Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-12 / 284. szám

8 az árakat elképzelhetetlen magasságig föl­verjék. Ismételve fölvetjük tehát a kérdést : Mikor látja a kormány végre­­elérkezett­nek az időt arra, hogy ennek a rettenetes, ember pusztító gabonauzsorának a hatósági árszabás megállapítása és az elrejtett kész­letek lefoglalása által véget vessen? A szerdai tőzsdén már 4,4­45 koronáért kelt el egy setét buza és ha a kormány még soká késlekedik, maholnap 50 korona lesz a buza ára és 1 korona lesz 1 kiló kenyér. Tilleras őrség. * írta Ferdinand Madlinger. Korán reggel vonult ki a zászlóalj a kisvá­rosból. A lakosság ujjongva köszönti a csapa­tokat, a katonák, amint elhaladnak, még egy utolsó kézszorítással búcsút vesznek szállásadó gazdáiktól és elrakják a szivart, csokoládét, meg a szomjúság ellen­­jó savanyú cukrot. Csak úgy, mint nagygyakorlatokon. Csak a tölténytáskák súlya figyelmeztet arra, hogy most komoly a dolog. És a suttogás, amely átjárja az oszlopokat: ma­ lesz valami! A poros úton perzselő napsütésben való gya­loglás fáradtságos órái következnek. A nóta elhallgatott, mindenki saját gondolataival fog­lalkozik. De mire való ez? Mire való mindig arról az egyről gondolkodni, amit már ezerszer átgon­dolt az ember. Félre fordítjuk a fejünket, mintha menekülni akarnánk az ellágyító em­lékezések elől. A környék szemléletében aka­runk elmerülni, amelyen keresztül haladunk. A gabonát már behordták. A sarjú-széna jól áll, már lehet vágni. Szép idő, ha hajnalban csillogó kaszával járhat itt az ember a­ harma­tos réten... Már megint ezek a hazafelé szálló gondolatok. Ezek az idilli képei a békés, mun­kás életnek! El velők! Nem szabad ilyesmire gondolni! Órák telnek el az egyhangú mars­ban, míg kövér, sötét verejtékcsöppek patak­zanak a sisak alól az arcra és kezekre. Távolról rövid dörgés reszketteti megg a forró levegőt. A fejek fölvetődnek, az emberek ki­húzzák magukat. Hallottátok? Az első ágyú­lövés. — Föl a fejjel, legények!­­- kiált most a ka­pitány század élén. Nemsokára vége a mars­nak. A tűzvonalban leszünk. Mint valami friss szellő, szállt ez végig a csa­patok fölött. Közelebb és közelebb dörög az ágyuharc. Világosan hallani a gránátok surra­nását innen is, onnan is és a mozsarak zúgását, amint láthatatlan pályájukon röpülnek lövé­seik. Felejthetetlen rémes muzsika ez, mintha a távolban vad, óriási kutyák ugatnának eszy­másra. Előre! A szemek­ fölragyognak és előre tekin­tenek. Feledve a gyöngeség és fáradtság. Csak egy ösztön uralja a férfit: segíteni ott elől, a bajtársakon, hogy későn ne érkez­zünk a dön­téshez. És minden más érzésnél erősebb a ha­zai kí­váncsiság. Milyen az az ütközet? Hol az ellen­ség­? Jól áll-e? Minden úton hosszú gyalogsági oszlopok vo­nulnak föl, a tüzérség vágtatva halad. Egy kis falu lángokban áll. Egész tömeg sebesült fek­szik az utc jobb oldalán a kötöző helyen. A szá­zados „Balra nézz!"'-t vezényel, míg a század el­halad ... Vérszag... Most oldalt vonul az oszlop a rétre pihenni. Soknak talán az utolsó pihenése. A csata tombol és dörög. Halljuk a csattogó, pattogó puskát­űzet és a gépfegyverek kellemet­len ropogását. — Fegyverre! Minden erőnket ö­ssze kell szednünk. Ajkun­kat harapdáljuk. Vérünk sebesebben lüktet. Otthonunkra kell gondolnunk, kedveseinkre, akiknek védelmére idejöttünk és arra, hogy igazságos ügyért harcolunk. Aki nem élne ebben a tudatban, honnan me­rítene erőt a továbbhaladásra? Lelkiismeretünk tiszta, a békebontók elleni szent harag jogot ad arra, hogy fegyvereinket élesre töltsük. Raj­vonalra