Népszava, 1914. november (42. évfolyam, 273–310. sz.)

1914-11-19 / 291. szám

1914 november 19. NÉPSZAVA — Bizonyos, hogy bármit teszünk­ is, a kö­zelgő tél folyamán rettentő lesz a belga nép szenvedése, de fáradozásunk még­sem lesz hiábavaló, ha legalább az éhínségtől és az en­nek nyomában járó betegségektől megóvjuk a népet. Az Egyesült Államoknak Brüsszelben maradt követe ezeket írja a belgákat segítő londoni bizottságnak: — A már most is nyomorgó belga népet a szó szoros értelmében éhínség fenyegeti. Bel­gium termelése még normális időkben is csak hatodrészét képezi szükségleteinek. Két hét múlva nem lesz többé semmi élelmiszer Bel­­giumban. A francia kormány elhalasztja párisi útját. (Genf, november 18.) Bordeauxból táviratoz­­zák, hogy a francia kormány bizonytalan időre halasztotta Parisba való visszatérését és azt is elhatározta, hogy a képviselőházat az idén már nem fogja összehívni. A költségve­tést a parlament megszavazása nélkül lépteti életbe a kormány. Szó volt róla, hogy Poin­caré meglátogatja a keleti sereget, de ez is el­maradt. A katonaköteles belga menekültek behívása. (Rotterdam, november 18.) Londonból jelen­tik, hogy a belga követség katonai attaséja a következő hirdetést tette közzé: „Az Angliába menekült belgáknak tudomá­sára hozom a kormány nevében, hogy 1. mindazok, akik polgárőrök voltak és 45 évesek még nem múltak el, önként beléphetnek a hadseregbe; 2. mindazok a fiatal emberek, akik 18 évesek elmúltak, de 30 évesek még nem múltak el és nem akarnak belépni a hadseregbe, az 1887. évi augusztus 14-iki törvény értelmében hadi mun­kálatok végzésére kényszeríthetők.“ Az olasz önkéntesek. (Milano, november 18.) A „Corriera della Sera“ jelentése szerint Franciaországban az olasz önkénteseket a Mailly le Camp melletti táborban helyezték el, ahol ki fogják őket ké­pezni és azután e hó végén a harctérre küldik őket. Hírlapírókat ebben a táborban nem tűr­nek meg. Az­­írek az angolok ellen. (Stockholm, november 18.) Proklamációk arra szólítják föl az íreket, hogy lázadjanak föl és rázzák le magukról a brit igát. Egy ilyen föl­hívás, amelyet Dublinban konfiskáltak, ezeket mondja: Meddig tűrjük még a brit arcátlansá­got ! Föl, Írek! Vallástokról, hazátokról, jo­gaitokról, szabadságtokról van szó ! Németor­szág és szövetségese legyen útmutatótok! * A búr fölkelés terjed. (Berlin, november 18.) A „Deutsche Tages­zeitung“ jelenti Rotterdamból. A Reuter­­ügynökségnek azokat a híreit, amelyek a kor­mány csapatainak a fölkelő burok ellen állí­tólag elért folytonos sikereiről szólnak, itt nagy kétkedéssel fogadják, mert értesüléseink vannak arról, hogy a fölkelés immár nemcsak az egész Oranje államot, hanem Transzvál déli részét is elárasztotta és hogy Philipstown és Colenberg között erős lovas búr csapatok tűntek föl. Nagyobb harcok ezideig nem for­dultak elő. Anglia csalogatja a búrokat. (Genova, november 18.) Fokvárosból érkező jelentés szerint az angol kormány minden al­kalmat fölhasznál arra, hogy a buroknak ked­vezzen. Tegnapelőtt Fokföld főkormányzójául dr. Schreinert nevezték ki, aki Cecil Rhodes alatt, 1898—1904-ig volt miniszter és akkor azért nyugdíjazták, mert a burokkal szimpatizált. Néhány nappal ezelőtt Pretoriában elfogták Müller Keresztély búr vezért, de azután bocsá­­natkérések közepette szabadon bocsátották. ▼TT* A déli államok és a nagy Stitboru. A