéséről. A vá­rosi kórházak jövő évi költségvetését pénteken tárgyalta a pénzügyi bizottság. A költségvetés elfogadásával kapcsolatban szóba került a Rókus-kórház kik­iépítést is, amelyet aktuálissá tett a város 3500 ágyas új hadikórháza, a tv. oly a napokban lesz kész. A bizottság egyrészt szükségesnek vélte, hogy az új nagy kórház mindaddig föntartassék, amíg a Rókus helyett megfelelő új kórházat állíthatnak, másrészt fölvilágosítást kívánt az elnöktől az új kórház költségeiről. Bódy Tivadar dr. elnöklő alpolgármester ki­jelentette, hogy a polgármester a hadügyi kor­mánytól felhatalmazást kapott az új kórház megépítésére. A körülbelül három millióm rugó költségeket a hadikincstár meg fogja té­ríteni. A kórházat a főváros teljesen önállóa­n intézi és a fontánál költsége körülbelül 219.000 korona, ami a napi ápolási díjakból nyer ma­jd födezetet. Valósitan, h­ogy ha a háború beiej­jenődött, átengedik a fővárosnak az egész kór­házat és ebben az esetben valóban az a terv, hogy lebontják a Rókust és hozzáfognak az új kórház építéséhez, a 3500 ágyas barakkot pe­dig mindaddig föntartják, amíg az új Rókus­kórház fölépíthető lesz. Ami azt a kérdést il­leti, hogy miképpen illeszkedik bele tíz ú­j kór­ház költségvetése a fővárosi kórházak költség­vetésébe, erre nézve megjegyzi, hogy e kórház, részére a költségvetésbe egész külön fejezetet állítanak be és így minden nehézség nélkül beilleszthető a költségvetésbe. — A bizottság megnyugvással vette tudomásul a fölvilágosí­tást és azt a módot, amellyel a főváros a kór­házi szükségletek kielégítéséről gondoskodik. — A gázmotorok közeliinek tanfolyama a Technológiai Iparmuzeumban november 4-én nyílik meg és december 4-ig tart. Az előadásokat a szombatok és vasárnapok ki­vitelével naponkint este 9 órától 9 óráig ,1 f­elsőipariskola II. emeleti 19. számú termében tartják. 13 tanfolyamon u. vil­ittógr­*-, graierátorgáz-, benzin- és nyerspetróleum­motorok serkezetét és kezelését tanítják. Tanilókul föl­veszik az ilyenféle motorok tulajdonosait és kezelőit, a motorgyárak szerelőit és géplakatosait, végül a jelen­tke­zés sorrendjében más géplakatonákat is. Azok, akik már előjegyeztették magukat, a fölvételnél előnyben részesül­nek. A beh­­itá­sokat a Magyar Királyi Állami Felső­ipariskola VIII. Népszínház­ utca 1. szám, II. em­elet 59. szám­ú tantermében október hó 31-én este 7 órától 9-ig és november 1-én dülelött, 10 órától 12-i­g tartják utiig. A je­lentkezők kötelesek­ igazolni mesterségüket és jelenlegi fogalkozásukat. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után vizsgát tehetnek, sikeres elvégzéséről bizonyítványt nyer­nek. Tandíj gyanánt 10 korona, az ipariskolai általános segélyalap javára pedig 2 korona itélendő. A vizsga díja kü­lön 10 koron.i. — Napirend. Naptár: Szombat, október 31. (Gür­ög-orosz: október II.) A nap két reggel 11 óra 42 perckor, uytupaik délután 4 óra 44 perckor. A hold kél délután 8 óra 31 perc­kor, nyugszik éjjel 2 óra X0 perckor. — A harctéri sebe «Ül­tek látogatás« a XVI. helyőrségi kórházban délután 1-U0 11- ig. «, XVII. helyárinffi kórházban délután 1—3-ig; a Vö­röskereszt falü­gyelete alatt levő kórházakban délután 1—l-ig; a Shinabalpark kórházakban csakis a sebesültek hozzá­tartozói számára délután 1-1 óráig. — Milemuoki Nem­zeti Muzeum mntványtárs 1—l ig. Akvinkum­i­­Múzeum »—K­-ig és S—7-ig, Ernst Muzeum (Nagymező-utca 8) 9-­ ig, Mezinga»l«sági Mu­zeum Ift—l-ig. Títr Hrodalmi Stuzeum i Má­ria Valéria-utca 11) b­)-12-ig. — Könyvtárak: Akadémiai Könyvtár .1—J-ig, Egyetemi Könyvtár 9—2-ig és 3—S-ig, Városi Nyilvános Könyvtár (Gróf Károlyi-utca Sl 10—S-ig, Nemzeti Muzauui Könyvtár« 9—I-ig, l'obagósiai Könyvtár 1­ 7-ig, Statistikai Könyvtár 10-I-ig. — Át illő. Csütörtökön is tok belvilit­e lett az eső. Né­­metország­iaa­n­sztiljúr­ is megélénkült és a hőm­érsél­­let tek­inttékenyen sillyedtt Ausztrlitban­. Romániában és Olaszországban az idínek esőti és enyhe jellege megröm­radt. Magyarországon változtékony és enyhe idő volt. Eső, az északkeleti Felföldet meg K­rdály nagy részét kivéve, mindenfelé esett, többnyire 10 min.-on aluli mennyiség­ben. Nagyobb csapadék elvétve a Dunántúlonn és a Kis Alföldön (10-35 mm.), továbbá a tengerparton (30—30 mm.) A honóraáklet usb­irtokon sm­elkedett ugyan, reggelre azonban nyugaton ismét sillyedt; a maximum 22 C. fok Temesvárott meg Nagybeo»d.erok«o, a minimum 0 C. fok llotfalun. IXill hísmérsséklet b­udapesten: plus 12.7 Celsus. — Jóslat: Változékony, és lift vödé­bb idol giorh­ató sokhe­lyütt csapadékktd­. — A" ..Budapest M." számú postahivatal, amely eddig az I. Atül­t-körút 32. sínui alatt műkötdül. november 1-én a Döbrentei-utca 8. szám alái költözik át. A posta- és táviratihivatal költözésével, annak mű­kiklósd­i 1l és szol­galat bocsátásáb­an változata nem történik. MINDEN CÍMVÁLTOZÁS alkalmával szüksé­ges az előbbi lakcím pontos megadása. "Vi­dékre utazó olvasóinknak is csak azon eset­ben küldhetünk lapot, ha fővárosi lakcímü­ket közlik­ velünk. A kiadóhivatal, m

Next