szakadozva közeledünk az erdőhöz. Je­lentést hozó lovasok száguldanak mellettünk, fehér sipkás egészségügyi katonák vonagló tes­teket visznek hátrafelé. Be az erdőbe! A tisztek­ már előre futottak és szélről fekszenek, hogy az ellenség távolságát fölbecsüljék. Nesztelenül bujkálnak az embe­­rek a bokrokon keresztül és elfoglalják a ki­jelölt állásokat. Csaknem kényelmes a fedezék a mohos halmok és vastag bükkfák mögött. Ekkor megkezdődik a lövöldözés azokra a kék pontokra, amelyek odaát a tarlóföldön oly­kor-olykor föltűnnek egy-egy pillanatra. De az ellenség is fölfedezte az új tüzelést. Fe­jünk körül süvöltenek és pattognak golyóik, itt-ott hangosan fölordít, akit eltaláltak. Grá­nátok szakadnak ránk, amelyek méternyi mély lyukakat vágnak a földbe. És ahol a mi tűzvo­nalunkba csapnak, onnan mindenfelé emberi testrészek röpülnek szét. S ezután jön a legkínosabb. A hirtelen nyo­más a gyomorra, amely olyan hatású, mintha a testet kivájnák és a beleket megforgatnák. A beleknek ez az átkozott gyöngesége, amelytől a legbátrabb is alig menekülhet. Az idegeknek ez a fizikai reakciója nem szégyen a katonák közt, amint nem az a tengeri betegség sem, amely a legedzettebb tengerészt is elfoghatja. Ellen­kezőleg, később nevet ezen az ember. De itt már vége minden illúziónak. Éppen az ellenkezője történik mindannak a megálmodott regényességnek, amit könyvekben olvastunk a csatáról. És csak ha már ezen túl vagyunk, ak­kor tér vissza a bátorság. Ekkor már keresztül­ment a katona a tűzkeresztségen és úgy lő, „mint egy kölyök-isten". NÉPSZAVA 1914 november 15. # $ # (1) Ügyvédek, mint községi jegyzők. A hadiállapot folytán sok község jegyző nélkül maradt s igy sok fontos közigazgatási érdek szenved. Minthogy az ügyvédi oklevél a jegyzői hivatalra is jogosít, Zalavármegye alispánja átiratban fordult a budapesti ügy­védi kamarához, hogy közölje a kamara azon tagjainak nevét, akik a hadbavonult községi jegyzők helyettesítésére vállalkoz­nak. A kamarai titkárnál jelentkezhetnek a jegyzőségre vállalkozó ügyvédek. (§) Elbocsátották a munkából Legény Já­nos lakatossegédet, aki a budapesti közúti vasútnál dolgozott. Az elbocsátás oka az volt, hogy három napig engedély nélkül el­maradt. A munkás felesége is bement a köz­ponti irodába, hogy férje visszafogadását kérje, de eredménytelenül. Legény erre el­keseredésében revolverrel támadt Kovácso­vics Lajos irodatisztre, akit elbocsátásáért okolt. A fegyver csütörtököt mondott, Ková­csevics menekülni akart, de elbukott, erre Legény a revolver agyával fejbeverte úgy, hogy súlyos sérüléseket okozott. A bíróság szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt három évi fegyházra ítélte. Ebben a rovatban közöltekért nem vállal semmi téle fele­lősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. • • A legmegfelelőbb szivarkapapii­mindenkinek, • (*• , mert minden lapocska a szé­de különösen a|,($KfifJjttJO0 léngu­mirozva van,ugyhogy katonáknak nu,i 80,,!,M® a cigarettázó elkészítheti hosszaim időre szükségletét és ugy hordhatja magával, legjobb minősíti. 4 fillér. Frrsldár: ein­ix. Schmuck as Reinbergnél, VIS, Rákóczi-út 32. A HÁBORÚS NAGYHATALMAK ELSŐ FÜZET: Rendkivül érdekes, isme­retterjesztő és aktuális. Ara­ffi II. Kapható a Népszava-könyvkereskedésben, VII. Erzsébet-körút 35 és az összes árusítóinknál. MOST JELENT MEGI A háború halottai. Kivonat a hivatalos kimutatásokból. Nyomatékosan figyelmeztetünk arra, hogy a háború halottairól kiadott lajstrom csak a hi­vatalos kiadásban hiteles. Föltétlenül szükséges és kívánatos tehát, hogy kétes esetekben min­denki a nyilvános betekintésre szánt hivatalos közléseket tekintse meg. * 'Jelzéseink: A név után következik a rang­fokozat, a csapat, az alosztály, a születési vagy az illetőségi hely és év. Az adatok — a hivata­los lajstromban — több helyen hiányoznak. A gyakrabban előforduló rövidítések a következők: Ldw.