bolgár nemzeti kemité kiált­ványa Mracedónia fölszabadításá­­ér­t. — A bolgár minisztertanács és a szerbek veresége. — EStutlgária új hadsereget tervez. — Az olaszok katonai készülődése. Bulgária aligha maradhat sokáig semle­ges ebben a Háborúban. Maguk a bolgárok követelik, hogy Bulgária foglalja el Mace­dóniát és ezzel szabadítsa föl az ottani bol­gárságot, amely idegen uralom igája alatt szenved. Most a bolgár nemzeti védelem komitéja kiáltványt intézett Bulgária népé­hez, amelyben Macedóniára való jussát fej­tegeti és annak visszafoglalását sürgeti. A bolgár minisztertanács hétfőn összeült, fog­lalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyek a szerb hadsereg veresége óta fölmerültek, de semmiféle akció mellett egyelőre nem fog­lal állást. Egyébként Bulgária újabb ka­tonai készülődéseket tesz. Olaszország szintén tesz katonai előké­születeket, amelyek hír szerint gyorsan haladnak. Régebbi évfolyambeli katonákat szabadságolnak és újakat hívnak be. # #• A Macedóniáért. (Szófia, november 18.) A bolgár nemzeti védelem komitéja a következő manifesztu­­mot intézte a bolgár nemzethez: Polgárok! Macedónia, a bolgár kultúra és műveltség bölcsője haldoklik a szerbek és görö­gök véres gyűlölete alatt. A sírás, jajgatás és a bőséggel ömlő bolgár vér hív bennünket, hogy teljesítsük emberi és testvéri kötelességünket és szabadságát vívjuk ki a leigázott Macedóniának. A kirkilisszei, lüleburgaszi, bulairi, csatal­­dzsai, drinápolyi és krivoláki hősök, akik eles­tek a trákiai és macedóniai harcmezőkön, akik Macedónia szabadságáért küzdöttek, hívnak bennünket, hogy kötelességünket, az ő hagyo­mányaikat teljesítsük, hogy kivívjuk a bolgár nemzet egyesítését. Szabad Bulgária Polgárai! A bolgár nem­zet védelmi komitéja, amely át van hatva a leg­mélyebb nemzeti érzésektől és vágyaktól, ideál­jait föl akarja emelni a bolgár nemzet egyesí­tésének magaslatára, amelytől áthatva mind­nyájunknak egy szívvel és lélekkel kell indul­nunk az előírt útra. Az ő politikája és a bolgár nemzet politikája kell, hogy legyen: szabadság, függetlenség, a bolgár nép nemzeti egyesítése. Ezt akarjuk, amikor Macedóniát, Bulgária anyját fölszabadítjuk és a mi országunkhoz csatoljuk. Bulgáriának etnográfiailag és politikailag délnyugat felé kell vennie útját, az Aegei-ten­­ger irányában és a sztrumai és Vardar-völgy felé. Bulgáriának el kell érnie azokat a határo­kat, amelyeket a san­ stefanói békében Bulgá­ria számára kijelöltek és amelyek szerint Ka­­vaila, Serres, Drahma, Iszip, Kocsani, Welles Üszküb, Oh­rida, Monasztir, Kosztur, Lenin, Vödén és Szaloniki is a bolgárok é­s azonkívül el kell foglalnunk a Nyugateurópa felé vezető utat, a Timok-völgyet, hogy így direkt össze­köttetést szerezzünk Orsovával. Törökországot nem kell bántanunk, az ő barátsága nyílt pia­cot jelent exportunk és kereskedelmünk szá­mára, Törökországgal jó szomszédi viszonyban kell élnünk. A török-orosz háborúnak nem szabad bennün­ket félrevezetni, ne törődjünk az enosz-inidiai határral, ahogy szeretnék azok az államok, amelyek megengedték, hogy a londoni békét megsértsék. Ezeknek csak az a céljuk, hogy bennünket új küzdelembe vigyenek, hogy meg­törjük barátságos viszonyunkat és ezáltal egy második borzasztó pogromnak legyünk kitéve. Romániának szabad kezet kell adni az ő aspirációiban és terveiben. Dobrudzsa le­gyen a mi barátságunk