­­ Landwehr (osztrák honvéd), Lst = Landsturm (osztrák népfölkelő), gye. = gyalog­ezred, hgye. = magyar honvéd gyalogezred, népigye. — magyar népfölkelő gyalogezred, száz. = század, zlj. = zászlóalj, eéö. — egyéves önkéntes, vdszzlj. = vadászzászlóalj, tart. — tartalékos, póttart. = póttartalékos, őrn. — őrnagy, szds. = százados­, főhdn. - főhadnagy, hdn. = hadnagy, tiszth. = tiszthelyettes, tiszth.­jel. = tiszthelyettes jelölt, őrm. = őrmester, szkv. = szakaszvezető, szds. ~ tizedes, őrv. — őrvezető. — Egyébként, betartjuk az ábécé-sor­rendet és a veszteséglajstrom szerint előbb a tisztikar tagjairól, azután a legénység tagjai­ról való közléseket adjuk. " 39. számú lajstrom. Andorfer Ferenc tart. tiszth., 11. gye. — Bruner Erik, főhadn., 75. gye. — Bulla Miksa százados, 75. gye. — Cseh Alajos dr., tiszth., 14. gye., 1. menszáz. — Flaschner Ottó dr., tart. hadn., 28. gye. — Formán Ferenc tart. tiszth., 98. gye., száz.. Wien. — Hafta Lajos hadn., 21. gye., 11. száz., Bogkovitz. — Huber János százados, 75. gye. — Jurman Károly százados, Ip. Ldwr. gye., 5. száz., Laibach, -- Justin­llugó főhadn., 75. gye. — Kainzm­ayer Ferenc tart. tiszth., 75. gye. — Kankai Román főhadn., 75. gye. — Kracsik József tart. zászlós, 75. gye. — Kunitz Frigyes százados, 90. gye. — Münster Ottó százados,­ 16. Ldwr. gye., 9. száz., Fülnek. — Piskacek Gusztáv tart. hadn., 90. gye., 11. száz., Leitmeritz. — Piwonka Alfréd zászlós, 75. gye. — I­lesak József tart. hadn., 75. gye. — Schlarbamn Jenő fő­hadn., 32. rab. tü­zérezr., ?. zlj., Iglau. — Stefan Ferein főhadn., 16. Ldwr. gye., 5. száz. - Szerinka Antal fő­hadn., 5. gye. — Welten György tart. hadn., 75. gye. —­ Wesener Miksa százados, 75. gye. — Wimmer Egon fő­hadn., 28. gye. — Winter Vilmos tart. hadn., 30. táb. vadv­álj., 2. száz., Tetschen. Ábrahám Simon, 8. gye., 9. száz., Dernye, 1887. — Ar. Ferenc őrv., ti. gye., 8. száz.. Makád. — Bacsvanin Jakab, Kánfuhi, 1882. — Bajcsi György, ti. gye., 10. száz., Bács­újlak, 1891. — Bakán György, 44. gye., 1. menszáz. — Balázs István II, Kisbajom, 1886. — Balla Mátyás, 6. gye , 4. száz.. Temerin. — Berencz Antal, ti. gye., 8. száz., Pa­ripái, 1893. — Bleu Lajos, 02. gye., 5. menszáz., Sssentlőrinc (Baranya), 1890. — Biró József tiszth., 44. gye., 1. menszáz. — Blaha Nándor, ti. gye., 4. száz., Budapest. — Bosz Bálint tizedes, ti. gye., 1. száz., Szilberek. — Brix György, 52. gye., 5. száz. — Bru­eker Jakab örv., ti. gye., 4. száz.. Kis­kér. — Bukovics Imre kürtös, 44. gye., 1. menszáz. —­Castren György, ti. gye., 9. száz., Kiszács. — Csajágh­i Jó­zsef póttart., 44. gye., 1­. menszáz. — Csamboi­ András, ti. gye., 4 .száz., Ujfatak. —­­V­ásztrán János, 1­. gye., 4. száz., Bácsujfalu. — Csasztven Pál póttart., C. gye., 4. száz., Du­nagálos. — Cseh István szakvez., 1. népf. gye., 1. ilj., Budapest, 1879. — Cser Imre, Marcali, Somogymegye, Si­monyi, 1879 (1914 szeptember 18-án a boszniai Suljin Hau­­ban temették el). — Csornák József póttart., 41. gye., 5. menszáz. — Csura István, t­. gye., 2. s­záz., Zsublya. — Czenger Géza stpk. tizedes, 0. gye., 9. száz., Budapest, 1882. — Dalgacz Száva, 6. gye., 1. száz., Dernye. — Dietrich Péter szakvez., 6. gye., 4. száz., Kiskér. — Duits Ignác tart., 6. gye., 1. szá­... Lajkárszek­tiván. — Farkas Imre, 14. gye., 1. menszáz. — Filkó András őrv., 8. gye., 10. száz., Kiszics, 1892.­­- Fischer Ferenc őrv., 6. gye., 9 száz., Hódság, lfc. — Garb János tizedes, 6. gye., 10. száz., Palánk­i, 1892. — Gettó Ferenc tizedes, 52. gye., 5. száz. — Gombos Antal tart. szekerész, 90. gye., Szentes, 1887. — Gulyás József tart. kürtös, t­. gye., 1. száz.. Vác. — Gyu­rko Sándor póttart., 44. gye., 3. menszáz. — Hajdú Sándor tart., 6. gye., 3. gpoj­.. Tahitótfalu. — Helebrand János, 28. gye. — Hidosamn Péter szakvez., 82. gye., 5. menszáz., Hercegszőllös, 1888. — Holczhauer János, öl­. gye., 3. száz., Paripás. — Holz­hauer Mihály kürtös, 41. gye., 1. menszáz. — Horvát Kál­mán póttart., 44. gye., 3. menszáz. — Horváth Balázs, Drávaszentmárton, 1888. — Horváth János, 44. gye., 3.­­száz. — Horváth József T. póttart., 44. gye. 4. mszáz. —­ Horváth Vendel póttart., 44. gye. 3. mszáz. — Hosszú Ist­ván, Lengyeltóti, Somogy. Táska. 1892. — Huber János, Barcs, Somogy. Szulok. 1890. — Hu­tter Mihály szkv., fi. gye. St. száz.. Kisker. Bácsbodrog. 1887. — Imrék András fi. gye. 4. s­záz.. Pincéd, Bácsbodrogm­. — Jámbor Géza sze­kerész, Szigetvár, Somogy, Patosfa, 1889. — Janáty János m. gye. 9. száz., Opalánka, 1890. — Jesch Vendel őrv., fi. gye. 10. száz., Szentfülöp, Bácsbodrogm., 1883. — Jovano­vic Péter fi. gye. 13. száz., Om­tak, 1889. — Jovieri Nikola fi. gye. 3. száz., Opalánka. — Jugendschein Ferenc 6. népf. gye. ,i. zlj. — Kapitány Sándor tzds., 44. gye. 1.­­száz. — Knöcl Fidel szkv., 6. gye. 4. száz., Bácsordas. — Knochl József. Vokány. Baranyait­., 1891. — Koroknai Gyula hu­szár. Nagykőrös, 1880. — Körösi István ti. gye. 10. »sáz., tájvidék, 1883. — Kovács András 78. gye. 3. száz., Szilágyi, Bácsk­odrogm., 1884. — Kozse Márton, ti. gye. 2. száz., Hód­ság. — Kreko Mihály tart.,­0. gye. 4. száz., Petrőc. — Kru­m­es Ferenc özv., ti. gye. 3. száz. — Kunter Sebestyén ti. gye. 12. száz.. Dunabökény, 1889. — Lakatos János 44. gye. 1. mszáz. — Leib János póttart., (1. gye. 1. száz., Tisza­istvánfalva. — Leibinger József póttart., 44. gye. 4. mszáz. — I.ekár János II. gye. 12. száz., Petrőc. 1885. — Lutz Já­nos it. gye. 9. száz., Opalánka, 1892. — Majlander Mihály póttart., l­. bgye., Szabadka, 1885. — Maki, Jakab fi. gye. 2. száz., Palán­ka. — Makis Pál fi. gye. 10. száz., Palánka, 1893. — Maresek András 6. gye. 1. száz., Dunacséb. — Mar­gusic István fi. gye. 7. száz., Kula, 1885. — Mika Pál 41. gye. 1.­­száz. — Mihály János 52. gye. 5. száz. — Milisity Mihály fi. gye. 6. száz., Zablya. — Millinger Lerenc tart. fiz., fi. gye. 4. száz., Békásmegyer. — Misznyovszky Mi­hály fi. gye. 2. száz... Vác. — Nagel János eéc. őrv., ti. gye. 9. száz., Palánka, 1895.­­ Nagy Gábor hi. hgye.. Vésztő. — Nezit.y Emil fi. hgye. 3. zlj. — Xikotics János száz. kürtös, fi. gye. 4. száz., Bogyán. — Noel József tart. tiz., 6. gye. 4. száz. — Ohád István tart., 4. táb. tart. cur. 1. zlj., Kis­tarcsa, 1883. — Orsani Mihály őrv., 6. gye. 9. száz., Nagy­tarcsa, 1888. — Paul Ádám tiz., fi. gye. 4. száz., Cservenka. — Pfeifer György tiz., fi. gye. 9. száz., Bácsordas, 1883. — Pfuhl János ti. gye. 3. száz., Dunabökény. — Piller János póttart., ti. gye. 1. száz., Dunacséb. — Pintér József őrm., 41. gye. 1. m­száz. — Z­ölöskei István póttart., 41. gye. 3. mszáz. — Poór Károly 44. gye. 3. mszáz. — Pribie György 8. gye. II. száz., Felsőkabol, 1892. — Bada Antal tart- 102. gye, 3. száz, Batyimovszki István 6. gye, 9. száz., Bácsi-

Next