záloga és adjon Romá­nia ellenértékűi az ott lakó bolgároknak pol­gári és politikai szabadságot Szerbiától és Görögországtól semmit nem fo­gunk elvenni, csak ami a miénk: Macedóniát az elrabolt bolgár területeket Az egyesített Bulgária nekik jó szomszéduk lesz és nem fogja békés fejlődésüket és a ki­egyenlítést megakadályozni. Bulgária és a bol­gár nép a népek szabadsága és nemzeti egye­sítése mellett áll és ezért követeli a saját egye­sítését és testvérei szabadságát is. Ezt paran­csolja a nemzet legfelsőbb érdeke és ezt kell nekünk elérnünk. Bolgárok! A bolgár nép egye­sítésének perce elérkezett és hív benneteket, hogy fölébredjetek, hogy kötelességteket hazá­tok iránt teljesítsétek. Hisz senkit nem akarunk megbántani, de Macedónia a miénk és azt el akarjuk venni azoktól, akiket meg nem illet. Ez a bolgár politikának reális és nyílt érdeke, ezt követelnie kell cárunknak és a kormánynak, a pártoknak és minden igaz bol­gárnak, akinek a szívén fekszik a hazának és saját magának egyéni java. Bolgár minisztertanács. (Szófia, november 18.) E hó 16-án este a bolgár kormány Radoszlavov miniszterelnök vezetése mellett minisztertanácsot tartott Szófiában. Azon kérdésekkel foglalkoztak, amelyek a szerb hadsereg veresége óta föl­merültek és megfontolóra vették Bulgária politikáját. Kompetens forrásból való érte­sülés szerint egyelőre semminemű azonnali akciója nem határozta el magát. A minisz­tertanács úgy döntött, hogy mielőtt Bul­gária valami akciót megindítana, a nagy­hatalmakkal érintkezésbe fog lépni, hogy bi­zonyos legyen abban, hogy semmi veszélynek nem teszi ki saját érdekeit. Új sorozás Bulgáriában. (Szófia, november 18.) Fitcher hadügy­miniszter a sobranje elé új véderőtörvény­javaslatot terjesztett. A miniszter a sob­ranje tegnapi ülésén kifejtette, hogy a ka­mara előtt lévő új törvényjavaslat célja az, hogy általános mozgósítás esetén, ne csak azokat hívják be, akik szolgáltak, hanem azokat a 21 és 16 év között lévő férfiakat is, akiket a rendes sorozás alkalmával alkal­matlanoknak találtak és akiket most új vizs­gálatnak vetnek alá. A bolgár hadsereg, a hadügyminiszter véleménye szerint, ezzel 120.000 főnyi új hadsereghez jut, s Olaszország katonai készülődése. (Róma, november 18.) A „Messagero“ érte­sülése szerint az olasz hadseregben a ka­tonai előkészületek gyorsan haladnak előre. November 25-én szabadságolják az 1891-es aktív szolgálati évfolyamot és helyébe behív­ják az 1895-iki évfolyam első és második kor­osztályát. Elfogott olasz hajó. (Milano, november 18.) A „San Giorgio“ olasz gőzöst, amely Nápolyból Velencébe volt után, a Jóni-tengeren francia hadihajók föltartóz­­tatták és Bisertába vonszolták, mert állítólag az olasz hajó okmányai nem feleltek meg a legújabb szabályoknak. A „San Giorgio“-n öt­száz tonna kőszén van. Románia és a háború. (Bécs, november 18.) A „Neue Freie Presse“ haditudósítója jelenti: Románia azokat a szerb katonaszökevényeket, akik Románia terüle­tére menekültek, kivétel nélkül kiszolgáltatta Szerbiának. Orosz altisztek érkeztek Szerbiába a „Bulgarie“ román dunagőzösön. Az oroszok továbbra is szállítanak muníciót és eleséget Szerbiába. Kladovónál a Dunán egy orosz dan­dár szállott partra. Az orosz tisztek állítólag becsmérlőleg bánták a szerb tisztekkel, így történt azután, hogy egynéhányszor civódás támadt a szövetségesek között. YYY 5

Next